Drága Anyám, eposzt kellett volna írnom rólad,
de szinte hallom csodálkozó, csendes szavad,
ugyan-mondanád, de én is mama vagyok már,
s e szürke létben nekem a csoda mindig te voltál,
nélküled összeomlottam volna, mint egy kártyavár.
Te ott vagy velem életem részeként szívemben, minden pillanatban,
mélyen, csak nekem, mint áttetsző jégcseppek a jegesbarlangban,
minden csepp egy tetted, egy mosolyod, egy jajod,
s szereteted, mellyel mindig elárasztottad makacs, önfejű lányod,
hiszen neked én lettem egy csodád, mikor eljött a vajúdásod...
Emlékeimben él egy bágyadt, napsütötte délután,-gyerek voltam még,
elszenderedtem a kereveten, angyalokat láttam a spaletta résén,
s mikor felébredtem,te ott álltál felettem, kezedben ecset,
lefestetted arcomat, s én megcsókoltam simogató kezed,
óh, mennyit regélhetnék, a sok apró eset gyöngyként díszíti életem.
Ott voltál velem, mikor ifjú lányként megérintett az első szerelem,
majd a csalódások, s te mindig vigasztaltál, lesz ez még másképpen,
élet-szabdalta, kemény, áldozatos asszonysorsosod jelkép lett nekem,
talán sikerült nekem is a jót és szépet belőled átültetnem,
s elmondhatom majd egyszer, nem hiába éltem...
A szívem szakadt meg, úton voltunk hazafelé-öregasszony voltál már,
ott ültél mellettem, mikor halkan megszólaltál:
-elfáradtam, olyan jó lenne már békében megpihenni..
s csak suhantunk, az út szélén akkor virágoztak a fák és szerettem volna sírni,
először éreztem, hogy a csoda is tünékeny és azóta már tudom, Anyám...
B Ilona Tóthné
Kép:net
Jó volt ma reggel felébredni. Egy megosztott első helyezést kaptam egy
csoportban és ilyenkor érzem, mégis érdemes a tollat forgatni, bár
sokszor elkap a bizonytalanság. Ezúton is köszönöm!
"a megosztott első hely négy nagyon szép versé és lehetetlen
volt dönteni,a zsűri szavazata alapján:" /2016 04.16
Hozzászólások
Anyák napja közeleg, nem írtam új verset, mert a szívemben ezek az érzések vannak örökkön, örökké..
AZ ÉN CSODÁM
Drága Anyám, eposzt kellett volna írnom rólad,
...
Továbbiak
