Az út

Gyula Gulyás‎ – Szókincstanya

november 2., 17:43 ·

<3 Szép Estét! Ilona szép,szomorú versével! <3
<3 B Ilona Tóthné : Az út

ahol az ég és föld összeér
nincs más, csak a végtelen tér
olyan, mint álom-ébredés
határán, mikor a tudat ébred
s a kelő nap rádréved
vagy élet-halál mesgyéjén
kapaszkodsz a lét tüdején
felhők tornyosulnak az égen
tükröződnek a sima jégen
s mintha a felhőkön járnál
nem a jégen csúsznál, másznál
sikamlós ez a sivár út
ahol magányosan futsz
néha elesel és felkelsz, de
utadon tovább menetelsz
a te utadon,-mely egyre fogy
egyedüli társad az árnyékod
s mikor fáradt utazóként
a végponthoz érkezel
sem az út, sem a világ
többé már nem érdekel

talán valahol kezdődik
az élet előről
üzend majd meg
odafentről

Cross the Road

B Ilona Tóthné: Az út

gyusziapu.deviantart.com

Óraátállítás

2016. november 4.

Vissza a naplóhoz

Ti már megszoktátok az óraátállítást? Engem nagyon nagy csalódás ért! Eleinte örültem neki, mert mint rossz alvó és mihaszna nyugdíjas rögtön arra gondoltam, hogy végre reggel egy órával tovább alhatok. Amikor reggel már kezd világosodni, no és olyan jól átmelegszem, akkor tudok igazán szundítani. Sajnos ebből csak álom lett, mert a kutyám ragaszkodik az eredeti állapothoz és hajnali hétkor rákezdi a siránkozást, majd-ha nem reagálok rá, nyomatékul hozzákezd rajtam ugrálni. Ő ugyanis nyolckor szokott kikéreszkedni pisilni, igen ám, de most akkor még hét óra volt. Elszállt minden illuzióm, feltápászkodtam és kiengedtem. De ez nem volt elég, bejőve elkezdte követelni a reggelit! Ez már sok volt, mert tudom, hogy újra ki kell engednem nagydolgozni.
Szóval azóta minden nap oda van az egy órám és most arra az elhatározásra jutottam, hogy követelni fogom az óra átállításból adódó megtakarítás szerény személyemre eső részét. Mert az idő pénz ugyebár, de én ebből még évek óta nem láttam egy garast sem...
Sajnos, a kutyám is egyre öregszik és nem hajlandó megérteni, hogy milyen jó nekünk ez az egy óra, korábban sötétedik, így hamarabb ki tudunk menni az utcára "esti-sétára", mert csak a sötétség leple alatt lehet megúszni a többi kutya csaholását...
Tehát kérni fogom a csalódásom, fáradtságom árát. Csak tudnám, kitől?Ügyvédhez nem szeretnék fordulni, az alábbiak miatt:
"Ügyfél kérdezi az ügyvédtől:
- Mennyi tiszteletdíjat kér jogi tanácsokért?
- 20.000 forintba kerül három válasz.
- Nem túl drága ez egy kicsit?
- De igen. És mi a harmadik kérdése?"

A bejegyzést írta: Ilona

UTOLSÓ A SOBAN

Dübörög bennem a bizonytalanság,
kétségek és lelket maró kérdés,
miért én vagyok az utolsó a sorban?
Kegy ez, vagy büntetés? Választ ki ad?
Előttem az ősök vonulnak az égi sorban,
a nagy családból már csak én élek
egyedül a földi porban,
mögöttem a fiatalság, a sarjak sora,
legyen bár életük örömteli vagy mostoha,.
kérdéseikre választ már csak én adhatok,
de előttem is oly sok még a múltidejű titok...
Nem jó utolsónak lenni, nagy a teher!
De fentről már csak visszainthetek...
most rajtatok a sor, gyerekek,
kérdezzetek, kérdezzetek!
Ma még itt ballagok e sáros úton,
bár sok kérdésre a választ én sem tudom,
dübörög bennem is a bizonytalanság,
mégis,- hogy megértsétek, kik vagytok,
válaszra nincs már más,
csak én, a gyökerekből egy hajtás,
utolsó a sorban..

B Ilona Tóthné
Kép: Net

r

29 Gyula Halyas, Éva Jakab és további 27 ember

E-BOOK- Gondolatszikrák

Gyula Gulyás‎ – Szókincstanya

E-Book

Gondolatszikrák

gyusziapu.deviantart.com

Turza Sándor: A tánc örök

Borzalom kísér utamon,
unalom strázsál a falakon,
Lopott kavics híján mállik az útalap,
törődött diák, semmivé tett tanerő,
mocsok, fertő.
Szitkokat szór a száj,
de nem mozdul a kéz, a láb,
csodára vár.
Sarkon áll egy hitet kolduló alak,
ő ad hitet, tollat ragad,
Tolla nyomán lángol a vakolat,
fénye utat mutat a pokolkapunak.
Elégedetten lép be
a földön megperzselt lélek ,
itt, vagy ott, ugyanúgy élek,
de már nem félek.
Égek.
Fekete angyalok táncukat járják,
ölbe kapják a költőt, az árvát,
A fertő csókjával borítják
a lélek arcát,
Ki így, ki úgy vívja harcát,
hajszolt lesz, ki nem bírja a hajszát.
A hajsza végtelen, szent a küzdelem,
omlik a pokol, hullik a mennyek vára,
az ember a földön örök táncát járja.
- Turza Sándor -
2015.11.24.

LEPELLEL TAKARVA

Fehér lepellel letakart teste
itt van előttem minden este..

Látta már, a károgó madár
ott gubbaszt s figyel az ágynál,
s ő reszkető kezekkel csak írt,
maradni akart még, de nem sirt,
"tolla nyomán lángol a vakolat,
fénye utat mutat a pokolkapunak",
lázrózsák arcán virítanak,
beterítik, mint őszi eget
a vonuló madarak...
Bárcsak hazamehetnék még,
de ajkán a szó elvész.
Kapaszkodik a mázsás tollba, írása kúsza,
s virradóra kézenfogta Hádész.
De az égi rendőr,-ismerve életét
a Mennyország felé irányította léptét...

A teleírt gyűrött papírdarab
családi ereklye lett,
s égő mécses lángjában itt lebeg
hazavágyó lelked...

Az idézet Turza Sándor: A tánc örök című verséből való.

B Ilona Tóthné
Kép: saját

B Ilona Tóthné megosztott egy hivatkozást

 

Szokások rabja

2016. október 25.

Vissza a naplóhoz

Hja, a szokások néha változnak, kénytelen leszek figyelembevenni. Ma ugyanis már 9.45-re kimentem az utcára, mert 10 órakor szokták a kenyeret hozni. Nehogy lemaradjak, mert már reggel a kutyának sem jutott májaskenyér. Nem ácsorogtam ott egyedül, a szomszédnőm is megjelent, ilyenkor jól kibeszélgetjük magunkat, hiszen -tekintettel az időjárásra, hátul a kerti beszélgetések elmaradtak. Én nagyon szeretem ezeket a diszkurzusokat, de most egy kicsit hosszúra nyúlt, a kenyereskocsi meg sehol. Végül bejöttem, gondoltam, amig felöltözöm és kipingálom magam, hogy elmenjek a boltba, addig elkészül az én kenyerem is. Nekiálltam kenyeret sütni. Így legalább néhány lángost is készítek, már régen ettem.
Közben telefonált a szomszédnőm, hogy ma már 9 óra előtt itt volt a kocsi.Nahát!...:-)

A bejegyzést írta: Ilona

október 25., 11:31 ·

Szokások rabja

Hja, a szokások néha változnak, kénytelen leszek figyelembevenni. Ma ugyanis már 9.45-re kimentem az utcára, mert 10 órakor szokták a kenyeret hozni. Nehogy lemaradjak, mert már ...

felesegek.hu|Forrás: Proconer Informatika Bt.

Tetszik

HozzászólásMegosztom

10 Zoltánné Várady, Gabriella Kerekné és további 8 ember

Hozzászólások

Vali Karvász Jól sikerült a lángosod!

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · október 25., 11:48

B Ilona Tóthné válaszolt. · 1 válasz

Gabriella Kerekné

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · október 26., 7:27

B Ilona Tóthné Köszönöm! :)

Tetszik · Válasz · október 26., 13:29

Én és a konyhaművészet

Biz' Isten, kezdem magam szégyellni! Vannak olyan műsorok, amelyeket már meg sem merek nézni, mert lépten-nyomon rávilágítanak gyarlóságaimra.
Egyik ilyen műsor a Konyhafőnök. Mivel nagyon szeretek főzni, több részt is megnéztem belőle, gondoltam, tanulni sosem szégyen, talán ragad még rám valami újdonság. De lelkesedésem egyre inkább lanyhult. Ennek oka nem más, mint a versenyzők által feltálalt ételek.Csodálatosan néztek ki, művészi elrendezésben, az a kis valamik, amik a tányérokon voltak.
Csak én vagyok ilyen megátalkodott? Sosem voltam nagyétkű, de azok az adagok ott a tányérokon igenis zavartak. Miniatűr képek, amelyeket nagyítóval kell nézni.
Elképzeltem, hogy anno, amikor szegény férjem hazajön munkából-agrárember lévén szerette a földet túrni szabadidejében-szóval hazajön a szőlőkapálásból ebédelni és én meleg szeretettel eléteszek két kanál levest, meg valami kis micsodát, de azt mutatósan, ahogy illik, Rögtön mondta volna, hogy vigyem át a szomszéd Marinak, mert ő művész-lélek, neki elég lenne, de ő nem tányért akar enni, hanem ebédet. Pedig ő is elég káka-bélű volt.Abba már bele sem merek gondolni, mit szólna egy ilyen ebédhez egy útépítő vagy acélmunkás...
Minden elismerésem a konyhaművészeké. Mert ez is a művészetek egyik ága. Ebből kifolyólag dupla elismerésem azoknak az asszonyoknak, akik naponta főznek a családnak. Először is, már az is művészet, hogy megtudják venni az ebédrevalót, másodszor, azt finoman és izlésesen elkészíteni és kitálalni úgy, hogy jóllakjon a család. Mert kinek telik manapság arra, hogy elmenjen egy étterembe és amolyan,-a versenyzők által feltálalt apró finomságot drága pénzen a szemével elfogyassza? Egy vékonyka szelet húst, alatta egy kanál valamilyen szósszal, a tányér szélén három szem ribizli-bogyóval? Nem mondom, jól néz ki, de miközben az ember szeme hízik, a gyomra változatlanul korog.
Tudom, a konyhaművészethez is kell tehetség, fantázia, gyakorlat. De én, esendő ember hajlandó vagyok minderről lemondani egy nagytányér marhapörkölttért galuskával és uborkasalátával...

B Ilona Tóthné

9 Márta Bosnyákné Harpauer, Magdolna Barkó Péterné és további 7 ember

A CSODÁLATOS TERMÉSZET ANTOLÓGIÁHOZ KÜLDÖTT VERSEIM

 Werzsi.werzsi@gmail.com

Kedves Erzsike!

8 verset küldök az antológiához, tetszésedre bízom, melyeket választod ki. Köszönöm a segítségedet! Szeretettel: Ilona

 

A RENDSZER

Bölcsőnk a föld, e titok-világ,
ki tudja, hány millió év óta
állandóan más arcát mutatja,
özönvíz és jeges ár, sivatag és fagyhalál,
viruló tavasz, majd hőség, perzselő nyár,
új bor illatától megszédült őszi levelek,
tél fehér havával borított tájak, hegyek...
S mint jó anya, a nap sugároz meleget és fényt,
elűzi napról-napra a sötétséget és az éjt.
Egy gigantikus rendszer ez, hol égnek s földnek,
csillagoknak meg van a helye,
összetartja őket a természet ereje,
s ha a rendszerben valami rosszfelé mozdul,
a világ, s benne a föld is felfordul...
Csak a szél, a szél az, ami szabadon kószál,
gyerekként szendén, vagy bőszül, mint oroszlán,
eljut bárhová, mindent lát, ismeri az univerzum titkát.
Vajon ki vagyok én, s ott voltam-e minden újra kezdett
korszakban, mint láthatatlan, atomnyi porszem,
léteztem-e elsüllyedt világok mérhetetlen mélységében?

És te hol vagy, megtaláltál már,
vagy lelked a surranó szél hátán száll?
Jó lenne, ha még e világban egyszer megtudhatnám...

Ősz van

Szonett

Eszméltél-e már őszi este arra,
hogy ismét elmúlt egy nyár, sóhajoddal
gólya és fecske száll, révült rigódal,
elmúlásba fúlt a virág illata.

Esernyőmön kopog a csurgó  felhő,
borúsan gázolok a nedves úton,
viharos szél zörren a házfalakon,
ázott galamb állomása a tető.

Véget ért az izzó nyári alkonyat,
hűvös lepel takarja a tarlókat,
drótkerítés rácsán hajnal harmata...

Ó, a természet nem alkuszik, ősz van,
sárgult levelekben haldoklik nyaram,
megbarnult a hortenzia virága.


:

A nap búcsúja

Most elmegyek-tekintett szét a Nap
mielőtt lebukott a háztetők alatt.
A gerincbe kapaszkodva lenézett,
sugaraival megsimogatta a rétet,
bokrokat, levélhullató fákat.
S mint az üstökös, úgy ragyogott...
Majd átadta helyét a sötétnek,
csillagoknak, Göncöl-szekérnek,
melyek égi lámpásként világítanak,
s féltő őrzői zavaros álmainknak..

OKTÓBERI NAPSÜTÉS

Reggel már köd szitál,
harmatos a fű, szél fújdogál
október van, de a napsugarak
még szeliden simogatják a fákat.
Mint kis hiddal összekötött nyugalomsziget,
ha kinyitom a kertkaput, a sok fa integet,
óriási fenyőfám ágain meggyvágók ciripelnek,
örülnek a reggeli éltető fénynek.

Én mindenkinek csak egy fát kivánok,
mely alatt ülve feledteti a zajos világot,
hol a lélek pihenve megnyugszik,
nem a hétköznapokkal vetekszik.
Csend van és nincs demonstráció,
csak faágak rezgése és madárszó,
nem hallatszik a politikai lárma,
nem ver adók göcsörtös ostora.

S a Hiradó nem okád naponta vért,
nem öli meg testvér a testvért,
nem bolyonganak betegek az utcán
s ülnek százan kórházak folyosóján.
Én mindenkinek csak egy fát kivánok
Nyugalom-szigeten, mint itt a kertben,
gyönyörködni a szines levelekben,
októberben,csendben, kései napsütésben..

BÚCSÚZIK A NYÁR

Halkszavúak a nappalok,
érett gyümölcsökkel fáradok,
szelíden búcsúzik a nyár..
nap fénye is halványul már,
de az élet nem nem múlik el,
a földre meleg csókot lehel.

Évszakok mennek és jönnek,
mozgásban a természet,
ím, az ősz már kopogtat..
vándorolnak a madarak,
tücsök hegedűje hallgat,
gyík bújkál az avar alatt..

Óh, nyár, ne búcsúzz, maradj még,
kell még nekünk a fény, a fény!

Az éjszakák már hűvösek,
sárgulnak a falevelek,
a virágok szíromkelyhe
esőkönnyek temetője..
hullott gyümölcsön a méhek
még szívják az édes nedvet..

Ne szomorkodj, hogy a fáradt nyár
már csak piheg,
a nyomában ezer színű télelő,
az ősz liheg..

HULLÓ CSILLAGOK

Renga láncvers

emlékszel, mikor
egy csendes nyári estén
ültünk a kertben
bámultuk a holdat és
a hulló csillagokat

sereghajtók a
fények, szikráztak, égtek,
szemed mosolygott
vibráló gyertya fénye
lázrózsát fújt arcodra

tudtad már akkor
miért az izgató tűz,
titok szemedben,
hogy az élet buborék
s tovarebben a szélben

lebegve, fájón
olvad a mindenségbe
s talán lelked
álmomban visszatér majd
virrasztó bús szívembe..

HOL ÉS HONNAN

Honnan van a Mindenség,
a Hadak útja és a sötétség,
fekete lyuk, csillagok, bolygók,
a világ s mi emberek,-kis pontok?
Kitől kapta az idő a fenséget,
az uralkodó időtlenséget,
s a tér, mely olyan, mint az idő,
nem látható, a Mindenséget ölelő?
Hol van a fényben úszó Mennyország,
s a mélység tüzében izzó Pokol,
eltávozottak országa, a Másvilág,
élünk-e tovább, mikor a test már csak por?
Tudósok bogozzák a szálakat,
adnak a kérdésekre magyarázatokat,
nekem mégis oly sok az ismeretlen,
nem is tudom már meg életemben..

A BÁNYATÓNÁL

Sétáltam a parti fövenyen
benőtte már a gaz, kócos
kajla bokrokon pókok tanyátak,
hálóik közt levelek vergődtek.
A búcsúzó nap egy lombos
faág tetején fennakadt,
aztán megunva a nézelődést
komótosan tovahaladt .
Bányató volt most itt, homokját
hajdan gép markolászta,
úgy tépett ki földtestéből apránként
egy-egy darabot, mint a zord idő belőlem.
S mi maradt? Egy megfáradt élet,
csak a homokszemek peregnek
hangtalanul, míg véget érnek..
De ez a táj még most is bennem él, 
mikor a tó helyén mezei virágok nyíltak
s a kóbor szél táncára némán hajladoztak.

Múltamba merülve láttam egy ifjú embert,
aki én voltam és aki akkor még élni mert..

B Ilona Tóthné

ŐSZI MÉLABÚ

Van, amikor az ember annak is örül,
hogy fáradt lehet s nyögve temet egy estet,
egésznapos esőben fuldoklik a lélek,
üres lesz a világ, benne tétlenül ténfergek,
még a tükörben sem saját arcom látom,
ráncokkal barázdált absztrak képmás a falon.
Vagy mégis én lennék? Őszidőben árrnyék...
Majd reggel, ha a felhők más vidékre szállnak,
talán a tükörarcról is eltűnik az átok varázslat,
s esőcseppekkel sem sírnak majd hulló levelek,
színes szőnyeget alkotva a talajra fekszenek.
Az ősz borongós kedélye nem tesz jót nekem,
de mindent feledek, ha látom ezerszínű kertemet,
csak egy kis fény, fény kell még és helyreáll a rend,
üres kerti padomon immár az ősz piheg...

B Ilona Tóthné
Kép: Net
 48 Ferenc Csullog, János Kakas és további 46 ember/2017. 10.21./

7 megosztás

Kelta-ír köszöntő

"Legyen ma béke belül. Bízz abban, hogy pontosan ott vagy, ahol lenned kell.
Ne feledkezz meg a végtelen lehetőségekről, amelyek a hitből születnek
benned és másokban.
Használd azokat, amiket adnak neked, és add tovább a szeretetet, amelyet
kapsz. Légy elégedett önmagaddal, úgy ahogy vagy.
Hagyd ezt a tudást beépülni a csontjaidba, és add meg a lelkednek az
éneklés, a tánc, az ima és a szeretet szabadságát.
Ez mindannyiunk számára létezik.. "

Kép: saját

3 hozzászólás

11 megosztás

20 Zsuzsa Winkle, Mária Németh és további 18 ember

Tetszik

HozzászólásMegosztom

12 Judit Saàr, Ágnes Kuthiné Juriss és további 10 ember

Hozzászólások

Éva Jakab

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · Tegnap, 10:09

Erzsébet Pádár :) (Y)

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · Tegnap, 10:48

Gondolataim a Tanyában a Tanyáról( keresetlen monológom)

Nagyon örültem, amikor megalakult ez a csoport, nekem a barátságról, az őszinteségről,  gondolataink szabad közléséről, a versírásról szólt. No, és a játékról. Mindezeket figyelembevéve örömmel voltam és vagyok tagja csoportunknak. Én úgy vettem észre, a játékok (sokat is tanultunk általuk) összehozták a tagokat, mutatja ezt majd minden játékban a nagyokú résztvétel.Néha voltak kisebb viták, magától értetődően, mivel nem vagyunk egyformák, így nem mindent látunk azonosan. Szerintem ez egyáltalán nem baj, én nem tapasztaltam ezekben a vitákban rosszindulatságot.
Csendesen eveztünk a nyugalom vizén. Írtunk, olvsatunk, játszottunk, lájkoltunk, hozzászóltunk. Elvoltunk barátsággal. Aztán hirtelen felgyorsultak az események.
A Tanya gazdája, Sándorunk talán egyhelybentopogásnak gondolta ezt a nyugalmi helyzetet, ami akár évekig tarthatott volna, különösebb változások nélkül. De-mint tudjuk, semmi nem örök, csak a változás. Úgy vélem, talán arra gondolt, hogy jó lenne ezt a csoportban rejlő összetartást nemes célokra fordítani, segíteni a rászorulókon, a most felnövekvő generáción. De nem csak rajtuk, magunkon is. Lehetőséget keresni rendezvényekre, összejövetelekbe, ahol jobban elmélyedhetünk a versírás rejtelmeiben.
Nem tagadom, engem meglepetésként ért ez a felvetés, talán koromnál fogva is már nehezebben reagálok a változásokra, őszintén bevallom, az első gondolatom az volt, hogy én nem ezért lettem csoporttag, nekem nagyon jó volt, úgy ahogy eddig. De látva a lelkesedést, elgondolkodtam a dolgokon és elfogadtam az újabb hozzáállást, az Alapítvány gondolatát, mint célt, fejfődési lehetőséget. Az én-és sokak örömére az alapítvány megvalósult, több csoporttag fáradtságos, időt, pénzt nem kímélő munkájával.
Ami szintén meglepetésként ért, szinte első lépésként a csoport vezetője nem tartott igényt a továbbiakban az adminok munkájára. Nem értettem, hiszen most lett volna legnagyobb szüksége a segítségre, kéznyújtásra, Vagy csak én éreztem így?
Bár azóta már tudom, miért volt szükség erre a lépésre, mégis nyomot hagyott bennem. Nem vagyunk már gyerekek, ha valaki "eldobja a kesztyűt",-fel tudjuk venni. Tudomásul vettem, nem vagyok admin és nem is leszek. Ezt nem sértődésből írom, csupán azért, mert most,-mintha mi sem történt volna, újra az adminok írnak ki játékokat, "legjobban tetszett" verseket. Én ebben már nem szeretnék résztvenni.
Az alapítvánnyal egyidőben zajlott egy Antológia kiadása, a csoporttagok verseivel. Már szintén sinen van.
Az idő sürget bennünket, mégis kicsit gyorsnak érzem ezt a tempót. Mert a csoportbéli munkák mellett van magánélet is, munkáink, kötelességeink, amikben -ha élni akarunk.helyt kell állni. Tehát először ez és csak aztán a többi. A fiataloknak valamivel könnyebb, ők jobban bírják a tempót, de-mit tagajam, nálam egy félóra már egy órát jelent. Ezért kérem, ne berzenkedjen senki, ha azonnal nem veszünk észre-mi idősebbek egy bejegyzést, egy felhívást. Mert az élet a Facebookon kívül is zajlik..Döntéseket hozni, cselekedni csak kellő türelemmel, átgondolással lehet.Senkit nincs szándékomban megbántani, mesérteni, csupán a gondolataimat közlöm, ami nem azt jelenti, hogy mindenben igazam van. Ki így, ki úgy...
Nagyon remélem és bizakodom, hogy a csoport céljai, azok megvalósulása sokaknak örömére fog válni..

29 Marika Krettler, Éva Reményi és további 27 ember

Hozzászólások

Gyula Gulyás <3 Ilona! <3 Nagyon tetszenek a gondolataid ! <3 Bennem is ezek és még vadabb gondolatok kavarogtak az elmúlt hetek során ! Sokszor éreztem azt ,hogy a "K-életbe,hát hiányzik ez nekem?!" Mindig rájöttem 2 pillanat alatt, hogy Igen! Hiányzik! Kell nekem ez a Tanya ! Minden Tagjával és minden Kínjával-Örömével együtt! <3

Mégsem tetszik · Válasz · 13 · október 16., 13:45 · Szerkesztve

B Ilona Tóthné Tudod, Gyula, ha én nem szeretném és nem ragaszkodnék a Tanyához, akkor sose írtam volna le ezt a néhány sort..:) <3

Tetszik · Válasz · 5 · október 16., 15:41

Válasz írása...

Edit Fekete Nem vagyunk egyformák! Hála az égnek, hogy nem vagyunk! Én értelek Ilona, sokszor gyors a tempó, nehéz sok mindenről írásban kommunikálni. Néha elfáradunk, néha egy egy szótól megsértődünk, néha sokak vagyunk és néha kevesek.Ez a verses csoport több mi...Bővebben

Mégsem tetszik · Válasz · 14 · október 16., 14:30 · Szerkesztve

B Ilona Tóthné Köszönöm, Edit, hasonlóan érzek...:)

Tetszik · Válasz · 3 · október 16., 15:45

Válasz írása...

Horváth János Kislord

Mégsem tetszik · Válasz · 5 · október 16., 14:08

Novák Zsuzsa Drága Ilona nem gondolom, hogy a korod az elsősorban, ami ezeket az érzéseket kiváltotta benned! Nagyon ismerős amit leírtál. Nagyon köszönöm a nyíltságod az őszinteséged. Szeretem a hangod. Ölellek az írásodért. <3

Mégsem tetszik · Válasz · 8 · október 16., 14:41

B Ilona Tóthné Köszönöm, Zsuzsám! Mindnyájan érző emberek vagyunk, tudunk örülni, bánkódni dolgokon. Érzékenyek vagyunk, nálam legalábbis ebben nyilvánul meg a "költői tehetség" :D. De bevallom, az utóbbi időben szinte nem is írtam semmit, a hangulatom mélypontra került, le kellett ezt írnom.. <3

Tetszik · Válasz · 4 · október 16., 15:50

Novák Zsuzsa Örülök, hogy leírtad és nagyon is tudom miről írtál, mit éreztél Ilona. Igen az érzékenység nálam is meghatározó az írásaimnál és a hangulatomnál is.

Mégsem tetszik · Válasz · 4 · október 16., 16:04

Válasz írása...

Gyula Halyas Túl sok komment nem szükséges Ilona bejegyzéséhez.Nagyon szimpatikus és sportszerű és tényleg nagyon bölcs. Ez már nekem is megfordult a fejemben,hogy lemondok az adminságról a történések után. Semmi sértődöttség nincs bennem,de úgy gondolom ez igy helyes és korrekt. Ezután ís hozzá fogok szólni a versekhez, ha kell, keményen megkritizálom,de már admin nem akarok lenni.

Mégsem tetszik · Válasz · 7 · október 16., 15:08

B Ilona Tóthné Köszönöm Gyula, hogy olvastál! Szeretném hagsúlyozni, senkit nem akarok befolyásolni, remélem, érzitek, nem ez volt a célom...:)

Tetszik · Válasz · 3 · október 16., 15:54

Gyula Halyas Nem befolyásoltál Ilona, csak megerősitettél,hogy nem én vagyok egyedűl aki igy gondolja.

Mégsem tetszik · Válasz · 3 · október 16., 15:58

Válasz írása...

Sándor Turza B Ilona Tóthné elfogadom a döntésed és tiszteletben tartom. Gyula Halyas köszönöm, hogy mindketten őszintén írtátok meg nekem, hogy már nem szeretnétek adminok lenni, tisztességes és becsületes módon. Mindig is törekedtem arra, hogy ez a csoport erről ...Bővebben

Mégsem tetszik · Válasz · 7 · október 16., 15:55

B Ilona Tóthné Köszönöm Sándor a megértésed! Szeretem ezt a csoportot, s mint eddig is, tevékeny tagja leszek, "közkatonaként" is, és minden lehetséges és erőmből kitelő módon a csoport életében résztveszek.

Tetszik · Válasz · 2 · október 16., 16:01

Sándor Turza Köszönöm Ilonám.

Mégsem tetszik · Válasz · 2 · október 16., 16:18

További válaszok megtekintése

Válasz írása...

Sándor Turza Ha még valaki kívánja az adminságát feladni, kérem, az most tegye. Köszönöm a figyelmet.

Tetszik · Válasz · 1 · október 16., 15:56

Erika Kocsis Kedves Ilonám. Teljes mértékben megértelek, hisz erről már személyesen is beszélgettünk. Igen, sok mindent megéltünk ezen az oldalon. Emlékszem röhögős téli estékre, sok nevetésre, de akadt bosszúság is, és nem kevés munka is. Igen, több, mint verses o...Bővebben

Mégsem tetszik · Válasz · 8 · október 16., 16:09

B Ilona Tóthné Köszönöm, Erikám!

Tetszik · Válasz · 1 · október 16., 16:21

Erika Kocsis

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · október 16., 18:01

Válasz írása...

Novák Zsuzsa Köszönöm Sándor, hogy eddig admin lehettem. Igen, sok vita volt az utóbbi időben. Ez a csoport nekem nagyon sokat jelentett és szeretném, ha a jövőben is még jelentene, ezért én sem szeretnék admin maradni. Bár ezt már akkor éreztem mikor pár hónapja s...Bővebben

Tetszik · Válasz · 6 · október 16., 16:11

Sándor Turza Zsuzsa, nagyon köszönöm az eddigi munkádat. Téged is tisztellek annyira, hogy egy évig helyetted sem lesz admin.

Tetszik · Válasz · 1 · október 16., 16:17

Novák Zsuzsa Köszönöm Sándor. Nagyon sokat tanultam az adminkodásból. Én is tisztellek Tanyagazda! :)

Tetszik · Válasz · 2 · október 16., 16:24

További válaszok megtekintése

Válasz írása...

Judit Tollából Mondom én.....bolondgomba😕

Tetszik · Válasz · 3 · október 16., 16:12

Gyula Gulyás <3 Csak annak látszik! <3

Tetszik · Válasz · október 16., 16:13

Válasz írása...

Erika Kocsis Kedves Gyula! Sajnálom, hogy így döntöttél, de tiszteletben tartom és elfogadom. És ami a lényeg, hogy maradsz és nem hagysz itt minket..és azért lehet, hogy lesz olyan, mint egy párszor, hogy megint kiabálni fogok: Gyula, gyere, segíts...szükségem van rád...s én tudom, hogy Te jönni fogsz. Én csak köszönni tudom ezt neked. Játékaidat szerettem, a "hangod" pedig köztünk marad. Nagy grati és *5-ös :D

Tetszik · Válasz · 5 · október 16., 16:14

Gyula Halyas Köszönöm szépen Erika! *5

Tetszik · Válasz · 1 · október 16., 16:18

Válasz írása...

Gabriella Kerekné Kedveseim B Ilona Tóthné, Novák Zsuzsa, Gyula Halyas ! Én ezúton is szívből köszönöm eddigi munkátokat, és számítok továbbra is építő kritikátokra ! <3

Mégsem tetszik · Válasz · 6 · október 16., 18:29 · Szerkesztve

B Ilona Tóthné Köszönöm, Gabi! <3

Tetszik · Válasz · október 16., 18:54

Válasz írása...

Novák Zsuzsa Gabika köszönöm. <3

Tetszik · Válasz · 1 · október 16., 19:21

Hitka Peter Mi történik itt? Ha nem tudnám, hogy Magyarok vagyunk, most biztos rájönnék. Mindenki aranyos boldog meg minden, de rohadjon meg az egész és mosolygunk tovább?

Tetszik · Válasz · 4 · október 16., 23:42

Éva Reményi válaszolt. · 2 válasz