Szívdobbanás

SZIVDOBBANÁS

vizcsepp
ha csobban
csobogó
patakban
oly halkan
dobban a
sziv
nyugalomban

ég zendül
felhő
sötétül
zivatarban
verdeső
sziv
hangosan
dobban

virág ha
megfagy
feje
lekókad
törik a fény
csendben
tágranyilt
szemben

B Ilona Tóthné

Fanfárok

Ilyen derűs napopt kívánok Nektek!

mosoly nélkül nem lehet kibírni.... Nagyon szellemes. Hangot neki és kattintás a figurákra (össze-vissza is lehet) ! http://www.audepicault.com/fanfare/fanfare.htm

Fanfare

www.audepicault.com

A TŰZ

A TŰZ
Szonett
B Ilona Tóthné

Nem kell, csak egyetlen szikra, lobogó
Tűz parazsa izzik, mint üstökösé,
Égből zuhanva esik a föld felé,
Jajszó sem hallik,hangja oly ropogó.

Tűz a költő szemében vibrál, éget,
Miközben szép, új világról álmodik,
Zongorista kezében, aki játszik,
Virtuózan üti a billentyűket.

Én is érzem szived perzselő tüzét,
A messzi távolban is izzó hevét,
Szerelmed égi harmat sem olthatja..

Ha itt lennél velem, e tűz lobogna,
Égő szivünk együtt szállna magasba,
De most a könnyem a vágyat elfojtja.

Őszi viadal

Hajnal hasad,felszáll a pára
Szarvas agancsokon csillan a fény
Badacsony erdejében szarvas viadalra hív
Ki az első,aki győzelemért vív

Tisztáson óvatosan gyülekeznek
Mutatják trófeájuk,milyen szépek
Rozsdabarna falevél hull le a fáról
Mondhatna regét a szarvasok diadaláról

S felbődül az első kész a diadalra
Szántja a földet idegesen agancsa
Lábával nagyokat dobbantva
Hívja az ellenfélt diadalra

Fák között a mókus rémülten kacsint
Földindulás,ki lesz a győztes itt
Harsog a hegyoldal ,visszhangzik a hangja
Agancsok törnek a nagy viadalban

Őzek a közelben rejtőzködve nézik
Szarvasbikák az elsőbbséget elintézik
Lesz itt nem sokára vadász trófea
A győztes az agancsos fejét büszkén tartja

Vaddisznó csörtet ,szőlő sorok közben
Feltúrja az utat,ami vezet az erdőbe
Rókák is nézik a viadalt,de őket nem zavarja
A kerteket addig ő megvámolja

Mire a nap lebukik a hegyek ormán túl
Elnyugszanak a kedélyek ,elcsitulván
S én nem tudok e tájjal betelni vele
Azon,hogy az ember hogy szerethet így bele

Dolgos emberek lakják a vidéket
Kiket összeköt itt a munka és a szeretet
Eljár fölöttük is a természet órája
De ide az embert a természet mindig visszavárja

2O13.1O.27. Korkován
Dáma Lovag Erdős Anna

Az öregség

"Az öregség az olyan, mint a bankszámlád. Azt veszed le, amit összegyűjtöttél."