Realitás, Öregkor

Haiku

az én tervem az
életre, hogy a sors csak
félig rontsa el
/BI/
Kép: net

Mikor leírtam ezt a haikut, akkor jöttem rá, hogy tévedtem. Ugyanis kicsit elszámoltam magam, mert műszaki ember létemre figyelmen kívül hagytam, hogy életem java-részét már leéltem és némi tapasztalattal a hátam mögött a sors "keze" min. 65 % az 50 helyett. De nem baj, még így is jutott, jut elég hely élemben az örömöknek, békének, szeretetnek, a pozitív életszemléletnek. Tehát nem szólhatok semmit, sokan örülnének e maradéknak...:)

14
 Öregkor

sokat nevetek
butaságaimon,de
közben könnyezem
/BI/

Novemberi eső

Csendesen esik, ebből kifolyólag rámjött az álmosság. De majd csak eláll...Különben is-lehet hogy nem az eső tehet a mélaságomról, csak olyan jó ráfogni. Ugyanis reggeltől azon elmélkedtem, hogy az utóbbi eseménydús napokban elfogyott a kenyerem,most meg ebben az időben kinek van kedve még a lábát is kitenni.?..Persze az elmélkedéstől a kenyér-tartóm továbbra is ásítozik, igy az álmosító henyélésből felráztam magam és hozzákezdtem kenyeret gyártani. Most éppen dagadozik, addig, míg megkel, nincs kedvetek beszélgetni? Konkrét témám nincs, midenki arról, ami éppen foglalkoztatja...Szoktam volt mondani, hogy minden mindennel összefügg, biztos találunk közös szálakat...
Hogy elkezdjem, most olvastam egy idézetet:" Néha, ha belegondolok, hogy jelentéktelen dolgok milyen súlyos következményekkel tudnak járni, elfog a kísértés, hogy kijelentsem: jelentéktelen dolgok nincsenek./ Bruce Barton /
Valóban így van?
/BI/

13Amanda Csöregh, Magdolna Kőnig és 11 további ember

19 hozzászólás5 megosztás