/Játékra/
Bölcsőnk a föld, e titok-világ,
ki tudja, hány millió év óta
állandóan más arcát mutatja,
özönvíz és jeges ár, sivatag és fagyhalál,
viruló tavasz, majd hőség, perzselő nyár,
új bor illatától megszédült őszi levelek,
tél fehér havával borított tájak, hegyek...
S mint jó anya, a nap sugároz meleget és fényt,
elűzi napról-napra a sötétséget és az éjt.
Egy gigantikus rendszer ez, hol égnek s földnek,
csillagoknak meg van a helye,
összetartja őket a természet ereje,
s ha a rendszerben valami rosszfelé mozdul,
a világ, s benne a föld is felfordul...
Csak a szél, a szél az, ami szabadon kószál,
gyerekként szendén, vagy bőszül, mint oroszlán,
eljut bárhová, mindent lát, ismeri az univerzum titkát.
Vajon ki vagyok én, s ott voltam-e minden újra kezdett
korszakban, mint láthatatlan, atomnyi porszem,
léteztem-e elsüllyedt világok mérhetetlen mélységében?
És te hol vagy, megtaláltál már,
vagy lelked a surranó szél hátán száll?
Jó lenne, ha még e világban egyszer megtudhatnám...
B Ilona Tóthné
Az ihlető vers:
Jékely Zoltán
A SZÉL...
A szél, mely őszi illatokkal, őszi hanggal
a hervadó domboldalon csatangol,
tudja, mi lesz belőlünk.
Bágyadt tücsökszó, ludak odafönt,
dib-dáb levél-zörgés a fán:
e földtani korszak után?
Csak a kövek maradnak meg, a sziklák,
vágott kövek dolmenből, templomokból,
dülingélő csapatban, állva, ott hol
csuhás menet zarándokolt mezitláb...
A szél körüljárja a néma földet,
ölelkezik más csillagok szelével,
megáll, örvényt vet, csókolván e völgyet,
hol esdekeltem kétszázezer évvel
azelőtt, testedért, hiába-
S hagytál szörnyű fájdalomtól vakon
beleveszni az örök éjszakába.
Megosztott második helyezést értem el /2016.10.07/
2016. október 7., péntek
2016. október 5., szerda
Ősz van
Szonett
Eszméltél-e már őszi este arra,
hogy ismét elmúlt egy nyár, sóhajoddal
gólya és fecske száll, révült rigódal,
elmúlásba fúlt a virág illata.
Esernyőmön kopog a csurgó felhő,
borúsan gázolok a nedves úton,
viharos szél zörren a házfalakon,
ázott galamb állomása a tető.
Véget ért az izzó nyári alkonyat,
hűvös lepel takarja a tarlókat,
drótkerítés rácsán hajnal harmata...
Ó, a természet nem alkuszik, ősz van,
sárgult levelekben haldoklik nyaram,
megbarnult a hortenzia virága.
B Ilona Tóthné
Kép: Net
Eszméltél-e már őszi este arra,
hogy ismét elmúlt egy nyár, sóhajoddal
gólya és fecske száll, révült rigódal,
elmúlásba fúlt a virág illata.
Esernyőmön kopog a csurgó felhő,
borúsan gázolok a nedves úton,
viharos szél zörren a házfalakon,
ázott galamb állomása a tető.
Véget ért az izzó nyári alkonyat,
hűvös lepel takarja a tarlókat,
drótkerítés rácsán hajnal harmata...
Ó, a természet nem alkuszik, ősz van,
sárgult levelekben haldoklik nyaram,
megbarnult a hortenzia virága.
B Ilona Tóthné
Kép: Net
2016. október 1., szombat
Talán csak egy hangulat
Vágyaim már ott kúsznak az égigérő
fenyőre futó borostyálevelek alatt,
némelyik inda görcsösen a földbe ragadt,
a többi ágak lépcsőin törtet felfelé.
Mély kút vagyok, életem millió pillanata
emlékké tömörülve rezeg a mélyben,
néha egy felszálló buborék ellebben a levegőben,
a múltból jelenbe átkúszó képek apró darabja.
Talán csak egy hangulat, hogy most azt érzem,
a jövőm már csak egy pislákoló gyertyafény,
fiatal életek útja is kúsza tekervény,
én már sokat éltem, ne töltsön el félelem.
A jelenemre mégis rátelepül az aggódás,
ugynakkor szárnyaló reménység és hit,
hogy a józan ész felülkerekedik,
életünk nem sodrott levélként zizeg tovább...
B Ilona Tóthné
Kép:net
fenyőre futó borostyálevelek alatt,
némelyik inda görcsösen a földbe ragadt,
a többi ágak lépcsőin törtet felfelé.
Mély kút vagyok, életem millió pillanata
emlékké tömörülve rezeg a mélyben,
néha egy felszálló buborék ellebben a levegőben,
a múltból jelenbe átkúszó képek apró darabja.
Talán csak egy hangulat, hogy most azt érzem,
a jövőm már csak egy pislákoló gyertyafény,
fiatal életek útja is kúsza tekervény,
én már sokat éltem, ne töltsön el félelem.
A jelenemre mégis rátelepül az aggódás,
ugynakkor szárnyaló reménység és hit,
hogy a józan ész felülkerekedik,
életünk nem sodrott levélként zizeg tovább...
B Ilona Tóthné
Kép:net
2016. szeptember 30., péntek
Zöldbabfőzelék
Nem tudom , jó-e, vagy rossz az a természet, amivel engem megáldott a Jóisten, ugyanis hajlamos vagyok minden apróságon eltöprengeni. Gondolom más- ha van erre ideje - magában búcsúzik a nyártól és önfeledten örül ezeknek a szeptembervégi gyönyörű napoknak, ajándékként a természettől. Nem, mintha én nem örülnék, hálás is vagyok érte, boldogan matatok kint a kertben.
De most bent vagyok és főzöm az ebédet. Zödbabfőzeléket sültkolbász feltéttel. Imádom.
Nos, miközben főztem, arra gondoltam, milyen jó, hogy van ez a kis kert, ahol nem kevés munkával, de mindig "kihozok" valamit a kicsinyke földből. Azon termékekkel,amelyeket hely hiányában nem tudok megtermelni, a szomszédok ellátnak. Mert ők is szorgosak, csere-berélünk, így mindenkinek mindene van.
Sokan legyintenek, mondván, azt az 1-2 üveg zöldbabot vagy zöldborsót megveszem, nem kell a földet egész évben kapirgálnom. De gondoltál már arra, hogy mondjuk egy üveg zöldbab árából vehetsz 2 kg sárgarépát, egy üveg zöldborsó árából pedig 2 kg krumplit? Ha behelyettesítjük egyes termékek árát, rájövünk, mennyire megéri dolgozgatni. Persze, aki teheti, mert nem mindenkinek van kertje.
Munkára fel, emberek, itt a jó idő, szedelőzködjünk, menjünk ki a szabadba, tele van az erdőszéle csipkebokorral. Milyen finom a hecsedli!
Remek lett a zöldbabfőzelékem, azért más az íze, mint az üvegesbabnak!
B Ilona Tóthné
Kép: Net
De most bent vagyok és főzöm az ebédet. Zödbabfőzeléket sültkolbász feltéttel. Imádom.
Nos, miközben főztem, arra gondoltam, milyen jó, hogy van ez a kis kert, ahol nem kevés munkával, de mindig "kihozok" valamit a kicsinyke földből. Azon termékekkel,amelyeket hely hiányában nem tudok megtermelni, a szomszédok ellátnak. Mert ők is szorgosak, csere-berélünk, így mindenkinek mindene van.
Sokan legyintenek, mondván, azt az 1-2 üveg zöldbabot vagy zöldborsót megveszem, nem kell a földet egész évben kapirgálnom. De gondoltál már arra, hogy mondjuk egy üveg zöldbab árából vehetsz 2 kg sárgarépát, egy üveg zöldborsó árából pedig 2 kg krumplit? Ha behelyettesítjük egyes termékek árát, rájövünk, mennyire megéri dolgozgatni. Persze, aki teheti, mert nem mindenkinek van kertje.
Munkára fel, emberek, itt a jó idő, szedelőzködjünk, menjünk ki a szabadba, tele van az erdőszéle csipkebokorral. Milyen finom a hecsedli!
Remek lett a zöldbabfőzelékem, azért más az íze, mint az üvegesbabnak!
B Ilona Tóthné
Kép: Net
2016. szeptember 29., csütörtök
2016. szeptember 25., vasárnap
Züm-züm
Züm-züm, itt köröz fejem felett
egy lónak nem mondható, de darázs,
hessegetem, szállj csak tovább,
keress magadnak érett gyümlcsű fát!
Kezem félig megáll a levegőben,
ki tudja, hányan lesnek a fészekben...
Pedig ők is csak élni akarnak,
joguk van hozzá, stuggle for life,
ne gyűlölj, nem bántalak, hiszed-e?
Rövid életed vége felé közeleg,
vagy átvészeled majd a fagyos, zord telet?
Most még az ősz hullajtja elsárgult leveleit,
szél hancúrozik a gyérülő lombok közt és hidd,
találsz majd padlás rejtekén lakást,
nem hajléktalanként vacogva vészeled át
a sok hideg téli éjszakát...
/ Stuggle for life= küzdelem a létért /
B Ilona Tóthné
kép:Net
egy lónak nem mondható, de darázs,
hessegetem, szállj csak tovább,
keress magadnak érett gyümlcsű fát!
Kezem félig megáll a levegőben,
ki tudja, hányan lesnek a fészekben...
Pedig ők is csak élni akarnak,
joguk van hozzá, stuggle for life,
ne gyűlölj, nem bántalak, hiszed-e?
Rövid életed vége felé közeleg,
vagy átvészeled majd a fagyos, zord telet?
Most még az ősz hullajtja elsárgult leveleit,
szél hancúrozik a gyérülő lombok közt és hidd,
találsz majd padlás rejtekén lakást,
nem hajléktalanként vacogva vészeled át
a sok hideg téli éjszakát...
/ Stuggle for life= küzdelem a létért /
B Ilona Tóthné
kép:Net
2016. szeptember 22., csütörtök
KESKENY FÉNYSÁV
Vajon merre vezet most az utad?
Néha esténként, egy fáradt nap után
könyökölök magányom asztalán,
az ablakon a kinti sötét térből
bekúszik egy eltévedt sugár,
keskeny fényút, ketté választva a szobát...
Megborzongok, hűvösek már az esték,
az ősz lehelete remegteti a rózsa levelét,
teggelre tehetetlenül aláhullik majd
sárga foltént díszítve a talajt.
Jó lenne most hozzádbújni, beszélgetni,
szőke hajadba beletúrni, mint régen,
felidézni a szüretek bohókás, vidám hangulatát,
s együtt eloltani a félhomályos borospince-lámpát...
De most, e csendes őszi estén egyedül,
fázva húzom össze magam,
vajon merre vezet most az utad?
A beszűrődő keskeny fényben
újra láttalak...
B Ilona Tóthné
Kép: net
Néha esténként, egy fáradt nap után
könyökölök magányom asztalán,
az ablakon a kinti sötét térből
bekúszik egy eltévedt sugár,
keskeny fényút, ketté választva a szobát...
Megborzongok, hűvösek már az esték,
az ősz lehelete remegteti a rózsa levelét,
teggelre tehetetlenül aláhullik majd
sárga foltént díszítve a talajt.
Jó lenne most hozzádbújni, beszélgetni,
szőke hajadba beletúrni, mint régen,
felidézni a szüretek bohókás, vidám hangulatát,
s együtt eloltani a félhomályos borospince-lámpát...
De most, e csendes őszi estén egyedül,
fázva húzom össze magam,
vajon merre vezet most az utad?
A beszűrődő keskeny fényben
újra láttalak...
B Ilona Tóthné
Kép: net
2016. szeptember 19., hétfő
ODA-VISSZA /játékra/
Érvelés, Szókincstanya, -lőcs, féder, sánc
Nem hiszem, hogy alkalmas lennék a feladatra,
nekem lassan már ninden rámegy az agyamra,
testem, lelkem nem ruganyos, mint az új féder,
az idő lőcsébe kapaszkodva súlyként húz a teher,
a gondokat magam rendezem le, itt belül,
érvelek oda-vissza, megoldom, ahogy sikerül...
Jó lenne, ha egészséges vitáknak lenne helye,
mert szerintem az érvelés nem más, mint gondolatcsere,
de kérdezem én, ki kiváncsi a mi véleményünkre,
a miénkre, öregekére, kiknek tapasztalataiból
könyvet lehetne írni,
de az érvelés csak egy legyintés,
-nem tudnak ezek mást, csak sírni..
Egy versedben írtad barátom, ne menjetek el, mert
veletek, Ratkó nemzedék, kihal az őszinte, igaz ember...
De kérdezted azt is, hol vannak a gyerekek?
Ne csodálkozz, hogy hiába buzdítunk, -anyák, szüljetek!
A gyerek ma már, mint annyi minden más, csak hitelforrás,
fogyatkozunk, s kérdés, hová tűnik majd
e szép, ős magyar nemzet ?
Nem értek a politikához, csak a hatásait érzem,
említhetném a barátságokat, melyeket hosszú évek edzettek,
mégis megrendültek, széttörtek, mert felülkerekedtek az érdekek...
Nem folytatom, bár tudom, nem mindenki ért velem egyet,
magunk ásta sánc mögé bújva merev a tekintet,
ok-feltárásnak, irányadónak jók az érvek
de csak akkor, ha eredményeként megoldások születnek..
B Ilona Tóthné
Kép:Net
Nem hiszem, hogy alkalmas lennék a feladatra,
nekem lassan már ninden rámegy az agyamra,
testem, lelkem nem ruganyos, mint az új féder,
az idő lőcsébe kapaszkodva súlyként húz a teher,
a gondokat magam rendezem le, itt belül,
érvelek oda-vissza, megoldom, ahogy sikerül...
Jó lenne, ha egészséges vitáknak lenne helye,
mert szerintem az érvelés nem más, mint gondolatcsere,
de kérdezem én, ki kiváncsi a mi véleményünkre,
a miénkre, öregekére, kiknek tapasztalataiból
könyvet lehetne írni,
de az érvelés csak egy legyintés,
-nem tudnak ezek mást, csak sírni..
Egy versedben írtad barátom, ne menjetek el, mert
veletek, Ratkó nemzedék, kihal az őszinte, igaz ember...
De kérdezted azt is, hol vannak a gyerekek?
Ne csodálkozz, hogy hiába buzdítunk, -anyák, szüljetek!
A gyerek ma már, mint annyi minden más, csak hitelforrás,
fogyatkozunk, s kérdés, hová tűnik majd
e szép, ős magyar nemzet ?
Nem értek a politikához, csak a hatásait érzem,
említhetném a barátságokat, melyeket hosszú évek edzettek,
mégis megrendültek, széttörtek, mert felülkerekedtek az érdekek...
Nem folytatom, bár tudom, nem mindenki ért velem egyet,
magunk ásta sánc mögé bújva merev a tekintet,
ok-feltárásnak, irányadónak jók az érvek
de csak akkor, ha eredményeként megoldások születnek..
B Ilona Tóthné
Kép:Net
2016. szeptember 18., vasárnap
Nem tudom, mit rejt a sorsod,
mosolyt hoz-e vagy könnyeket.
Tanuld meg hát feledni a rosszat,
s őrizd meg a boldog perceket.
/Ernest Hemingway/
mosolyt hoz-e vagy könnyeket.
Tanuld meg hát feledni a rosszat,
s őrizd meg a boldog perceket.
/Ernest Hemingway/
Kép: saját
Cserényi Tiborné Magdi Nagyon szép ! :)
Vali Karvász Régen láttam ilyen szép szivárványt!
Erzsébet Pádár (y) <3
Egy nap
Tanka
álmos a reggel,
kóvályog a délelőtt,
délben süt a nap,
a délután elszalad,
sötétség. Ez volt egy nap?
Ősz
Zöngék
fák, bokrok, ágak
csonkítalak titeket,
bocsássatok meg
rózsa, a tüskéd
meghagyom, még megszúrhatsz,
mert fejedveszem
levélégetés
-búcsú, őszi hamvasztás,
nyár temetése
fáradt vagyok, most
ne kérdezz semmit tőlem,
mert pihennem kell
B Ilona Tóthné
Kép: Net
meghagyom, még megszúrhatsz,
mert fejedveszem
levélégetés
-búcsú, őszi hamvasztás,
nyár temetése
fáradt vagyok, most
ne kérdezz semmit tőlem,
mert pihennem kell
B Ilona Tóthné
Kép: Net
2016. szeptember 12., hétfő
HA MÉG KÉRHETLEK
A szívemen nyargalásztál,
nagyon sokszor belém rúgtál,
sötét hajam ritkítottad,
hófehérre fakítottad,
kitépted egy-két fogamat,
mélyítetted ráncaimat.
De ez még mind nem elég,
meggörbült a büszke derék...
Mit ártott neked a társam?
Meggyötörted, ledaráltad!
A hitem is néha inog,
testemen villog a billog..
De nem lenne fair a dolog,
ha csak a rosszról dalolok.
Adtál örömteli perceket,
testi-lelki szerelmeket,
nyugtató levendula illatot,
színes virágokból csokrot,
fenyőfámon madárfészket,
kezemre rebbenő lepkéket.
S ha kérhetlek még, adj tüzet,
mert a szívem érted lüktet...
Én, míg élek hőn szeretlek,
te bús-gyötrelmes, édes Élet!
B Ilona Tóthné
Kép: Net
nagyon sokszor belém rúgtál,
sötét hajam ritkítottad,
hófehérre fakítottad,
kitépted egy-két fogamat,
mélyítetted ráncaimat.
De ez még mind nem elég,
meggörbült a büszke derék...
Mit ártott neked a társam?
Meggyötörted, ledaráltad!
A hitem is néha inog,
testemen villog a billog..
De nem lenne fair a dolog,
ha csak a rosszról dalolok.
Adtál örömteli perceket,
testi-lelki szerelmeket,
nyugtató levendula illatot,
színes virágokból csokrot,
fenyőfámon madárfészket,
kezemre rebbenő lepkéket.
S ha kérhetlek még, adj tüzet,
mert a szívem érted lüktet...
Én, míg élek hőn szeretlek,
te bús-gyötrelmes, édes Élet!
B Ilona Tóthné
Kép: Net
2016. szeptember 11., vasárnap
DÉJA VU
Egy késő nyári reggelen
mentem a nedves úttesten,
az ősz már harmatot prüszkölt,
dió hullt a fáról szemközt.
Nem jártam még itt sohasem,
adtál egy címet, keresem,
üres volt az utca, a tér,
az eső csendesen szemerkélt.
Hirtelen elkapott egy furcsa
megmagyarázhatatlan érzés,
az emlékezet oly kurta,
gondoltam, talán tévedés.
De a ház, ahol megálltam
oly ismerős, én itt jártam!
Álom kísértene éberen?
Az udvar, a kút él bennem...
Tétován kopogok a kapun,
-itthon vagy, kedves?-kiáltom,
levelek rezzentek a fákon,
elhúzott függöny az ablakon..
B Ilona Tóthné
Kép: Net
mentem a nedves úttesten,
az ősz már harmatot prüszkölt,
dió hullt a fáról szemközt.
Nem jártam még itt sohasem,
adtál egy címet, keresem,
üres volt az utca, a tér,
az eső csendesen szemerkélt.
Hirtelen elkapott egy furcsa
megmagyarázhatatlan érzés,
az emlékezet oly kurta,
gondoltam, talán tévedés.
De a ház, ahol megálltam
oly ismerős, én itt jártam!
Álom kísértene éberen?
Az udvar, a kút él bennem...
Tétován kopogok a kapun,
-itthon vagy, kedves?-kiáltom,
levelek rezzentek a fákon,
elhúzott függöny az ablakon..
B Ilona Tóthné
Kép: Net
2016. szeptember 8., csütörtök
2016. szeptember 4., vasárnap
KILINCSRE TETTED A KEZED
Toporogsz még az ajtó előtt,
kilincsre tetted a kezed,
odabent vár valaki, tudod,
jól gondold meg, belépsz-e,
mert ha majd távozol, szíved
egy kis darabja itt marad,
s tört szívvel élni nehéz lesz,
megváltozik majd egész léted...
Még nem nyomtad le a kilincset,
van visszaút, megfordulhatsz,
de a kétely benned marad,
mi lett volna, ha ...S a választ
már nem tudhatod meg soha,
elszállt az idő egy pillanata..
B Ilona Tóthné
Kép: Net
kilincsre tetted a kezed,
odabent vár valaki, tudod,
jól gondold meg, belépsz-e,
mert ha majd távozol, szíved
egy kis darabja itt marad,
s tört szívvel élni nehéz lesz,
megváltozik majd egész léted...
Még nem nyomtad le a kilincset,
van visszaút, megfordulhatsz,
de a kétely benned marad,
mi lett volna, ha ...S a választ
már nem tudhatod meg soha,
elszállt az idő egy pillanata..
B Ilona Tóthné
Kép: Net
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





















