/Játékra/ Megadott szavak: Váratlan, Szívdobogás, Felkavaró, Hóvirág, Sötétség
Szonett
Téli sötétségben vacogó napok
-bárcsak maradtunk volna gyerekek,
s még mindig örülnénk a hóembernek-
most csak a sáros latyakra gondolok.
Mikor tűnik már tova e hosszú tél?
Csintalan szele csípi az arcomat,
etetőbe űzi a madarakat,
sok éhes galamb kóbor macskáktól fél...
De nézd, amott egy kis hóvirág köszön,
váratlanul elöntött rég-volt öröm,
szívdobogásom felgyorsult. Tavasz jön!
Még a gondolata is felkavaró!
Úgy várom, -elolvad a hótakaró,
fényben fürdik majd a friss virágözön!
/BI/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése