2013. július 31., szerda

ébenfa keretben


5. szójáték



B Ilona Tóthné

szelíd tekintetedben elmerülök
ott vagy szemben velem ébenfa keretben
rádvetűl esténként utolsó pillantásom
mielőtt szemem bódító álomba húnyom
magányosan örlődő napjaimban
legendaként zártalak magamba
arcodat a vérem rég magába itta
s minden nappal és álmatlan éjszaka
áhítom reménytkeltő égi üzeneted
találkozunk majd csodásan csillogó
kristály ragyogó fényében
valahol a Mindenség csillag-kertjében..

ott, ahol a szomorúfűz könnyei
hulló rózsaszirmok..

Kép:Net
 

2 megjegyzés: