2017. február 7., kedd

Az életnek nincs szobra

" Az életnek nincs szobra
de talpazatán ott áll az ember
kezében virággal
lábánál kutyával
szívében veled"
Kép: Net
Spilkànè Katalin
Spilkànè Katalin
Ibolya Kaszt
Cserényi Tiborné Magdi
Joli Szep
Joli Szep De igaz ez a sorod Icám.
Az életnek nincs szobra
Bartha Ilona
Bartha Ilona Mi vagyunk a szobra, Jolikám...Sárból és aranyból összegyúrva...
Bartha Ilona
Bartha Ilona Köszönöm Nektek!

2017. február 4., szombat

Spleen /Haikuk/

25 Ács Nagy Éva, Joli Szep és további 23 ember
nem tudom, mi a
baj, borongós a kedvem,
csak a csend felel

ha rózsaszínben
látod a nagyvilágot
akkor színvak vagy

letörte a jég
az ágat, úgy fáj nekem,
nem lesz tavasza

Bartha Ilona
Kép: Net
25 Ács Nagy Éva, Joli Szep és további 23 ember/2017.02/

2017. február 2., csütörtök

TAVASZVÁRÁSOM /Szókincstanya, játékra /

Ringatóznak bennem a tavaszi érzések,
mint virágzó fáról szálló szirmok a szélben,
s leülepednek fagyott szívem mélyére,
ott fulladoznak tán' örökre a hidegben.


Áttetsző csillagként hullanak a hópelyhek,
csöndlepellel borítva kútszívem jegét,
melegség kellene, sok már nekem ez a tél,
fázom, bárcsak érezném már a tavasz jöttét...

Hidegrázós, bezárt napjaim folydogálnak,
erőtlenségemben még a toll is oly nehéz,
lázas tavaszvárásom már rég a múltté,
mit adhat nekem a tavasz, amivel megigéz?

Mégis, évről-évre várom a kikeletet,
aszott testem már nem a szerelem hevíti,
de ablakom alatt a bőrlevél virága
a szürke napjaimat rózsaszínre festi.

Bartha Ilona
Kép: saját


Ma került a Poet gyűjteménybe ez a versem. Köszönöm!
Tavaszvárásom
Ringatóznak bennem a tavaszi érzések,...
Továbbiak

2017. január 30., hétfő

Már nem érzem

2015-ben írtam...

már nem érezlek minden órában, percben,
már nem látlak menni az úton, a fényben,
már nem hallom hangod a lenge szélben,
már nem érzem illatod az éj sötétjében,
már nem beszélek magamban az egyedüllétben..
már régen nem lendítem vonat ablakából kezem feléd,
már régen nem tapossa lábam veled a kert gyepét,
s fiad arcát sem simogatom már, téged benne látva,
szívem sem zakatol már vergődve az esti homályba..

hogyan is tehetném mindezt, hiszen a részem lettél,
sejtjeimbe gubóztál, minden rezdülésed bennem él,
s csak akkor szűnsz majd meg létezni, ha minden elmúlt,
mert egy vérrög az erek útján becsukja a szív-kaput..
B Ilona Tóthné
Kép: net

A szikla


Kezdetektől állok itt
e földön nincs más csak homok
kőtestemet viharok,szél tépik
nap sugarai forróra hevitik.
Mégis állok szilárdan
e védtelen hazámban
mint iránytű mutatom az utat
annak,ki tétován erre kutat.
Mert örökké élek én,
amig élet lesz e földtekén
s ha egyszer egy madár megpihen rajtam
nem hiába éltem és maradtam egymagam.

Bartha Ilona
Kép: Net

2017. január 29., vasárnap

Szonett II. /Pályázatra, Aranka Hekkel/

"Vérbő szemű alkonyati tűztaréj"
vörös fénnyel nyújtózik a tetőkön,
aludni készül a nappal, elköszön,
sötét lepellel űzi el őt az éj.

Így bomlik az idő millió éve,
hajnal pírja a nappalt kézenfogja,
fényt és árnyékot vetve a világra,
reménnyel telve,-majd jön az este.

Kalandozva éjjeli álmainkban
lelkünk fenn jár az izzó csillagokban,
míg testünk rab-atom a Föld talaján.

Bolygónknak mindig ugyanaz az útja,
de nem ugyanolyan,- az alkony újra
"pernyül' a horizont selymes tarkóján."

