nem is tudom, mennyi
régen nem számolom
az észrevétlen illanó időt
hisz' visszafelé
nem változik semmi
tenyeremből kicsúszott
a sok öröm és bánat
vörös rózsáim
szírmai közé vágytak
s majd egyszer, ha forgatom
egy könyv elsárgult lapjait
találok köztük
egy lepréselt rózsát
s a halvány szírmok közt
a múlt illatait...
/BI/
kép: net
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése