A 2015. 02. játék értékelése( KKK)

Szerintem az értékelés a játék legnehezebb része. Nem azért, mert fényezni akarom magamat, de olyan nehéz mindig dönteni, hiszen ebben az értékelő csak magára hagyatkozhat.Az igazság az, hogy én értékelni nem is tudok, ahhoz jobban kellene a verseléshez értenem, tehát csak azt tudom leírni, hogy én mit érzek a verseket olvasva.
Nézzük sorjában:

Ács Nagy Éva ÁLOMBÓL VALÓSÁG LETT
Szonett: 102.
Írta: Ács Nagy Éva

Megláttam őt, állt a neonfény alatt,
Nem csinált semmit, nézett maga elé,
A fény árnyékot font,varázsolt mögé,
Ismerem jól, reményem benne vágtat.

Láttam, tudom ő volt ott álmaimban,
Barna szeme most nyugalmat árasztott,
Mozdulata , magához hívogatott,
Indultam , nem féltem a karjaiban.

Hatással volt rám, akaratom megszűnt,
Szégyenlősségem percek alatt eltűnt,
Lépni, mozdulni sem tudtam hirtelen.

Akkor rám nézett, mosolyt küldött felém,
Éji ismerősöm , nem ép az elmém,
Szeress most, szoríts magadhoz gyengéden!

Évikém, a szonetteid száma magától beszél. A Tőled megszokott precizséggel, a szonett követelményeinek megfelelően nagyon szépet írtál egy álombéli találkozásról a nyugalom és vágyakozás hangjaival. Gratulálok, szép szonett!


H Kohut Katalin Kohut Katalin: Enyhet várok

" Egy találkozásnak -azt hiszem, minden találkozásnak- előélete, előtörténete, az ismeretlenből való eredője van, akkor is,ha nem tudunk róla."

Minden találkozásnak van célja és oka.
Jönnöd kellett, drága, emlékezzem, móka
örömteli élet rám is várhat itten,
jóságod élesztett, szeretlek oly' híven,

mint egyetlent, akit szívembe fogadtam -
bár a sötétségben mindig benn ragadtam- ,
nem értheted soha, mi történt énvelem,
mégis jó volt nekem, fogtad a két kezem.

Lapoztál sorsodnak életút könyvében,
leírtál engemet - könnycsepp a szívemen -,
egyetlen életem örökké köt hozzád,
barátságod várom – reményem szív-virág.

Ékített bensőmmel enyhet várok kedves,
szerelmem, az voltál, nincs ára érzésnek,
ingyen kaptam ettől a nagy találkozástól,
nem félek a közös lélek-utazástól.

Kedves Kati, Te mindig olyan szépen tudsz írni az érzéseidről. Itt egy régóta vágyott szerelemről írsz, egy végzetes találkozásról, "egyetlen életem örökké köt hozzád", szívedben reméled, hogy életed végéig tartani fog. Nagyon szép, gratulálok, szépek a rímelések!

 Erdődi Maya Amikor majd találkozunk
Cikázik agyamban egy csodaszép gondolat
tekergetem, mint nagymama a fonalat.
Már minden sejtemet, körbe szőtte,
mi lesz majd, ha ott állok előtte?
Tudok-e szólni majd,
vagy csak bámulok némán,
vagy mellére borulok
és sírdogálok némán.
Vagy nevetve futok felé
hajam lobog a szélben,
elkap forog velem
s én szédülök kezében.
Olyan is lehetne
mint a hős filmeken
hogy egymás felé futunk
a kvarchomok tengeren.
A pillanat lassított képei
a nyugvó nap bíbor fényében
örökkévalóságnak tűnik
egy gyönyörű lágy zenében.
Amíg nem látjuk egymást
gyakran álmodunk
milyen is lesz az,
ha majd találkozunk ..

Drága Maya! Én még nem olvastam Tőled verset és őszintén mondom, ez a vers egy nagyon nagy meglepetés volt számomra. Visszahoztad nekem a fiatalságot, hasonlóan éreztem az első randevú előtt, az ilyesmi megmarad mindenkiben egy életen át.Gyönyörű természeti képekkel is fokoztad a várakozás izgalmát, ahogyan elképzeled az első találkozást. Versed szívenütött, nagyon tetszett, tiszta szívből gratulálok!

• 
Olga Földes A találkozás
Nézek rád,
mintha már
láttalak volna,
az illatod is ismerős,
úgy szólok hozzád,
mint kitől tegnap
váltam el,
mintha kettévált
volna a függönyön
túli ködös lepel,
mert kitárult egy ajtó,
amin túl már jártam,
s ott voltunk ketten
egy antik szobában,
kezedet fogtam,
és nem engedtem el.
Olyan, mint álom
és mégsem az,
tünékeny tarka lepke.
Találkoztunk megint,
s itt állok újra
remegve: honnan is jöttél?
Ki vagy?
Ismerős örök időkön át,
csak ez egy másik világ.
Olgim, a Te versed nagyon megérintett, egy érett, érzékeny asszony találkozása a sejtelmes, titokzatos -talán múlttal, vagy egy álommal, amit ismersz is, meg nem is, olyan, mintha az álom, ébredés határán járnál.Az ember gyakran érzi azt, ha jár egy helyen, olyan mintha korábban márt járt volna ott, pedig éleében sem. De személyekkel is vagyunk így.Az emberi lélek csodálatos, érzékeny hangszer. Szívenütött a versed, gondolatébresztő, hatással volt rám, mint minden "olgis"vers.Gratulálok, örülök, hogy olvastam!


Ez a négy vers vett részt a játékban és most rangsorolni kellene.Nem írhatnék inkább én is egy verset? No, mindegy, a szokásos "nagyon nehéz"-de meg kell tennem.
Az én olvasatomban tehát: 
I. Erdődi Maya, Amikor majd találkozunk
II: Olga Földes, A találkozás
III.H Kohut Katalin, Enyhet várok


Különdíj: Ács Nagy Éva  , Álomból valóság lett
                    
Szívből gratulálok minden résztvevőnek!