Itt vannak például a politikusok, akik állítólag értünk dolgoznak,vitatkoznak, marják egymást, gazdagodnak.Nem hiszek abban, hogy boldogbbak mint én a kis maximalizmusommal, vagy most már azzal sem.Ugyanis nem elég azt a sok akármit megszerezni, azt meg is kell tudni tartani, ami egy örökös odafigyelés a pénzügyekre, a konkurenciára, az ellenszurkolókra.Kinek hiányzik ez? Ugyanakkor én leülök a kert sarkában egy padra, onnan látom, hogy a vaskapum alsó részén az acéllemez kezd lyukadozni, hogy az ereszcsatornámon mindenhol folyik a víz, csak a folyókában nem, hogy a kőburkolat a sok esőtől kicsit megsüllyedt és még be a lakásba nem is látok.Szóval bolgogan ücsörgök a kispadon a levetkőzött maximalizmusommal és azt mondom, nem baj, majd apránként mindent szépen megcsinálok. Közben sajnálom a politikusokat..
Hálás vagyok, hogy megérhettem ezt a kort, a nyugdíjas éveket és reggelente nem kell munkába vágtatnom álmosan, hanem itt kortyolhatom a kávémat a friss levegőn.Aztán szájam íze szerint az itthon található nem túl választékos alapanyagokból elkészítem az ebédem, majd nyomozni kezdek egy lakatos után, aki a kapumat megcsinálja...
Bartha Ilona
Kép: saját
