MAGAMNAK
ma, ezen a ragyogó
januári napon
a telhetetlen idő
mint perverz szerető
ismét kiharapott
belőlem egy darabot
s elmúlt életemből
vetett oda az
elmúlásnak egy falatot.
Rágós már ez a falat,
de az ize megmaradt
s bár az idő
egyre koptat
ráncokkal tölti ki
hajdan sima arcomat
mégse bánom
ha hasogat
mert élek, s ez a
legbiztosabb..
Irta: Ilona B.T.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése