Régen foglalkoztat egy kérdés és most jutottam el odáig,hogy meg merem kérdezni a véleményeteket, még akkor is, ha megbotránkoztok rajta.
A könykiadásról van szó. Lehet, hogy én rosszul látom, de úgy vettem észre, nagy divat lett kiadatni verseinket,-amolyan presztízskérdés.
A jórészt irodalmi csoportok költői,-de maradjunk inkább a versírói kifejezésnél-közül többen adtak már ki verses,novellás kötetet, általában magánkiadásban. Ahogy mondani szokták, ők nem az üres fióknak írnak.
De mi van azokkal(magamat is ide sorolom), akik nem akarják-különböző okokból kiadatni "műveiket", vagy anyagilag nem állnak úgy, hogy erre áldozzanak? Azok az üres fióknak írnak?
Szerintem nem! Itt valamennyien egy közösség tagjai vagyunk, én a barátaimat, ismerőseimet, rokonaimat, akik akár a facebookon, vagy egy online magazinban, vagy egy blogban olvassák a verseimet, novelláimat, naplómat, hozzászólnak, lájkolják, vagy kritikával illetik,én őket nem nevezem "üres fióknak". Vajon kevesebb vagyok, mint azok, akiknek drága pénzért egy könyvespolcon fekszik néhány verseskötet? Ez itt a kérdés!
Előrebocsátom, senkit nem áll szándékomban megbántani, tisztelettel adózom azoknak, akik munkát, fáradságot, anyagiakat fektetnek be egy-egy kötet kiadatásába, de érdekelne, ti mit gondoltok erről a témáról.
36Antal Szabadvári, Patrícia Suba és további 34 ember
Hozzászólások
Köszönöm, kedves Ari 
<3!
