2013. szeptember 30., hétfő

ZARÁNDOKLAT




B Ilona Tóthné


Hosszú még az út, mi előttem áll.

Lábam zsibbad, sarkamból vér csordogál,

Az út pora kullog mögöttem,mint hű kutya,

Vállamon egyre nehezebb a tarisznya.

A táj szépsége mégis lenyűgöz,

Valami vonz e kies földhöz.

Egyedül vagyok,magányom teljes,

Kérdéseket teszek fel a csendhez:

Ki vagyok én, mi végre lettem?

Oly hosszú út van már mögöttem,

Éltem, mint mindenki más,

Semmi nagy dolgot nem tettem,

Oly kicsi vagyok a végtelenben!

Kell-e változnom hátralévő életemben?

Csak a ma fontos, vagy tépelődjek a jövőn?

Ezer kérdést tehetnék még fel,

Csak nézek homályosan kérdőn

Az út menti fák árnyas lombjaira.

Egyre fáradtabban gondolok a holnapra.

A kérdésekre a válasz még nem tudom.

Nem tudom!

Megyek hát tovább utamon.

Utamon..



Kép: Net

2013. szeptember 29., vasárnap

SÍRJ



B Ilona Tóthné

Sírj, ha fáj valami
Jobb nem lesz,
Csak könnyebb,
Lelked sós tengeréből
Kihull egy könnycsepp.
Sírj, ha bántanak
És a fájdalom átjár
Ha belül a kín rág
Mint láthatatlan bogár.
Sírj, ha nagy öröm ér,
Nevetés ejt könnyet,
Sírj, amig tudsz sírni és
Szemedből hullanak a könnyek,
Mert megesik, hogy a bánattól
A könnyed elapad,
Szemed csak beszél már,
de tüzes, száraz marad,
S könnyeid csak legbelül
csendesen csorognak..
.
Kép: Net

2013. szeptember 28., szombat

A KERÍTÉS


SZERETEM

B Ilona Tóthné


Szeretem nézni a tó tiszta tükrét
Napnyugtakor, vörös ragyogásban,
Amint szerelmesen egybeolvad
A ráhanyatló sötét arcú éggel.
Néha sirályok sikolya hallatszik
Vagy a vizfelszin csobbanása,
Amikor virgonc kishalak ugrálnak,
Majd alámerülnek a tó homályába.

Szeretem nézni a ringó mezőt,
Melyet lágy szellő simogat,
Bóditó illatát mélyen beszivni,
Megbújni a magas fű alatt.
Látni kergetőző mezei nyulakat,
Erdő szélén gombázni,
Zümmögő méhek munkáját figyelni,
Hazatérni esti szürkületben.

Szeretek sétálni árnyas parkokban,
Megállni egy-egy virágágynál,
Csodálni a szinpompás jázminokat,
Lesni szerelmesek csókjait,
A meghitten sétáló idős párt,
Szemükből ősi nyugalom sugárzik
Túl idők viharain, még most is
Egymás kezét fogják

Szeretem a kérges kezű parasztot,
Tenyerüket kemény munka barázdálta,
A kőművest, ki házakat épit,
Bányászt, munkást, szerelőt.
Zene szárnyain repülni,
Verseket olvasni tépelődni.
Szeretem a világot és embereket
Igy együtt, egyszerűen..




Kép: Net

A tuják Haikuk


A tujáknak úgy látom, nagyon kedvezett az idei nyár, megint több métert
nőttek.Igy délután azzal foglalatoskodtam, hogy a kerítés mellett visszavágtam őket, ne árnyékolják a szomszéd kertet. Ennek örömére megleptem magam jutalmul egy örökzöld csokorral..

HAIKUK
B Ilona Tóthné

VIRÁG

a virág már a
szépségével is képes
örömet adni

ÖRÖKZÖLD

örökzöld vagyok
színem a remény színe
élted végéig

RAGYOGÁS

a nap nemcsak a
szépre ragyog hanem tűz
minden emberre

Kép: saját

2013. szeptember 22., vasárnap

MÉLYSÉGEK

" Mert mélységbe vetettél engem,tenger közepébe,és körülfogott engem a viz:
örvényeid és habjaid mind átmentek rajtam!És én mondám: Elvetettem a te szemeid elől,vajha láthatnám még szentséged templomát!Körülvettek engem a vizek lelkemig,mély ár keritett be engem,hinár szövődött fejemre.A hegyek alapjáig sülyedtem alá,bezáródtak a föld závárjai felettem örökre! " (Jón 2.4-7 )


MÉLYSÉGEK


Ha nyillik a nagy vizek kapuja
két hullám között vakitó kékségben,
feltárul Próteusz csodás birodalma
s a vizbe vájt homályos résen
a nap is beszökken.
Mennyire félünk a mélységektől!
Számunkra a pokol tüzes kinjait jelenti,
égni, hevülni a lélek sötét bugyraiban,
elveszni ott, vagy felszinre kerülni
megtörten, de tapasztaltan.
Pedig a mélységek csodákat rejtenek!
Égi napot soha nem látott növények,
korallok ezer szinű kertjét, melyek
úgy pompáznak, mint itt fenn a rétek.
Kis- és nagyhalak bújnak meg
tenger mélyén rejlő sziklák résein
mint a tág égi térben
madarak fák lombjain..
A tengerek világa káprázatos, mély,
s ha megszűnik minden fény,
Néreusz, az idős tengeristen
hullámok hátán elpihen..

Kép:net

2013. szeptember 19., csütörtök

SASOK


B Ilona Tóthné


E kerek világon
van-e még olyan sarok
hol háboritatlanul
élnek a sasok?
Repülhetnek szabadon
szelek szárnyán,
felettük csak kék ég
szivárvány
szárnyukat nem törik,
nem kézből etetik.
S ha sok év múlva
eljön az óra
kihull a tolla
csőrét letöri
karmait sziklába veri
vár, mig sas teste
 megújul
s ha a belső harang
megkondul
tündöklően újra
mint sok ezer év óta
kergeti a felleget
szárnyait kitárva
repül a magasba
sasszeme fentről is
élesen látja
a földön rögök közt
felnéző embert..

MIT HOZ AZ ŐSZ EGÉSZSÉGÜNKBE

MIT HOZ AZ ŐSZ AZ EGÉSZSÉGÜNKBE

A derűs, szabad nyári napok után nagy változást hoznak az első őszi szelek. Az időjárás zordabbra fordulásával minden változik bennünk és körülöttünk, véget ér a lazítás ideje.

Érinti ez egész életmódunkat, hiszen fel kell készítenünk magunkat az évszakváltásra, a nagyobb megterhelésre. Ősszel több a feladat munkában, családban, egészségünk megőrzésében egyaránt. Megterhelés, ez testi-lelki szempontból is, melyre fokozottan fel kell készítenünk magunkat, szervezetünket. A korai kelés, rendszertelenebb táplálkozás, rohanós hétköznapok, bővülő feladatok, a betakarítás, a teendőink bővülése, a hűvösebb, szelesebb napok jelentik az ősz fokozott kihívásait.
Új kezdet, új ritmusban

Az új ősz, új ritmus, és terhelés lehet azonban egy tudatosabb életvitel kezdete is mindannyiunk számára. Remek lehetőség, hogy hétköznapjainkat átgondolva olyan rutint alakítsunk ki, melyben egészségesebben, kiegyensúlyozottabban élhetünk. Remek alkalom, hogy tudatosan felkészüljünk a közelgő nagyobb megterhelésre, és számot vessünk saját szervezetünk állapotával is. Egészségi állapotunk felmérését kezdhetjük szakember bevonásával, állapotfelméréssel, vagy akár kényelmesen, otthonunkban is, a házi egészségvédő eszközök bevonásával. Egészségügyi értékeink rutin ellenőrzése, mint a testsúlyváltozás, a vérnyomás, a vércukorszint, koleszterinszint ellenőrzése azonnali irányt mutat a további teendőinkről. Figyeljünk a legapróbb jelekre is, hiszen a szervezetben elindult negatív folyamatokat könnyebb az elején megállítani, mint amikor már komoly tüneteket észlelünk! Egy tudatos és elővigyázatos életmód meghatározza mindennapjainkat, hangulatunkat, és közérzetünket.


Szervezetünk csodája

Ha szervezetünk erős, és egészségesek vagyunk, ha nincsenek panaszaink, akkor sem árt az éves rendszeres állapotfelmérés. Ha azonban komolyabb tüneteket észlelünk, ne késlekedjünk orvosi segítséget kérni! Az ősz elején jelentkező rossz közérzet, vagy sorozatos megfázás utalhat arra is, hogy immunredszerünk komolyabb terhelésnek van kitéve, netán makacs baktériumok, vagy vírusok támadtak meg bennünket. Az is lehet, hogy következetlen táplálkozásunk miatt hiányt szenvedünk egyes vitaminokban, ásványi anyagokban. Érdemes még a téli hideg beállta előtt komolyan venni a figyelmeztető jeleket, és felkészíteni szervezetünket az évszakok és feladatok okozta nagyobb terhelésre. Figyeljünk fokozottan a gyermekekre és az idősebbekre, az ősz remek alkalom, hogy elvégezzük az évente ajánlott rutinszerű lapborvizsgálatokat. A laboratóriumi leleltek pontos útmutatás adnak arra nézve, miképp maradhatunk erősek, és harmonikusak a nehezebb évszakokban is.



Labtestonline: vigyázz, kész, ősz!

Szervezetünk őszi felkészítésében, állapotfelmérésében sok segítséget nyújthat, ha laboratóriumi eredményeinknek magunk járjunk a nyomába. Ezt hivatott segíteni a virtuális, internetes, bármikor-bárhol elérhető laboratórium, a labtestonline.hu. Az oldal használatával értékelhetjük kézhez kapott leleteinket, megérthetjük testünk jelzéseit, időben változtathatunk életmódunkon, vagy megadhatjuk szervezetünknek, amire szüksége van a komolyabb betegségek elkerüléséhez, az immunrendszerünk megerősítéséhez, teljesítményünk növeléséhez. Így biztonságban, egészségben vészelhetjük át a hűvösebb napokat is!
/Nőinetkafe/

Kép: Saját
         Őszi pihenő-sarok

2013. szeptember 17., kedd

ŐSZ



B Ilona Tóthné

Csendesen szemerkél,
néha lehull egy-egy levél,
van a fán még ezer is tán',
szúnyókálnak faág ágyán..
-Könnyezel? Óh, ne tedd!
Nem az elmúlás még ez!
Csak a szele megérintett,
őszi szellő játszik veled..
Nézd csak, amint a vadrózsa
piros csipke-szeme rádkacsint,
a fel-fel bukó nap
mosollyal visszaint.
S a rezgő nyárfa alatt
pajkos szél nyalja arcodat.
Az egynyáriak kókadtan hajolnak
szirom-méhükben gyűjtik a magokat.
Szőlő sorok között serény embersereg
az ünnepi vígságot most szedi meg,
s a fák, bokrok ezer színben pompáznak,
mielőtt lombjukat átadják az elmúlásnak.

Őszi eső mossa le
fatestüket,
s tavasszal tisztán, ragyogva
újraszületnek..

2013. szeptember 16., hétfő

A modernizálás

Ma kidolgoztam és egyúttal kimérgelődtem magam..Ugyanis a kocsimat műszaki vizsgára kell vinnem és én, mint nő mindjárt nagy pucoválást rendeztem, (porszívózás, lemosás, fényesítés stb.), mert úgy gondolom, egy tetszetős valami már fél siker.Persze, volt egy pici hátsó gondolatom is, mondván, ha a sikkes , fényes karsszérián olajos ujjlenyomatokat találok, akkor biztos, hogy átvizsgálták..
A végén gondoltam, a motor körüli részt is megtekintem, ami nálam művészet.Mármint a motortető felnyitása. Ennek az a módja, hogy belülről egy kart fel kell húzni, akkor a a tető kb. 1cm-t felugrik, utána a kisujjammal ebbe a pici résbe kell nyúlni és ott egy kart meghúzni. Persze, ez a kar műanyagból van, ami mindjárt a kocsi vásárlásakor letört, az ujjam pedig beszorult. De megoldottam! Egy madzaggal remekül helyettesitettem a fogantyút, a kisujjamat pedig egy dróttal, amit mindig magammal hurcoltam, mert nagy szerepet játszott a madzag kipiszkálásában.
Szóval a pucolás végén a megszokott módon próbáltam kinyitni a motorháztetőt, de sehogy nem sikerült, pont most. Ennyit erről, meg a fene fejlett technikáról. Az biztos, hogy minden nap visszasírom a jó öreg, 22 éves japán Suzukimat, de úgy kell nekem, a modernizálásnak ára va!
Pedig erre már egyszer ráfizettem.A nagyanyámtól örökölt stabil hokedlikat kicseréltem csicsás műanyag székekre, és amikor a barátnőm eljött meglátogatni, belevetette magát, mondanom sem kell, a szék négy lába négyfelé csúszott, középen pedig a földön a barátnőm csodálkozó tekintete. Azóta nem látogatott meg..

2013. szeptember 15., vasárnap

HAIKUK, KELL AZ ESŐ

HAIKUK

B Ilona Tóthné


KELL AZ ESŐ

a virágoknak
úgy kell az eső mint a
babáknak a tej

VADBIMBÓ

a vadbimbókból
is gyönyörű virág lesz
ha jól nevelik

ÖREG FA

Öreg fa üzen
a levelekkel szeress
gyökered vagyok

Kép: saját

2013. szeptember 13., péntek

ELMÚLT MÁR

B Ilona Tóhné

Szonett




A magány lassan beterit, merengek,
Törlöm könnyeim, forrását a búnak,
Egyre növekvő árnyait a múltnak,
Maradok magamban, jéggé dermedek.

Ifjúságom már tünékeny képzelet,
A közelgő tavasz nem más, mint illat,
Nekem már nem jön el, régen elillant,
Oly gyorsan elszállt, tán nem is létezett.

Éltem én vad szerelemben, mámorban,
Boldog asszonysóhajos kábulatban,
Társtalan magányban szenderegve.


De az idő, mint lejárt útlevélre
Rányomta pecsétjét életemre,
Gondolatban vágyom csak szerelemre.


Kép: Net

2013. szeptember 9., hétfő

2013. szeptember 8., vasárnap

A KÉK HÁZ

Égi harmat hull reám,
gyöngykönnyként csendesen
csorog a ház falán?
A földön vagyok,
vagy a felhőkön ülök?
S onnan ámulok e csodán,
habzó tengerből kiemelkedő
hajdan volt palotán..
Óh, nem, a földön vagyok,
s a teremtő ember tervezte,
alkotta eme létező csodát,
a reménység kék fellegvárát!
Ha kállsz a csipkés erkélyre,
meglátod a tiszta kék eget,
mely tükröződik a ház arcán,
s a sok buborék nem könny,
hanem cseppenként csurranó
réménység táplálta lélekgyöngy..

B Ilona Tóthné
Kép: Net