rést tépek éveim sűrű hálóján,
hogy átlássam mindazt a sok tévhitet,
mely a félelmek világába vezetett.
Sok stressz, kiszolgáltatottság, kockázat,
megtudom-e védeni majd magamat,
ha legyűr egy betegség, lesz-e erőm,
vagy elesek, mint katona a harcmezőn..
Félelem a kudarctól, a magánytól,
a jövőtől, s legjobban a haláltól..
Döntenem kell, van szabad akaratom,
mélységből a kiutat megtalálom..
Ezért fogom a fekete zsákom,
s a sok félelmet beledobálom.
Még ábrándozom, de eldöntöttem,
új életemet mától elkezdem!
Zsákomat többé ki nem nyitom,
majd valahol az út szélén elhagyom..
B Ilona Tóthné
Kép: Net
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése