Újra itt a sötét este, a fényt takarja éj leple, álmom nem békés, altató, inkább bántóan bénító. Jönnek a tarka lidércek, ősszefonódva repülnek, lebegnek a tág éterben mint vérszívó denevérek. Szellemek, menjetek! Mikor jön a piros hajnal, kiszáradt, fúló torokkal félálomban még látom, verdeső madárszárnyon suhanva tovarebbennek az ébredő horizonton.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése