SZINEK

2018. január 12., péntek

Rainer Maria Rilke:SZERELMES DAL

Mint tartsam az én lelkem, hogy ne érjen
a te lelkedhez? Mint emeljem innen
más dolgokhoz fölötted, észrevétlen?
Jaj, csak lehetne a homályba vinnem,
rég elveszett magányba, a sötétben,
hol elhagyottan néma-tompa csend ül
s nem zeng a táj, ha mélyem mélye pendül.

De az, ami megérint téged, engem,
már egybefog veled s titkom kizengem,
a két iker húr egy hangot fuval.
Milyen hangszerre vonták szíveinket?
S milyen játékos tart kezébe minket?
Ó, égi dal.
Kosztolányi Dezső fordítása

Tetszik

HozzászólásMegosztás

31 Jutka Szimcsák, Bíró Antalné Marton Veronika és további 29 ember

2018. január 10., szerda

Értékelés, Szép Jolika választása, Nógrádi Katalin: Téli magyar táj képéhez írt versekről.

A képen egy magas hóval borított falusi utca látható, hideg, téli időben, az ereszekről jégcsapok lógnak, füstölögnek a kémények.
A kép középpontjában egy feketekabátos, fejkendős idős nő próbálna menni az úton, láthatóan bokáig süppedve a hóban. Vajon mire gondol?
Előttem felrémlett gyerekkorom, amikor még a tél tél volt s mi kint szánkóztunk estig, amíg ránk nem fagyott a ruha.
De emlékszem egy olyan télre is, ami az igazi, kemény arcát mutatta.Egyszer lassan araszolva a nagy hóban autóztam a Rezi felé menő úton munkából jövet, mikor hirtelen egy hatalmas hófúvás kerekedett és rámszakadt a hóvihar. Elakadtam, szinte semmit nem láttam, kiszálltam a járműből és gyalog vágtam neki a még néhányszáz méternek, hazáig. Ott és akkor éreztem életemben először halálfélelmet. Megdermedve, nyakig hóval borítottan értem el a kaput, rátámaszkodtam és sírtam volna, de az arcomat sem éreztem.
Elnézést, hogy kéretlenül kitártam az érzéseimet, de a kép láttán nekem ez jutott eszembe, de mindez nem erről a képről szól..

De nézzük a verseket:

1. Margit Szabó Kila: Táli magyar vidék-Szép téli képek, tetszik a rímelése és gondolatilag is egyezik az általam írottakkal...
"Ha a szél tombol, sípol, hóbuckákat alkot.
Utazni nehéz, az út síkos, nem ajánlott.
Öregnek bot kell! Nélküle ne menj, elcsúszol!"

2.Orosz Piroska: Téli magyar táj-Nagyon jó leírása és érzékeltetése a képen látottaknak. Köszönöm inspiráló versedet!
"Jégcsap lóg az ereszalján, hegyes mint a tüske
Megmutatja a magyar tél, van neki ereje.
Öregnéne bandukol a kijárt földúton,
A botjára támaszkodik, messze még az otthon."

3.János Horváth

: hópihék násza- János ez a vers a Te zenélő lelkedből jött, a képen nem látni násztáncot járó hópihéket, de elképzeljük...Ettől függetlenül szép téli vers...

4.Zsuzsa Kalocsa: Téli esték- Sajnálom, de a versedet nem értékelhetem a hosszúsága miatt, nem felel meg a kiírásnak.

5.Éva Hirth: A téli táj szépsége
"Hófehér subán jár táncot a szél,
fehérbe öltöztek a fák,bokrok,
a zúzmara nehézkesen lehull,
csillognak az ereszen a jégcsapok"
Könnyed, szép vers, jó rímeléssel és még egy jótanáccsal is, érdemes megfogadni..
"Hosszú síkos út vezet a templomhoz,
cipőmre egy szakadt zoknit húztam,
így majd nem kell félnem,hogy elesek,
a távolban ,már a harangok zúgnak."

6. Ágnes Tihanyiné Tamás: Téli varázs- Saját érzéseid keveredtek a tél szineivel, valójában a vers nem a képről szól. Ha tehetek egy észrevételt: a harmadik versszak mindkét sorában szerepel a "takarta" ige, az egyik helyett írhatnál fedte, vagy valami mást, hiszen bőven van választék gyünyörű nyelvünkben...
"Tompa hófelhő takarta a napot,
terhét leszórva takarta előlem a holnapot.

7.Joli Szép: Téli magyar vidék- Gyerekkori emlékekre utalva írtad téli versedet. Igen, mások voltak azok az idők még télen is.
"Nem voltak hótakarítók, maguk az emberek
taposták ki, a hófedte ösvényet."

8. Ildikó Lukácsné Alföldi: Téli magyar vidék- Nem értékelhető a versed a hosszúsága miatt, nem felel meg a kiírásban foglaltaknak.

9.Birta Angéla Angi: Öreganyó temetőbe ballag- Megható verset írtál a hóban temetőbe(?) csoszogó öreganyóról, miért is ne mehetett volna oda? Ami érdekes, itt nálam a kert tele van madárral, de télen egy sem énekel. Mindig tanul az ember...
"Némán csiszeg csoszog a cipellő,
kankosbót a támasz, reszkető kéz.
Minden gondolat Kedvesen merengő,
mikor még az élet tejföl volt, méz!"
Angika, a rövid -és hosszú magánhangzókkal gondjaid vannak, kérlek nézz utána a Googlén, érdemes..(Nem csodálkozom rajta, valószínű úgy írod, ahogyan Nálatok mondják.Pl. "kankosbót"-a bot rövid magánhangzó, a kutat szintén...Megkérdezném még: a Kedvesen miért nagybetűvel kezdődik? )

10.Edit Szabó: Faluban a tél ereje-Tökéletes vers a képről...Minden benne van, a táj, az öreg néne, jó a vers rímelése...
"Haza várja a lakóját,
falu szélén a kicsiny ház,
öreg mama út közepén,
bottal segítve a léptén.

Szikrázik a fehér acél,
napsugára aranyat ér,
eresz szélén a jégcsapok,
tél ereje holnapot hoz."

11.Márta Bosnyákné Harpauer: Azok a téli telek- Amire a vers címében is utaltál, a régi-gyerekkorodra visszanyúlóan írtál a télről, annak szépségéről.A végén említetted meg emlékeid között a szomszéd nénit, talán azonosítható lehetne a képi nénivel.Szép téli vers...
"De azért segíteni is mindig készen áll,
A szomszéd néninek ki bottal ját,
Keresi hol van még szűz hó, mi nem csúszik,
Elveszi szatyrát és helyette viszi."

12. Olga Kristóf:Téli magyer vidék- Szépet írtál a vidéki télről, nagyon tetszik részben hasonulva a képen látottakkal...

13.Eleonóra Kertészné Rotter:Téli magyar vidék -a versben elsősorban szociális érzékenységed érezhető az idős emberekkel kapcsolatban, az, hogy hogyan élik meg a vidéki telet. Nagyon szépek a rímek, jó vers.

"Nagy itt az egymásrautaltság:
Elhúzott innen az ifjúság!
Tél haván vagy nyár vizén,
Elkel az önzetlen segítség
A házukba rekedt nenéknek."

A játékot Gyöngyi Salláné kedves szavai zárták
"Delet ütött már az óra, öreg néne hazaballag, kályhájába befűt, hosszú úton elfáradt, ideje megpihenni. Kívánjunk neki nyugodt délutánt."
Úgy legyen!

A verseket az alábbiak szerint értékeltem:

1.Helyezettek megosztva: Margit szabó Kila, Orosz Piroska, Edit Szabó,Olga Kristóf, Eleonóra Kertészné Rotter
2.Helyezettek megosztva: János Horváth, Éva Hirth, Ágnes Tihaniné Tamás, Joli Szép, Birta Angéla Angi, Márta Bosnyákné Harpauer

Sajnálom, hogy két versíró társunkat nem értékelhettem, felhívom a figyelmet a kiírás pontos betartására.Továbbá megemlíteném, hogy itt-ott találhatók helyesírási hibák és elütések. Kérem, hogy a versek feltevése előtt nézzétek át azokat.

Szeretettel gratulálok a helyezetteknek és mindenkinek, aki résztvett a játékban!

Bartha Ilona

Tehetetlenség

"Nagyszerű dolog, ha az emberre valaki gondol és a gondolataival vigyáz rá. Aki szeret, ezt teszi. Gondol és vigyáz rá. Akit nagyon szeret. Gondolataival. Érzéseivel. Szívével. A szívében őrzi Őt, ott védi, oltalmazza. És engedi élni. Néha fájdalmas dolog ez. Mert néha úgy kell engedni élni, hogy valóban nem lehetsz a közelében. Csak távolról csodálhatod Őt, távolról figyelheted. Mégis csodálatos érzés szabadon engedni, akit szeretsz. Engedni, hogy úgy éljen, ahogy a szíve, lelke vezérli, ahogy neki a legjobb. Ahogy szüksége van rá. Elengedni, de nem elhagyni. Hanem messziről figyelni Őt, messziről vigyázni rá. A szívedben. A gondolataiddal, az érzéseiddel, a szereteteddel."
(Csitáry-Hock Tamás)

tehetetlenség

lassan megszelidül várakozásom
helyét a vágyakozás méla búja tölti be
s mindkettő belezúdul a meredekpartú folyóba
tehetetlenül hömpölyög, keringve az árban...
ennyi volt hát? -még el semkezdődött s már vége
bizalomért ne menj az üzletbe
ott nem kapható,-mondhatnám, de minek...
résnyire nyitott ajtón nem férek be
én kitártam kapumat szívembe'
meredten néztem, amint egy varjú szemez velem
-okos madár, nem károg, de csőrében tartja
a lelkemből kitépett reményvirágot,
végre megszólal: kár, kár,
elrepült, nem is látom már
majd holnap, mégis várok még
összeszorul a torkom....sírhatnék...

/BI/
Kép: Net

2018. január 9., kedd

Lélekdícsérő, XII. szonett

/Aranycsillag Irodalmi és MűvészetiCsoport
3.szonettkoszorúból/

A lélek nem más, mint Isten szikrája,
lángolva élni, Isten kegyelméből,

földi létben szeretve lenni szívből,
nem belefúlni reménység árjába.

Legyen minden nap lelkünkben szeretet,
s este, ha kinyitom ablakomat,
az égi sötétben látom az arcodat,
lélektükrömben illatok közt lebeg.

Minden gondolatod, kis mozdulatod
tükör- mutatja belső világodat,
a hitedet, mely szerelmed nektárja.

Ne hullócsillag legyen szerelmünk,
mennyei húrokon pendüljön lelkünk.
Testünket égi fénye dajkálja.

Bartha Ilona
Kép: saját

2018. január 6., szombat

Csak egy bejegyzés

Csak egy bejegyzés:
Azt mondjátok, ne merengjünk a múlton? Én ezzel nem értek egyet. Írom ezt azért, mert talán senki nem írt még nekem olyan szépet, mint most a Barátnőm, mindezt azért, mert elküldtem Neki a Gold Pen Antológiát, melyben szerepelt egy Róla írt versem és úgy gondoltam, talán örülni fog, ha elolvassa. Válasz-soraival Ő nekem sokkal többet adott és megerősített, nincs nagyobb érték az őszinte, mély barátságnál.
Talán megbocsájtja, hogy sorait idézem. Köszönöm, Valikám!

"Drága Icám! Hívtalak, hogy személyesen köszönjem meg a legszebb ajándékot, amit karácsonyra kaptam. Ma keltem fel először az ágyból. Annyira szűntek a fájdalmaim, hogy ki tudtam menni a madaraknak enni adni, és a postaládáig. Megkaptam az antológiát!!!! Rögtön Téged kerestelek, aztán azóta itt sírdogálok . Annyira meghatott az a szeretet ami ebből a versből felém árad, hogy csak sírni tudok itt magamban. Lepergett előttem az a sok- sok év, amióta ismerjük egymást. Láttalak az osztályban a középső padsorban az ablak felőli oldalon, a 4. vagy 5. padban. Sír Ildivel vagy Tündével ültél? Erre kevésbé emlékszem. Láttalak kosarazás közben a labdáért harcolni, a mosolyt az arcodon, amikor bedobtad a kosárba. A szalagavatón, a ballagáson, és mikor évekkel később Nálad újra találkoztunk,majd Spanyolországban a sziklák között a parton Ágival, és igen...... itt a diófa alatt a kék ruhádban.
Köszönöm Neked ezt a verset Ica ! Azt a margarétást már régen elfelejtettem volna, ha nem örökíted meg. Köszönöm, köszönöm, köszönöm.!! PUSZI A BARÁTNŐMNEK A BARÁTNŐDTŐL : Valitól.

HozzászólásMegosztás

24 Horváth Éva, Erzsébet Gyöngyike Mátyás Horváthné és további 22 ember

Számadás

2017. december 30., 12:47 ·

Számadás
Az egyetlen dolog, amit a múlt évben sikerült elérnem, a kilincs volt.

Tetszik

HozzászólásMegosztás

79 Kornélia Földesi, Nóra Szekeres és további 77 ember

Új év,- új kezdet 2018

Tegnap kicsit áttekintettem az eddigi életemet. Évkezdetén az ember mindig csinál valamiféle számadást, mintegy okulásul, hogy amit elrontottam, azt ebben az évben majd másképpen csinálom, a szép dolgokat megismétlem.
Új év,-új kezdet- szokták volt mondani.

Én most elhatároztam, semmit nem fogadok meg, semmit nem csinálok másképpen, folyjanak a dolgok úgy, ahogyan a sors hozza.
Egy bizonyos kor után nem szabad a múltba temetkezni, hanem örülni kell minden napnak, nem lázongani, hanem tevékenyen kell megélni a napokat.
Az idő nem kérdez. Az idő megy, mindig előre. Ellentétben a fizikával, az idő a mi utunk, amelyen haladva néha bukdácsolunk, néha simább szakaszokhoz érünk, néha elfáradunk, megpihenünk.
Én úgy döntöttem, lehetőségeimhez mérten tartalmasan, szorgoskodással, hasznosan, békésen, derűsen próbálok a még hátralévő utamon végigmenni. Tisztelem az időt, minél kevesebb van belőle, annál jobban...
E gondolatok jegyében kivánok mindenkinek derűs, szép napot!

:)
BI.

Hozzászólás

Megosztás

46 Horváth Éva, Béla Répási és további 44 ember

:)
BI.

Hozzászólás

Megosztás

46 Horváth Éva, Béla Répási és további 44 ember

2018.01.01. Köd

Köd
Haiku

ködös küszöbön
lépek át az újévbe
homályos jövő
/BI/

Tetszik

HozzászólásMegosztás

22 Horváth Éva, Katalin Krizsán és további 20 ember

2018 évkezdet

Az évvégi zajos napok után szeretem ezt a január eleji csendet. Van miről gondolkodni, tervezgetni, mit szeretnék ebben az évben megvalósítani, vállalni, segíteni, hogy majd a következő év végén elmondhassam, megtettem, amire képes voltam.Igaz, ember tervez, Isten végez, de ha már terveim vannak és ha csak a fele valósul meg, akkor is hálás lehetek a sorsnak..
Békés napot kívánok Mindenkinek!
Kép: Net