Amíg a gondolat éles, mint a penge,
koncentrálva szépre, ok van reményre,
jövő
béke.
Szitakötő repdes, virágról virágra,
vonzza őt az illat, a szinek világa,
napfény,
kék ég.
Tücsökciripelés legyen a hangzavar,
nem jajszó , ordítás, mit a "vihar" kavar
széllel
bélelt.
Művész-et cetera, tegyél érte gyorsan,
még van lehetőség, de alkalom illan,
locsogsz
topogsz.
Fekete fellegek, olvadó jéghegyek,
világégés, halál, vigyázat, emberek!
hőség
bőség.
De ha odafigyelsz, az égbolt kiderül,
szitakötő repdes, tücsök hegedül
neked
ember.
/BI/
Kép: Net
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése