2013. július 14., vasárnap

SZERENCSE FEL

SZERENCSE FEL

Ilona Bartha Tóth

Úgy vágyom már látni a
lillafüredi vizesést alázuhanni,
mely a bükki hegyekből ered
és állni ott József Attila szobra mellett,
csak állni és ámulni a csodán,
a Palotaszálló ásitó tornyán,
mögötte bükk és fenyőrengeteg,
előtte a Hámori tó méregzöld vize remeg.

Élmény csodálni a tüzes, vágtató ménest
Szilvásváradon, ezen a bükki oázison,
gyönyörű ez a táj, szebbet ne keress!
Nekem a legmesésebb hely a világon.

Jószerencsét!-Köszöntek  Perecesen a bányászok,
mielőtt alászálltak a szénbányába.
Odalent a mélyben szénmázas arcukból
csak fáradt szemük viágitott,
homlokukon fekete veriték csorgott,
a felszinre szénnel rakott csille robogott.
Hol van már, amikor e nehéz munka
dicsőség és biztos kereset volt!

Fogom-e még látni a Vasgyár
füstöt és szikrákat okádó kéményeit?
Vagy a kohók lángnyelveit, amint
meghajlitják az izzó vasakat?

Tele vagyok vággyal és reménnyel.
Szerencse fel!

Kép: Net 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése