2016. február 23., kedd

Séta a Bükkben

Az első szonettem...

Séta a Bükkben

Érzem a levegőben, a szűrt fényben
Sétálva a bükki erdő illatát,
Mögöttem a vízesés halk moraját,
Csendes szimfónia fák sűrűjében.


Hív a kitaposott erdei ösvény,
Kutyám szimatol,a vad szagát érzi,
Feszül a póráz, kíváncsian nézi,
Amint a sziklákon megtörik a fény.

Lábam alatt levelek és száraz ág,
Köröttem sok pompás erdei virág,
Lombok résein át az ég letekint.

Megyünk egyre beljebb,az erdő csak hív,
Tudom,egyszer majd megállok, mint a szív
És egy leszek veled, természet megint.

B Ilona Tóthné
Kép: saját

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése