cseresznyevirág illatát csókolja
borzas hajamba
egy-egy szirom, mint a fehér lepke
rászáll a kezemre
zöldre festem a verenda üvegfalát
s a visszaverődő napsugarak
megtörten beleakaszkodnak szemembe
nem adom fel
úgy állok ott a létra tetején
mint egy félresikerült vak isten
csak állok mozdulatlan,
felemelt kezemből karomra lottyan
a zöld festék,
s ime, egy pillanat, így lettem
vak istenből színes egyéniség...
B Ilona Tóthné
Kép: net
deviantart.com
Bartha Ilona: Festés a fényben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése