MINDENHOL

 Benne vagy a tollban, melyet kezemben tartok

és az "okoson" betűket nyomogatok.

Szemed mosolyog, ha végigmegyek

a fehér szőnyegen és közben arra gondolok,

most lelked berkeiben bolyongok...

Kezed munkája ott fortyog a serpenyőben,

a paprika és fűszereid ízét érzem a nyelvemen.

Érzéseim ott lobognak a kandalló tüzében

lángoló fahasábokban,

s ha kitekintek az ablakon és látom a télii tájat,

körülfon egy érzés, verseidet olvasom,

amint szemeiddel síogatod a deres fákat...

"Sugárnak mi a célja-köze,

ha nincs, aki visszatükrözze?

Asztalon minek a hús-kenyér,

ha nem kérhetlek: "No, egyél"

Mindenhol és mindenben ott vagy,

távol és közel, ébren, vagy álomban,

s komor napokon is felvidít a gondolat,

mert mindenben érzem, hogy vagy...

/BI/

/Idézet: Hidas Antal: Elutaztál/