Egy hideg téli este
hókristályok szálltak
kitárt tenyerembe,
mint pici fehér angyalok.
Áttetsző csipkés ruhájuk
csillagként ragyogott.
Melegségre vágytak,
hosszú utat tettek meg
mig kezemre találtak.
Én rájuk leheltem,
vizes lett a kezem
s picinyke hótestük
egy pillanat alatt
semmivé lett.
A fenyők tüskés levelei
továbbélnek..
B Ilona Tóthné
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése