/Játékra. Megadott szavak: telefoncsörgés,mosoly, gyilkosság,rasszizmus,értelmetlen/
Nagyon nyomott volt a levegő és délutánra már annyira belefáradtam a semmittevésbe, hogy ledőltem kipihenni magam, mikor élénk telefoncsörgés riasztott. A keresztfiam telefonált,némi bosszúsággal a hangjában és elmesélte, mi történt.
Éjszakás műszakban dolgoztak a társával, reggel 8 óra körül értek haza, fáradtan, mint mindig és lefeküdtek, ilyenkor legalább délig aludtak. Tudni kell-már többször írtam róla,-hogy a volt telkemen rendezkedtek be, a kerti lakból igényeikhez és lehetőségükhöz mérten szép kis házikót létesítettek és az időközben öt kutyára gyarapodott állomány miatt alaposan körbekerítettek mindent. Lefekvés előtt a kutyákat csak az ő udvarukba engedték ki, elszeparálva a tágas lenti tértől, hogy senkit ne zavarjanak.
Lefeküdtek és alig aludtak egy órát, mikor éktelen sivalkodásra ébredtek. Egy gyilkosságnál nincs ilyen borzasztó hangzavar, a szomszéd kerttulajdonos, egy 80 év körüli idős asszony torkaszakadtából ébresztgette őket, mire az öt kutya is észtveszejtő ugatásba kezdett és tépték a kerítést.
-Lopják a biciklit!-kiabálta Márta.
A gyerekek hol biciklivel, hol kocsival mentek dolgozni, időjárástól és pénztárcájuktól függően. Most éppen biciklivel voltak, amit a belső kerítéshez támasztottak, mikor megjöttek.
Végre a keresztfiam kitámolygott a hangzavarra, akkor már a tolvaj-nevezzük Barnabőrnek-átmászott a majd kétméteres utcai kapun, előtte persze kidobta a biciklit(nagy teljesítmény), majd ott szaladgált a kapu előtti főúton, próbált volna elhajtani, de Márta-az ő kapuján belülről az öklét rázta és azt kiabálta, hogy kihívta a rendőröket...Barnabőr
ettől megijedt, ledobta a biciklit és eliszkolt.
Meglátásom szerint az egész lopási kisérlet meghiúsulása az idős hölgynek köszönhető, nem is tudom, honnan volt annyi lélekjelenléte. Aztán megtudtam, hogy három napig nem ment ki a "gyógykúra"(így nevezte a telkét) helyszinére az eset után, mert sokkot kapott...Barnabőr egyébként holt biztos, hogy előzőleg már terepszemlét tartott, tudta, mikor van az öt kutya elzárva, de Mártika fültépő sikoltozása nem szerepelt a terveiben.
Az, hogy Barnabőnek neveztem a cigánygyereket-szeretném kijelenteni, nem rasszizmus! Értelmetlen lenne ráfogni, a "sápadtarcúak" épp' úgy lopnak, a tolvaj az tolvaj, legyen bármilyen a bőrszine. Ámbár-míg én használtam a telket, minden télen betörtek, tudták, hogy téli időszakban nem járok kint. Minden mozdíthatót elvittek, rádiótól a vendégeknek kikészített ágyneműig. Persze, sose fogták el az elkövetőket, de én sejtettem, kik voltak, mert az ásóm és a kapám mindig megmaradt, a lapátom viszont szintén elvitték, mert arra lehet támaszkodni...Ezen már mosolyogtm a végén...
Tanulság: semmi. Aki ugyanis be akar valahova menni, az bemegy. Nem számít a kétméteres kerítés, a kutya-nyáj, stb. Csakhát a sikert nem adják olyan könnyen, főleg, ha egy nyolvanéves hölgy ott téblábol a környéken...
/BI/
Kép: Net
