ANGYALOK ÉS ÖRDÖGÖK

Én egy nagyon hétköznapi ember vagyok. Ezt abból következtettem, hogy még sosem álmodtam angyalokkal. Vannak egyáltalán angyalok?
Bizonyára vannak, hiszen olvasom a szebbnél-szebb verseket, hogy odafönt angyalok fújják a trombitát, angyalkórus énekel és mint a boldog lepkék, ide-oda repkednek.Felém még véletlenül sem. De legalább álmaimban csak egyetlen egyszer látnám őket! De nem, engem valamilyen okból elkerülnek.
Az én álmaimban mindig azokkal találkozom, akik napközben körülvesznek, vagy körülvettek, mert már nem élnek. Arról nem is beszélve, hogy még álmaim történetei is hasonlóak a valós eseményekkel.
Valamelyik nap például arról beszélgettünk, milyen szörnyű dolog a fogfájás, foggal,-de Isten ne adja, fogak nélkül is, drága pénzzel kiperkált pótlással. Mert a fogínyt nem érdekli, mennyit fizettünk érte. Erre mi történik, álmomban egész éjjel jajongtam, mert a fogaimat húzták. Hálás vagyok, hogy reggel, amikor felébredtem, nem állt egy fogorvos az ágyam mellett..
Érdekes, az ördögben viszont hiszek.Velelük más a helyzetem, mint az angyalokkal. Sok ördög van, szerencsémre álmaimban ők sem jelentek még meg, de velük a valós életben találkozom. Róluk már én is írtam...
Valamelyik nap olvastam az újságban, hogy egy "ember" vasvillával leszúrt egy kutyát. Ime, a ördög maga, még a villa is a kezében volt.
Lehet, hogy mi, emberek vagyunk az angyalok és ördögök? Bizonyára.
A jó emberek az angyalok, a rosszak az ördögök. Így már azt is érteném, miért nem találkozom angyalokkal. Még álmomban sem.
Helyesbítek: az áldott jó emberek az angyalok...

B Ilona Tóthné
Kép: Net

A RENDSZER

 /Játékra/
Bölcsőnk a föld, e titok-világ,
ki tudja, hány millió év óta
állandóan más arcát mutatja,
özönvíz és jeges ár, sivatag és fagyhalál,
viruló tavasz, majd hőség, perzselő nyár,
új bor illatától megszédült őszi levelek,
tél fehér havával borított tájak, hegyek...
S mint jó anya, a nap sugároz meleget és fényt,
elűzi napról-napra a sötétséget és az éjt.
Egy gigantikus rendszer ez, hol égnek s földnek,
csillagoknak meg van a helye,
összetartja őket a természet ereje,
s ha a rendszerben valami rosszfelé mozdul,
a világ, s benne a föld is felfordul...
Csak a szél, a szél az, ami szabadon kószál,
gyerekként szendén, vagy bőszül, mint oroszlán,
eljut bárhová, mindent lát, ismeri az univerzum titkát.
Vajon ki vagyok én, s ott voltam-e minden újra kezdett
korszakban, mint láthatatlan, atomnyi porszem,
léteztem-e elsüllyedt világok mérhetetlen mélységében?

És te hol vagy, megtaláltál már,
vagy lelked a surranó szél hátán száll?
Jó lenne, ha még e világban egyszer megtudhatnám...

B Ilona Tóthné



Az ihlető vers:
Jékely Zoltán
A SZÉL...

A szél, mely őszi illatokkal, őszi hanggal
a hervadó domboldalon csatangol,
tudja, mi lesz belőlünk.

Bágyadt tücsökszó, ludak odafönt,
dib-dáb levél-zörgés a fán:
e földtani korszak után?

Csak a kövek maradnak meg, a sziklák,
vágott kövek dolmenből, templomokból,
dülingélő csapatban, állva, ott hol
csuhás menet zarándokolt mezitláb...

A szél körüljárja a néma földet,
ölelkezik más csillagok szelével,
megáll, örvényt vet, csókolván e völgyet,
hol esdekeltem kétszázezer évvel
azelőtt, testedért, hiába-

S hagytál szörnyű fájdalomtól vakon
beleveszni az örök éjszakába.

Megosztott második helyezést értem el /2016.10.07/

49 Magdi Béres, Kata Burcsa és további 47 ember

Ősz van

Szonett

Eszméltél-e már őszi este arra,
hogy ismét elmúlt egy nyár, sóhajoddal
gólya és fecske száll, révült rigódal,
elmúlásba fúlt a virág illata.

Esernyőmön kopog a csurgó  felhő,
borúsan gázolok a nedves úton,
viharos szél zörren a házfalakon,
ázott galamb állomása a tető.

Véget ért az izzó nyári alkonyat,
hűvös lepel takarja a tarlókat,
drótkerítés rácsán hajnal harmata...

Ó, a természet nem alkuszik, ősz van,
sárgult levelekben haldoklik nyaram,
megbarnult a hortenzia virága.

B Ilona Tóthné
Kép: Net

Talán csak egy hangulat

Vágyaim már ott kúsznak az égigérő
fenyőre futó borostyálevelek alatt,
némelyik inda görcsösen a földbe ragadt,
a többi ágak lépcsőin törtet felfelé.

Mély kút vagyok, életem millió pillanata
emlékké tömörülve rezeg a mélyben,
néha egy felszálló buborék ellebben a levegőben,
a múltból jelenbe átkúszó képek apró darabja.

Talán csak egy hangulat, hogy most azt érzem,
a jövőm már csak egy pislákoló gyertyafény,
fiatal életek útja is kúsza tekervény,
én már sokat éltem, ne töltsön el félelem.

A jelenemre mégis rátelepül az aggódás,
ugynakkor szárnyaló reménység és hit,
hogy a józan ész felülkerekedik,
életünk nem sodrott levélként zizeg tovább...

B Ilona Tóthné
Kép:net

Zöldbabfőzelék

Nem tudom , jó-e, vagy rossz az a természet, amivel engem megáldott a Jóisten, ugyanis hajlamos vagyok minden apróságon eltöprengeni. Gondolom más- ha van erre ideje - magában búcsúzik a nyártól és önfeledten örül ezeknek a szeptembervégi gyönyörű napoknak, ajándékként a természettől. Nem, mintha én nem örülnék, hálás is vagyok érte, boldogan matatok kint a kertben.
De most bent vagyok és főzöm az ebédet. Zödbabfőzeléket sültkolbász feltéttel. Imádom.
Nos, miközben főztem, arra gondoltam, milyen jó, hogy van ez a kis kert, ahol nem kevés munkával, de mindig "kihozok" valamit a kicsinyke földből. Azon  termékekkel,amelyeket hely hiányában nem tudok megtermelni, a szomszédok ellátnak. Mert ők is szorgosak, csere-berélünk, így mindenkinek mindene van.
Sokan legyintenek, mondván, azt az 1-2 üveg zöldbabot vagy zöldborsót megveszem, nem kell a földet egész évben kapirgálnom. De gondoltál már arra, hogy mondjuk egy üveg zöldbab árából vehetsz 2 kg sárgarépát, egy üveg zöldborsó árából pedig 2 kg krumplit? Ha behelyettesítjük egyes termékek árát, rájövünk, mennyire megéri dolgozgatni. Persze, aki teheti, mert nem mindenkinek van kertje.
Munkára fel, emberek, itt a jó idő, szedelőzködjünk, menjünk ki a szabadba, tele van az erdőszéle csipkebokorral. Milyen finom a hecsedli!
Remek lett a zöldbabfőzelékem, azért más az íze, mint az üvegesbabnak!

B Ilona Tóthné
Kép: Net

Szókincstanya Antológia E-Book

10 perce ·

E-Book

Gondolatszikrák

gyusziapu.deviantart.com

Züm-züm

Züm-züm, itt köröz fejem felett
egy lónak nem mondható, de darázs,
hessegetem, szállj csak tovább,
keress magadnak érett gyümlcsű fát!
Kezem félig megáll a levegőben,
ki tudja, hányan lesnek a fészekben...
Pedig ők is csak élni akarnak,
joguk van hozzá, stuggle for life,
ne gyűlölj, nem bántalak, hiszed-e?
Rövid életed vége felé közeleg,
vagy átvészeled majd a fagyos, zord telet?
Most még az ősz hullajtja elsárgult leveleit,
szél hancúrozik a gyérülő lombok közt és hidd,
találsz majd padlás rejtekén lakást,
nem hajléktalanként vacogva vészeled át
a sok hideg téli éjszakát...

/ Stuggle for life= küzdelem a létért /

B Ilona Tóthné
kép:Net

19 Zsuzsa Kovács, Borsos Mihály és további 17 ember

KESKENY FÉNYSÁV

Vajon merre vezet most az utad?
Néha esténként, egy fáradt nap után
könyökölök magányom asztalán,
az ablakon a kinti sötét térből
bekúszik egy eltévedt sugár,
keskeny fényút, ketté választva a szobát...
Megborzongok, hűvösek már az esték,
az ősz lehelete remegteti a rózsa levelét,
teggelre tehetetlenül aláhullik majd
sárga foltént díszítve a talajt.
Jó lenne most hozzádbújni,  beszélgetni,
szőke hajadba beletúrni, mint régen,
felidézni a szüretek bohókás, vidám hangulatát,
s együtt eloltani a félhomályos borospince-lámpát...

De most, e csendes őszi estén egyedül,
fázva húzom össze magam,
vajon merre vezet most az utad?
A beszűrődő keskeny fényben
újra láttalak...

B Ilona Tóthné
Kép: net

ODA-VISSZA /játékra/

   Érvelés, Szókincstanya, -lőcs, féder, sánc


Nem hiszem, hogy alkalmas lennék a feladatra,
nekem lassan már ninden rámegy az agyamra,
testem, lelkem nem ruganyos, mint az új féder,
az idő lőcsébe kapaszkodva súlyként húz a teher,
a gondokat magam rendezem le, itt belül,
érvelek oda-vissza, megoldom, ahogy sikerül...
Jó lenne, ha egészséges vitáknak lenne helye,
mert szerintem az érvelés nem más, mint gondolatcsere,
de kérdezem én, ki kiváncsi a mi véleményünkre,
a miénkre, öregekére, kiknek tapasztalataiból
könyvet lehetne írni,
de az érvelés csak egy legyintés,
-nem tudnak ezek mást, csak sírni..
Egy versedben írtad barátom, ne menjetek el, mert
veletek, Ratkó nemzedék, kihal az őszinte, igaz ember...
De kérdezted azt is, hol vannak a gyerekek?
Ne csodálkozz, hogy hiába buzdítunk, -anyák, szüljetek!
A gyerek ma már, mint annyi minden más, csak hitelforrás,
fogyatkozunk, s kérdés, hová tűnik majd
e szép, ős magyar nemzet ?
Nem értek a politikához, csak a hatásait érzem,
említhetném a barátságokat, melyeket hosszú évek edzettek,
mégis megrendültek, széttörtek, mert felülkerekedtek az érdekek...
Nem folytatom, bár tudom, nem mindenki ért velem egyet,
magunk ásta sánc mögé bújva merev a tekintet,
ok-feltárásnak, irányadónak jók az érvek

de csak akkor, ha eredményeként megoldások születnek..

B Ilona Tóthné
Kép:Net

Nem tudom, mit rejt a sorsod,
mosolyt hoz-e vagy könnyeket.
Tanuld meg hát feledni a rosszat,
s őrizd meg a boldog perceket.
/Ernest Hemingway/

Kép: saját

22 Erzsébet Pádár, Sándor Tóth és további 20 ember

Hozzászólások

Cserényi Tiborné Magdi Nagyon szép ! :)

Tetszik · Válasz · 7 órája

Istvan Ozvegy

Tetszik · Válasz · 7 órája

Vali Karvász Régen láttam ilyen szép szivárványt!

Tetszik · Válasz · 7 órája

Erzsébet Pádár (y) <3

Egy nap

Tanka

álmos a reggel,
kóvályog a délelőtt,
délben süt a nap,
a délután elszalad,
sötétség. Ez volt egy nap?

B Ilona Tóthné
Kép: saját

17 Tünde Szerencsés, Daniel Bano és további 15 ember

Tetszik

HozzászólásMegosztom

17 Tünde Szerencsés, Daniel Bano és további 15 ember

Ősz

Zöngék

fák, bokrok, ágak
csonkítalak titeket,
bocsássatok meg

rózsa, a tüskéd
meghagyom, még megszúrhatsz,
mert fejedveszem

levélégetés
-búcsú, őszi hamvasztás,
nyár temetése

fáradt vagyok, most
ne kérdezz semmit tőlem,
mert pihennem kell
B Ilona Tóthné
Kép: Net

13 Kocsis Bözsi, Piroska Erika Polyák és további 11 ember

HA MÉG KÉRHETLEK

A szívemen nyargalásztál,
nagyon sokszor belém rúgtál,
sötét hajam ritkítottad,
hófehérre fakítottad,
kitépted egy-két fogamat,
mélyítetted ráncaimat.
De ez még mind nem elég,
meggörbült a büszke derék...
Mit ártott neked a társam?
Meggyötörted, ledaráltad!
A hitem is néha inog,
testemen villog a billog..

De nem lenne fair a dolog,
ha csak a rosszról dalolok.
Adtál örömteli perceket,
testi-lelki szerelmeket,
nyugtató levendula illatot,
színes virágokból csokrot,
fenyőfámon madárfészket,

kezemre rebbenő lepkéket.
S ha kérhetlek még, adj tüzet,
mert a szívem érted lüktet...

Én, míg élek hőn szeretlek,
te bús-gyötrelmes, édes Élet!

B Ilona Tóthné
Kép: Net

DÉJA VU

Egy késő nyári reggelen
mentem a nedves úttesten,
az ősz már harmatot prüszkölt,
dió hullt a fáról szemközt.

Nem jártam még itt sohasem,
adtál egy címet, keresem,
üres volt az utca, a tér,
az eső csendesen szemerkélt.

Hirtelen elkapott egy furcsa
megmagyarázhatatlan érzés,
az emlékezet oly kurta,
gondoltam, talán tévedés.

De a ház, ahol megálltam
oly ismerős, én itt jártam!
Álom kísértene éberen?
Az udvar, a kút él bennem...

Tétován kopogok a kapun,
-itthon vagy, kedves?-kiáltom,
levelek rezzentek a fákon,
elhúzott függöny az ablakon..

B Ilona Tóthné
Kép: Net

18 Kővári Bohóczky Gábor, Gyöngyi N Fehér és további 16 ember

Virágaim

Virágaim:

+2

TetszikTovábbi reakciók megjelenítése

Hozzászólás

Megosztom

60 Judit Kapczár, Ildiko Tokos Trinfa és további 58 ember

Hozzászólások

További 9 hozzászólás