Julika egy végtelenül kedves, egyszerű munkásasszony volt. Nyugdíjazásáig a közeli fonógyárban dolgozott. Egy kopottas pesti bérház második emeletén lakott unokájával, Péterrel, akit kisgyermek korától fiaként nevelt nagy szeretetben, miután a lánya rák betegségben elhunyt.
Péter nagyon jó gyerek volt, kitanulta a géplakatos szakmát, serényen dolgozott a gépgyárban. Julikáék nem éltek nagy lábon, de mindenük megvolt. Aztán Peti elveszítette az állását.
Egy nap odaállt Julika elé, mondván, külföldre megy dolgozni.
A repülőtérre a szomszéd Pisti vitte el őket. Visszafelé Julika csak töprengett, úgy érezte, ő egyáltalán nem érti már ezt a világot.
Mikor még ő dolgozott, az "átkosban"-biztos volt a munkahelye, egyszer még a Balatonnál is nyaraltak a férjével szakszervezeti beutalóval, a gyárban nagy ünnep volt a nőnap és azok a május elsejék, a felvonulások, vidám majálisok! Igaz, a fölötte lakó Erzsike gyakran mesélt Recskről és a gulágról is, de Julika nem sokat törődött a politikával, ő jól érezte magát itt a bérházban is.
Aztán , mikor 89-ben jöttek a változások, Julika csak azt értette, hogy ezután minden más és jobb lesz, mert a nép lett az úr . De ő azóta is úgy látja, hogy nem lett jobb, sőt az egyetlen örömét, a vasárnapi sétákat is abbahagyta, nem mert kimenni, mert az utcákon elégedetlen emberek tömege méltatlankodott, demonstrált, hol csendben, hol zajosan. És most az unokája is elment...
Julika 82 éves volt és nemrégen kaptam a hírt, hogy meghalt.
Meghalt úgy, hogy semmit nem értett a világból és nyitott szemében megdermedt a csodálkozás és értetlenség.
TÁRS_A_DALOM
Hajnalban, mikor felébred, a dobozokat összehajtja,
takaróját és rongyait a pince sarkába dugja,
jó emberek megengedték neki, a pincében aludjon,
hogy a hideg téli mínuszokban csonttá ne fagyjon,
majd,-hogy az utca képet ne zavarja, leül a ligetben egy padra.
Az ember alapvető joga, hogy fedél legyen felette,
otthona, mely hazavárja s gyermekeit nevelje,
de nincs munkája, pénze, csak óriási hitele,
itt a tavasz, a márciusi virágzás s a kilakoltatás,
mellette ül majd a padon száznegyvenezer sorstárs...
S amíg migránsok hada, nincstelen millió özönlik Európába,
itthon kockásinges tanulók mennek iskolába,
tehetetlen öregek és betegek magukra hagyatva,
nő a szegénység és sokaknak vagyona,
s nem tudni, ki földjén terem-e majd búza.
Beteget hoztak a kórházba, magas a láza,
influenza lenne, attól szökött fel a vérnyomása,
vagy az össze-visszaságban heves szíve dobogása?
A pontos diagnózishoz orvos és műszer kellene,
ó, társ-a-dalom, valaha meggyógyulsz-e?
B Ilona Tóthné
Kép: Net
HAVI JÁTÉK EREDMÉNYHIRDETÉSE
Szervusztok kedves Csoporttársak!
Óriási örömmel követtem ezt a havi játékot.
El kell, hogy mondjam, nagyon sok kiváló társadalom nevelő verset
olvastam. Megfordult a fejemben, ezt vajon miért nem teszitek naponta.
Itt térek rá a novellákra.
Kiváló művet alkotott
Horváth János Kislord. 15 pontot és egy oklevelet kap Metamorfózis c. novellájáért, valamint Mi akartuk...c. társadalom nevelő verséért.
Nem maradt el mögötte
B Ilona Tóthné Értetlenül c. novellája, valamint Társ-a-dalom c. verse, melyek szintén 15 pontot értek el egy oklevél kíséretében.
Őt követte Kocsis Erika Szomorú tanár úr c. novellája, valamint Mi vár?
c. verse, melyeket szintén 15 ponttal és egy oklevéllel jutalmaztam.
Majd végül, de nem utolsó sorban Széll Magdolna Napfényre vársz c.
novellája és Ízlés, ma c. verse, szintén 15 pont és oklevél a díja.
Mivel ezek a művek érték el a legmagasabb pontszámot a zsűri döntése alapján, itt szeretném megjegyezni kedves
Irén Szabó Becherer és
Katalin Rencsisovszky,
ti is zsűriztetek már, és biztos vagyok benne, hogy fogtok is, ott a
nevetek köztudott volt, nálam a zsűri anonim, s ha egyszer titeket
kérlek majd, a ti neveiteket sem fogom majd kiírni.
Na akkor folytassuk tovább.
Özvegy István rendkívül jó társadalom nevelő verset írtál Érzéketlen
társadalom címmel, a novella is megfelelt a követelményeknek, de a
zsűrinél valamiért nem érte el a kellő hatást. 14 pontot értél el
István, arra kérnélek, neveld a társadalmat, jól csinálod.
A zsűri döntése alapján 10 pontot értek el:
Mária HS, Irén Szabó Becherer,
Tünde Havellantné Szerencsés,
Timea Hennel és
Jutka Andrásné Zvolenszki.
Itt kiemelném Irén Szabó Becherer Szó-mágia és Tünde Havellantné
Szerencsés Anya, gyermeked érted kiált! c. versét. Annyit fűzök hozzá,
hogy Irén novellája - mondanivalója tekintetében - szintén az élvonalhoz
tartozott, ám messziről kikerülte a szabályt.
Ezen kívül,
neveljetek társadalmat versben, mert mindenkié egy kis gyöngyszem volt.
Köszönöm, hogy velem játszottatok, a következő havi játékon nagyon sokat
könnyítek.
Sándor Turza
