Régi közhely, hogy aki bent van, az kifelé kívánkozik, aki kint van, az befelé..
A válások száma mutatja, hogy nagyon kevés ma már az "örökéletű" házasság.
Megdőltek a házassággal, családdal kapcsolatos évszázados hagyományok, fellazultak a társadalmi, erkölcsi gátak. Előtérbe került az " én is csak egyszer élek, nekem is jár a boldogság" életszemlélet.
A párkapcsolatok elfáradnak, következménye a megcsalás, válás.
Sok kapcsolatot lehet megmenteni, ha még idejében kiderül, melyik az a terület, ahol a kapcsolat elfáradt, leásni a bajok gyökeréig, megoldást találni, hogy meddig érdemes egy kapcsolatért küzdeni.
Évek során derül ki, hogy két össze nem illő embert találunk, akik nem igazán kiváncsiak egymásra.Vagy egyik-másik fél túl sokat jár el esténként, mert nem szeretnek otthon lenni.
Talán közösen kellene tenni a kapcsolatért, kitörni a hétköznapokból, kettesben elutazni, vagy a pár tagjai néhány napot külön töltenének el és akkor megérzik, milyen az, amikor a másik hiányzik.
Végiggondolni, hogy mi az, ami szép volt a házasságban, mi volt. az a kapocs, hogy egymást választották.
Egy házasságban nem csak a szex fontos,hanem a lelkiség, az intemitás is.Ezek olyan erőforrások, amelyek megerősítenek.
Az a házasság, ahol még van jövőkép és ebben a képben a másik is szerepel, ott még van esély a megoldásra.
Sokan vannak, akik nem önhibájuk miatt-kívülrekedtek. Szépítgethetjük ezt a "szabadsággal", a "szeretek egydül lenni" mondókával, de aki igazán egyedül van, az nagyon is tudja, milyen nehéz és keserves ez az állapot. Tegyünk meg mindent azért, hogy soha ne kelljen "kifelé" kívánkozni egy házasságból..
B Ilona Tóthné
Kép: Net
Súlyos
társadalmi kórkép ez Icám és nincs rá recept. Legtöbben már a szülői
házból hozzák magukkal a romlás csíráit. Milyen kép él bennük a szüleik
házasságáról? Nincs jövőképük, nincsenek közös célok. Nem alakult ki
bennük a felelősségtudat önmaguk és
családtagjaik iránt. Legtöbben azt hiszik, minden a szex és a szerelem
örökké tart. Aztán, amikor eltelnek egymással, kiégnek, mint az
olajlámpás, ha kifogy belőle az olaj. Csupán szexpartnert látnak a
másikban és nem az embert, nem a társat. Nincs mondanivalójuk egymás
számára. Sok leány úgy megy férjhez, vagy ugrik egy élettársi
kapcsolatba, hogy fogalma sincs az otthonteremtés mibenlétéről. Nem ért a
házimunkához. Se főzni, se az otthonát rendben tartani nem tudja,
hiszen nem hozott mintát a szülői házból. Párválasztásnál nincs
értékrendjük, vagy silány a kínálat.
Régen
az iskolában voltak háztartástan órák. Tantárgyként szerepelt az
iskolai programban a hímzés, kötés, horgolás, csecsemőgondozás, főzés,
mosás, takarítás, stb. Manapság nagyon kevés fiatalasszony kezében látni
kézimunkát, varrást, stoppolást, foltozást. Annál többen cigiznek,
szotyiznak órákon át beszélgetve a játszóterek padjain, miközben két,
három gyermekük nyüzsög körülöttük, akik ebéd helyett túrórudit , meg
gyümölcsjoghurtot kapnak. Bizony, valahol megálljt kell parancsolni
ennek a folyamatnak, amely végromlásba viszi a családokat.* *
Köszönöm szépen Ágikám a tartalmas és értékes hozzászólásod. Annyira tetszett, hogy a blogomba is betettem..Minden szava igaz, A fiataloknak nincs jövőképük és valahogy úgy érzem, SENKi nem foglalkozik ezzel.Az ember sokszor megdöbbenten és szájtátva nézi például a TV-ben a fiatalok tartalmatlan-csak a szexre épülő rövidke kapcsolatait. Nem tudom, ez a közömbösség hova fog vezetni..:(
