VÁRAKOZÁS

Fellázadtak ellenem az elemek,
(az öreg gépeim sem akarnak már szolgálni nekem)
s már az őszi nap sem kacérkodik velem,
pedig de nagy szükségem lenne rá,
egyedül vagyok, az eső csendesen szitál...
Várok, mindig várok, történjen valami jó,
türelem! -int a sors, mert ő a hangadó.
Felőröl a várakozás, a tétlenség nem nekem való.
Hová sietek?-magam sem tudom,
csak bukdácsolok a sáros úton,
keresek valami kapaszkodót, oly jó lenne hinni még,
hogy hajam nem hiába vesztette el színét...
S mint egy kotrógép, kisímitom az út felszínét,
hogy követőimnek nem kelljen rögöket rugdosni
s mint nekem, valahol félúton megállni...

Bartha Ilona

ELREJTETTELEK

Elrejtettelek fuldokló nyár lanyhuló melegébe,
hogy megtaláljalak az őszi fák lehulló levelébe',
elrejtettelek esti csillag izzó tűztestébe,
hogy megtaláljalak a reggeli harmat áttetsző gyöngyébe'
arcodat faragtam kőkemény sziklára,
s öreg fa idő marcangolta kéreg-ráncaira.
Úgy elrejtettelek, hogy senki ne tudja, hol vagy,
a Mindenhol és Minden nekem nyomot hagy.
Mégsem talállak sehol, -csak egy helyen,
utánad vágyakozó, szomorú szívemben...

Bartha Ilona
Kép: Net

deviantart.com

Find You

Bartha Ilona: Elrejtettelek

Tetszik

Nyestem ma

Nyestem ma a dús bokrokat,
mert a nyáron megnyurgultak,
fentről néztek rám a levelek,
lenéztek?-hát le veletek!

A körtefa felét kivágtam,
mert alatta csúsztam-másztam
már egy hónapja.Bosszúból szegény
körtéket loccsantott fejem tetején..

Kinevet engem ez a sok bokor és fa,
minél többet nyesem,annál dúsabb a lombja,
de az én elrabolt éveimre fütyül a vátesz,
belőlem egyszer csak egy kiszáradt ág lesz.

Bartha Ilona

Kép: Net

Okoskodás, haiku

Bartha Ilona

augusztus 28., 15:23 ·

Az okoskodás
nem tévesztendő össze
az okossággal

Tetszik

Hozzászólás

Megosztom

27 Klára Veres, Földi Dóra és további 25 ember

Mai bölcsességem

Jó reggelt kívánok!
Mai "bölcsességem": Kedves Nőtársaim! Legyünk kemények, mint a dió, hasznosak, mint a dió és ne dobjuk le magunkról a reményt, mint a dió az ő zöld héját!
Na, innen a híres mondás!

Vetélkedőt rendeztek a világ királynéinak.
Ki a legerősebb köztük?
Hárman jutottak a döntőbe.
Mindegyiknek adtak egy diót, hogy törje össze.
Az első a foga közé vette és összeroppantotta.
Rávésték a koronájára: "A legerősebb fogú királyné!"
A második a markába fogta, és reccs, máris összetörte.
Ezt vésték a koronájára: "A legerősebb kezű királyné!"
A harmadik a combja közé rakta és egy pillanat alatt összeroppantotta.
Tanakodtak a bírák. Mit írjanak a koronájára?
Végül ezt a feliratot kapta:
"Isten óvja a királyt!"
/Net/

Tetszik

Hozzászólás

Megosztom

33 Angéla Drobinoha, Erzsébet Egri és további 31 ember

3 megosztás

Hozzászólások

További 3 hozzászólás

Erzsébet Ecsedi Ez nagyon jò,jòl szòrakoztam.

Tetszik

· Válasz ·

1

· Tegnap, 19:01

Kezelés

Erzsébet Egri Ilonaaaaaaa!

Tetszik

· Válasz ·

1

· Tegnap, 20:16

Kezelés

Bartha Ilona Köszönöm az olvasást és jeleket! :)

Tetszik

· Válasz ·

1

· 23 órája

Kezelés

Marika Cimerman Lopom :D kedves

Lázadás

Haiku
kukorékolás
hajnalonként, elég volt
fazékba, kakas

Bartha Ilona
Kép: Net

Tetszik

HozzászólásMegosztom

14 Csepella Vera, Tiborné Éva Kovács és további 12 ember

5 megosztás

Hozzászólások

Vercsek Györgyi Én már megfőztem az enyémet, most éppen a tyúkom alakul pörköltté! 🐓 🐔

Tetszik

· Válasz · 7 órája

Kezelés

Bartha Ilona válaszolt. · 3 válasz · 7 órája

János Kakas · Edit Fekete és további 22 személy ismerőse

Ne nagyon fôzzetek meg mert nem keltelek fôl benneteket😂😂

Tetszik

· Válasz ·

3

· 7 órája

Kezelés

Bartha Ilona válaszolt. · 1 válasz

Tiborné Éva Kovács Az enyémre is ez a sors vár !!

Tetszik

· Válasz · 4 órája

NE FELEJTSEM

KKK. 32 . játék

Megadott szavak:csillog, föld,kevés,nehéz,keserű,haladék,sziklafal.homok,biztos,koldus

Már olyan régen beleéltem magam,
hogy kevés az időm, ami hátra van.
El ne felejtsem-mondogatom egyre,
ne a keserű lét jusson eszembe..
Mert az nem fog úgy csillogni, mint a réz,
vagy koldus tányérjában az aprópénz..
Jusson eszembe, szeretem a földet,-
az édest,- mely táplált, s majdan eltemet.
Gondoljak arra, hogy' ragyog tó vizén
a lenyugvó nap s alszik kékes ölén.
Sziklafalban illatozik a gyopár,
homoktengert éget forró napsugár..
Tudom, nehéz lesz eltávozni innen,
ne felejtsem, szép emléket kell vinnem.

Uram, biztos adsz haladékot nekem,
mert az életet oly nagyon szeretem..

B Ilona Tóthné
Kép: Net

2017.08.54 Emilia Erdős, Lajos Sasvari és további 52 ember

Álom

28 Olga Szasz Szasz, Földi Dóra és további 26 ember
Minden éjjel kezdet és vég
mint az élet
misztikum
álmodsz, talán jót és szépet
s mikor felébredsz
elröppen az álom, véget ér
a folytatásra vár egy újabb éj,
mint utad végén valahol
máshol, egy más dimenzióban
az égben, vagy a pokolban.
Ki tudja, nem töprengek már ezen,
az álmokat várom, lesem,
talán e kérdésre egyszer
a választ is meglelem..

Bartha Ilona
Kép: Google

VÁLOGATÁS BARTHA ILONA VERSEIBŐL - Ilona-Flash album

Válogatás Bartha Ilona verseiből...♥

Ilona-Flash album

Válogatás Bartha Ilona verseiből...

gyusziapu.deviantart.com

2017.09.20.
 Forgassátok Szeretettel! 😎♥

Flash-album

Fekete Edit-Szeptemberi válogatás          Nyúúl Bendegúztól

gyusziapu.deviantart.com

 

Neked

Barátnőm, mi történt?
Reggel elsőként láttam meg
szomorú arcodat
s kinyújtott karodat,
melybe cseppenként csorgott
az éltető nedv...
Ne csináld már!
S ezt nem viccesen mondom,
eltöltött az aggodalom,
elment a hangom.
A szögedi tóban kellene most fürdened,
s én nézném örömtől ragyogó szemed,
amint-mint szertelen kamaszlány
az illemnek fittyethánysz,
csapkodod a vizet,
a kutya a parton ténfereg,
menne feléd, de az a fránya víz...
repes a hangod, amint fürdeni hívsz.
Gyógyulj hát meg hamar,
az ősz már a küszöbön kapar,
legyen szép emléked ez a forró nyár,
van, ki szeretettel visszavár.

A madarak ma nem csiviteltek a fenyőfán...

Bartha Ilona
Kép: saját

ABLAKPUCOLÁS

Drága férfitársaim, ezúton szeretném közhírré tenni, hogy az ablakpucolás igenis férfimunka. Mégpedig a keményebb fajtából.
Ma ugyanis az enyhülés tiszteletére nekiálltam a régen került szobaablakok pucolásának. Érdekes, mindig ilyenkor csodállom meg, milyen nagyok ezek az ablakok, lesötétített szobában nem feltűnő. Megállapítom továbbá, hogy ez a munka nem nekem való, ezt már anno szegény férjem is tudta

(ilyenkor mindig visszagondolok a régi szép emlékekre)-tehát, ha nem is ő esett neki az ablakoknak, de legalább fogadott valakit, aki helyettem ügyködött.Oh, de ennek már majd harminc éve, sajnos, azóta a nyakam szakadt e kemény férfimunka, dehát így hozta a sors. Mire végzek, úgy elfáradok, hogy már gyönyörködni sincs benne kedvem. Ezért hát arra kérlek benneteket, kedves férfiak, ne hagyjátok szenvedni asszonyaitokat, fogjátok meg ti a viledát, változott a világ, jól látni-tiszta ablakon át!

Antológiához bemutatkozás / Jubileumi könyv /

 Bemutatkozás:

Nem rövid életem folyamán sok helyen éltem. Miskolcon születtem, itt érettségiztem, jártam a Műszaki Egyetemre, majd Pestre kerültem, Keszthelyre mentem férjhez, itt egy építőipari vállalatnál dolgoztam mint építőipari árszakértő, majd ügyvezető igazgatóként innen mentem nyugdíjba.
Férjem halála után, már mint nyugdíjas visszatértem a gyökerekhez és Sajószögeden telepedtem le, most is itt élek. 
Mindig szerettem a természetet, a kertészkedést, belső békét, nyugalmat adott és az internettel kitágult a világ, ekkor kezdtem el verseket, prózákat írni hat éve, a blogomban "tárolom" az írásaimat. Különböző iroidalmi csoportokban, online-magazinokban plublikálok, az ezek által szervezett pályázatokon is eredményesen résztvettem.Bár volt felkérésem könyvkiadásra, koromra való tekintettel ebben már nem gondolkodom, néhány antológiában jelentek meg verseim.
Egyedül élek, itt, a lakóhelyemen talán nem is tudják, hogy írok, nekem az írás önkifejezés, időm tartalmas kitöltése, mellyel magamnak és talán másoknak is örömet okozok.

AMIKOR ZENÉL

Amikor zenél a hegy és a tó
S a hegedű húrja vízválasztó
Aranyfák ringanak, lombjaik susognak,
A hegyek ekhóként búgják a hangokat,
Faágak lágyan pengetik a húrokat,
Szirének táncolnak a víz alatt.
Távoli harangszó töri meg a csendet,
Valahol fenn egy angyal integet..

A lélek is tiszta, mint a fehér hó,
Amikor zenél a hegy és a tó..

BÉKEKÖTÉS

Nem szabad a régi sebeket
újra-és újra feltépni!
Mi értelme van cipelni
hátadon a kérges terheket?
Ha megszakadsz is,vissza az időben
már semmin nem változtathatsz,
s a tehetetlenség dühével
mardosod-már hiába-önmagad...
Nincs ember, kit elkerült volna néhány
vérző sebet ejtő mérgező nyílvessző,
mely úgy roncsolja a szívet,
mint friss hajtást a jégeső.
Életem folyamán oly sokszor vert a sors,
sok fájdalom, keserv éget, mint a bors.
Akaratlanul halmoztam a hibákat,
de ok nélkül mások is rámkiabáltak...
S most? Nem gyűlölök senkit,
kik  vétettek ellenem,
a tanulópénzt jócskán megfizettem.
Hőstelen ős lettem, békét kötöttem magammal,
az utódok ne vigyék az én termem magukkal...

B Ilona Tóthné

Mennék már

Mennék már feléd
hívnak az útmeti jegenyék
koronájuk felér a felhőkig
de még árnyékukat taposom
a poros úton, Istenem, meddig?
Vágyam ott kókadozik
a tikkadt virágok között
utilapú levele láthatatlanná teszi
csak én tudom, hogy ott van
senki észre nem veszi...
Mennék már feléd enyhe szél-lebegéssel
hagynám e zavaros vízű világot
hol fulladozom zizzenő nyárfa-rezgésével.
Egyre szűkebb a hely itt nekem
hold hűvös, fénylő udvarába vágyom
s nem kötne gúzsba a lenti félelem.

Mennék már feléd, de még szorít az idő,
talán tompítja vágyam egy frissitő eső...

Bartha Ilona
Kép. Google

A BÜKKBEN

Úgy vágyom fel, a hegyekbe,
de jó lenne most a Bükkbe'!
Mert a lombok árnyat adnak,
átszűrik a sugarakat...
Egy rőtszőrű őz a fa mögött
lesi,-ni-ni, ki jön ott?
A távolban egy madárka
hangja rikolt a világba,
lépteim reccsenő neszét
magába zárja az avar,
nem űz el innen engem
sem zápor, sem zivatar.
Létem csodája vagy természet,
-bár természeted szeszélyes,
hol tüzet okádsz, halálost,
hol hűsen ölelsz, mint most.
Minden évben megtérek hozzád,
ha lelkem pihenni vágy,
megyek, mint hívők a templomba,
kapaszkodom a sziklákba,
hegyed alján bükkfák között
bújócskázik a múlt idő,
felettem egy szirti sas száll,
csőrében prédaként a jövő...

Bartha Ilona
Kép: saját

Fülledtség

Fülleddt, forró nyári napok,
vérszívó esti rovarok,
felfordult a világ,tűzcsóvák,
-araszolgatok, mint a rák..
Ily

en jó dolgom még sose volt,
egész nap fekszem, mint a holt,
plafont bámulok sötétben,
egy pók a hálóját szövi éppen.
Olyan a lakás, mint egy katlan,
ventillátor búg szakadatlan,
szemem vibrál, csorog a homlokom,
oh, mily jó lenne most északon,
egy-egy olvadó jégdarab rám esne,
a felmelegedés nekem jót tenne...
Hahó! Mennydörgés, jön a vihar!
-de csak illuzió, ördögkacaj...
Forró falak közt tovább fekszem,
s ringatom magam reménységben,
talán majd holnap lesz enyhülés,
kiszabadít börtönömből egy lehülés.

A kókadó virágok felemelik fejüket,
Uram, egy csendes esővel
áldj meg bennünket!

Bartha Ilona
Kép: Google