Bartha Ilona

2017. január 22., vasárnap

Itt, a közelemben

Itt, a közelemben nincs más,
mint a végtelen csend, ,
elhagyatott, hallgatag vár,
csak a szél dudál oly régen,
csend sikolya a falak között,
jég, hó recsegés kint, télen...
Mégis, mégis, dermesztőek
a hírek,- beszivárognak,
karambolok, házak égnek,
gyerekek lopják a tüzelőt,
-tolvaj szegények melege-
ők még nem büntethetők.
Csendkapumon dörömbölnek
a külvilág rút rémei,
zaklatói csendemnek.
Én a magányt választottam,
hagyjatok élni békében,
mert elveszek a zajokban...

Bartha Ilona
Kép: Net

2017. január 20., péntek

FAGYÁS

Haikuk
2017.01.20.

 megfagyott szemek
hidegen tekintenek
olvadást várok

harminc fok mínusz,
vágj léket szívedben, mert
az is befagyott

gyöngygolyők hullnak
a levelekről, fáknak
fagyott könnyei

Bartha Ilona
Kép: Net

2017. január 19., csütörtök

Már késő

2012. január 19. · 

Lenyugvóban már a nap
sugarai ezüstben játszanak
sötét csikok közé vegyülve
megszűnik a fény,árnyékol az este

Alszik már minden
de a vágy feléledt
tüzes tánccal dobbant
vadul szikrázva lobbant.

Álmatlan éjeken
láztól remegő testem,mint hajdanán
tűzben égett remegve
mint ifjú korom hajnalán.

Karnyújtásnyira voltam tőled
ölelni hivó karod kitártad
vártad,hogy hozzád simuljak
régen vágyott meleg ölelésbe.

De én gyáva voltam,féltem
késő van,véltem
mögöttünk egy vággyal teli élet
és most mégis fellázadt a lélek.

Nem lehet,létezhet-e még
hogy hosszú évek vágya, szivünkbe zárva
feléled egyszer egy mámoros estén
s perzselve elborit a láza,

Nem hittem már e kései szerelemben
bánatos sóhajjal szállt el belőlem
lakattal lezárva újra a szivemben
maradt örök időkre beteljesületlen.

Bartha Ilona
A csend beszél..
A csend beszél halkan,
a felszin nyugodt,
mint sima viztükör,
mikor a lenyugvó nap
tündököl.
De mélyben lent morajlik
kitörni készülő vulkán,
ha szikrát kap robban,
tűzszájából lezúduló
ömlő lávafolyamként
sodor mindent
mi útjába akad.
Mérges gázfelhőként
alászállva elterül,
hamu esővé hevül,
néha még köpdös,
aztán csendesül,
a felperzselt táj
nyugtalan álommá szelidül.
A vulkán kialszik,ellankad,
mint az indulat és a szó,
valahol elakad..

Bartha Ilona
Kép: Net

január- 2017.

Nem emlékszem, hogy az elmúlt években valaha is ilyen nagy hó esett volna. Erre ébredtem és úgy látom, ma sem fogok unatkozni...
Most nem kívánok szép fehér napot, mert az van, de békéset, a madaraknak eleséget! :)



Richárd Tóth De joo. Itt meg esett 2cm meg elotte 20 mm eso.. Sajnos jelenleg is olvad :(
Kocsis Bözsi
Kocsis Bözsi Nagyon szép felvételek.
Mária Révász Czakó
Mária Révász Czakó nálunk is latyak van---már évek óta nem emlékszem ekkora hóra
Katalin Fehér
Katalin Fehér Gyönyörűek a fotóid Ilona! <3 A hó eltakarítása viszont emberes energiákat mozgat.

Napos tél- Haiku


szépítkezik a
tél,nap sugaraival
festi ősz haját
Bartha Ilona
Kép: Net

Egy nap


hideget prüszkölt a reggel,
amikor fázósan felébredtem,
s a neszre öreg kutyám lihegve
szaladt hozzám, sántított,
talán az égi berekben
szarvast üldözött veszetten...
a hajnal percei elperegtek,
mint kezemből a tóparti homokszemek,
a fenyő alatt feketerigó kapirgált étket,
taposom az éjjel lehullt hópelyheket,
faodujába bújt egy riadt evet...
s ím, a tél lehúzza a ködfátylat,
az alkonyi tűz már a fákon árad,
oly gyorsan elsuhant a nappal,
beszökött az este, csillagokkal,
kutyám élesen a Holdra vonyít,
eltelt az életemből egy nap megint...

Bartha Ilona
Kép: Net
TetszikTovábbi reakciók megjelenítése
Hozzászólás

Szűkös január

Lemaradtam, mint a pesti gyors télvíz idején.Miért? Reggel el kellett csúszkálnom a boltba.Napi harcaim...
Kedves, nagyjából hasonló korú sorstársaim! Nem tudom, ti hogy vagytok vele, -én már kezdem megszokni, hogy egyre gyakrabban előjönnek a féllmeim. Sokszor apróságok miatt, ami nekem persze óriásinak tűnik.
Egyike például ez a mostani boltbamenetel. Egész éjjel nem aludtam, gyomrom rezgése már akkor megkezdődött. Egy hete készülődöm már, de mindig halogattam, de most valóban kénytelen leszek menni, mert már csak egy száraz kenyérvég zörög a zacskóban.Azért még néhány napig kibírnám a bolttalanságot, viszont nem bírom elviselni a kutyám szemrehányó tekintetét, mert három napja már csont helyett csak száraztápot rágcsál, egyre reménykedik, hogy végre májas is kerül a tálkájába(az én adagom), no és némi csirke far-hát galuskával!
Ő nem tudja, hogy a havas január márcsak ilyen szűkölködő hónap, ráadásul a félelmeimet sem érti meg...Jah, Roxykám, fogaid még vannak, hát csak szívjad!
De a lelkiismeretem rugdosására mégiscsak rászántam magam a menésre. Hó hátán jég, aztán én a kosarammal, szerencsére nem fekvő állapotban. Azért megnyugodtam, mert előző nap végignéztem a TV-ben egy "esés-tanfolyamot",tehát erre is felkészültem, abban a reményben, hogy a tudományomat nem kell hasznosítani.
Azóta már haza is értem. Kenyeret kaptam, csirke far-hátnak nyoma sem volt, a többi csirke-alkatrész pedig háromszoros áron.Azon gondolkodtam, ha nem csökkentették volna az Áfát, mennyibe kerülne? A lényeg, hogy tobábbra is el kell viselnem kutyám méltatlankodását, mert csont az nuku. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy csirkeláb az nem volt, de oly annyira nem volt bizalomgerjesztő, hogy rögtön lemondtam róla.Mert ilyen lábakból nem csinálok levest, még a kutya kedvéért sem. Pedig de szeretem! El is ábrándoztam egy kicsit a szép sárga csirkelábakról és far-hátról.Az álom még ingyen van...
Szóval a bolti sétám miatt maradtam le a főzésről, most gyorsan csinálok egy kis francia hagymalavest, adjunk a gsztronómiára, no és a hagyma egészséges, ráadásul még van egy fél zsákkal, mert én előrelátó módon ősszel beszereztem. Mert számítottam rá, hogy a január szűkös hónap, pláne, ha esik egy kis hó...

Bartha Ilona
Kép: Net
6 Erzsébet Pádár, Éva Valler és további 4 ember
Hozzászólások
Zoltánné Várady
Zoltánné Várady Ilonka ! Csodálatos ez a kis novellád !Remek , vidám a stilusa ,jó volt olvasni ! Gratulálok, sokoldalú vagy !
Erzsébet Pádár válaszolt. · 1 válasz

2017. január 17., kedd

Levélke

Kedves Bika Barátom!

Már megbocsáss, hogy nem tehénnek titulállak,
mert talán lenne, ki MÁS értelmét adná a szónak..
Hogy szent vagy-e? Legalább annyira, mint én!
Megjegyzem, nem ülök a Parnasszus tetején...
Itt legelnék lent a rímek mezején,
de nincs eredmény, nem potyog a tehénlepény.
Tél van, hidegség,mindent ellep a hó,
jeges víztől kong a bádogitató.
A faluban most ebédre harangoznak,
enni kéne adni az éhes gyomornak.
A Józsi beterel majd minket a tanyára,
abrakot tesz elénk, majd lefekszünk a szalmára,
s akkor én, mint félnótás, de nem szent tehén,
kérődzöm majd a linked lényegén.
Miszerint miért csak a tehenekkel van baj?
Mert a bikák fején van némi vaj!

Bartha Ilona
Kép: Net