Megadott szavak:mocskos, sodró, vipera, keszkenő, kaláris
Májusi vihar
Szél
Vihar üvőlt, szél süvőlt,
belekapaszkodik a fákba, s rázza, rázza,
a dühöngő eső utcák mocskos szemetét hurcolássza,
sodró lendülettel hömpölyög a házak közt,
vipera mérge a viharba költözött...
Keszkenőmet a szél lecibálta rólam,
kalárisomból a gyöngyök szerte-szét gurulnak.
Április, te lennél szeszélyes?
Nézdd, a május megirigyelt téged!
Szerelem
Szerelem, szerelem, te vagy a legszebb az életben,
mocskos napokon gyertyafény, remény,
sodró vágyak hullámok tetején,
kaláris igazgyöngyei a lélekben.
Őrzöm, védem, fedem keszkenőmmel,
mérget lövellő vipera sem pusztíthat el...
Patak
Ahogyan a hömpölygő folyó patakká szelidül,
bennem is a sok mocskos emlék leülepedik itt belül,
nem pusztít már szívem berkeiben a vipera mérge,
az idő keszkenőjének szőtt szálai
hínárként úsznak a mederben.
Patak partján ülve kalárisom áttetsző gyöngyei
ékkőként ragyognak a tiszta vízben,
mint kék vérem cseppjei valaha őseim testében.
Bartha Ilona
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése