A KERITÉS

A kerités

2012. december 28.

Nem szándékoztam ma irni, de néhány órája olvastam egyik kedves cikkirónk irását " kutyatémáról". Kicsit keményen szóltam hozzá, nem akartam a hozzászólásomat elnyújtani, ezért itt kicsit kibővitem.
Mindenkinek van gyenge pontja. Nekem a háziállatok, a kutyák és macskák.Azt szokták mondani: kétféle ember van, az egyik, aki szereti a kutyákat, a másik, aki utálja. Én szeretem őket.
Miután legkedvesebb kutyusom, egy hatalmas óriás schnauzer elpusztult, lelkibeteg lettem, a hiányát-nyugodtan mondhatom-mai napig nem hevertem ki, pedig már kilenc éve, hogy a z örök mezőkön vadászik. Gyönyörű és félelmetes kinézetű állat volt, de a légynek sem tudott volna ártani. Elég volt a megjelenése..Miután végighasaltam vele a kutyasulit, minden szépet és jót megtanult.
Sokáig úgy éreztem, nem pótolhatom más kutyával, de a körülményeim miatt végül mégis rászántam magam, hogy a menhelyről hozok egyet, arra is gondolván,ezzel egy szerencsétlen állaton segitek.
Szerintem Roxy kutyám német juhász és erdélyi kopó keverék, azok minden jó és rossz tulajdonságaival felruházva.Nem tudom, hogy az akkor három hónapos kutya addigi törékeny, pici élete során min mehetett keresztül, csak azt tudom, hogy mióta kihoztam,az egyik lába mindig a papucsomon van, mint az árnyék, mindenhova követ, még oda is. Úgy hozzám tartozik, mint a levegővétel. Nagyon félt és féltékeny még arra is, aki hozzám szól.Talán a nagy féltése vezetett oda, hogy harapós lett, ha valaki jön, bizony meg kell kötnöm.
Mivel mindig mellettem van, egy-két óránál tovább nem tudok távolleni, ha bevásárolnom kell és készülődöm, mint egy gyerek, hozzákezd sirni.
Újabban rákapott arra, hogyha elmegyek, a szomszéd keritését alul kibontja és átbújik. Ma is ez történt, pedig tegnap leellenőriztem az egész keritést, de mindig megtalálja a gyenge pontokat.
Most mit tegyek? Verjem meg? Semmi értelme nem lenne, mert csak akkor van a megfedésnek foganatja, ha abban a pillanatban tesszük, amikor a rosszaságot elköveti.
Elgondolkodtam és rájöttem, én vagyok a hibás. Most elmulasztottam, de tavasszal veszek egy kb. 60 cm széles dróthálót és visszahajtva alulra végig rádolgozom a kerités hosszára. Mert miért is bújik át?
A hiányom miatt. Ugyanis az utcafronton bokrok és fenyők vannak, ott nem tud kilátni, viszont a szomszédnőmnél teljes a kilátás.Erre ma jöttem rá, mert amikor megjöttem, már ott ugrándozott a kapu előtt, mintha mindig ott lett volna..
Tehát egy kiszolgáltatott, ragaszkodó állatot a mi hibánkból ne büntessünk..

A bejegyzést írta: Ilona B. T.