SÖTÉT, FÁRADT NAPOK

Vonszolják magukat a fáradt nappalok,
köd kapaszkodott a fénytelen tájba,
kora délutáni sötétség homályában lapozgatok
letűnt decemberek hóval borított albumában.

Lakásomban nappali lámpafény ingadozik,
szívemben derűtlen ünnepi készülődés,
ebédlőmben csak az ősi rézmozsár fénylik,
s már csak szokásból tölt el várakozás..

Talán majd este, ha begyújtok a kandallóba,
a tűz ropogása elnyomja a kinti varjak károgását,
s fényénél felidéződik a rég volt karácsonyok hangulata,
belopozik csöndem jelenébe, feledtetve a sötét varázst..

B Ilona Tóthné
Kép: Net

TÉLI ÉRZÉSEK

Már jéggé dermedt szívemen
korcsolyázik a szerelem,
kúsza karcokat huzogat,
vén arcomra mély ráncokat.

Hajdan a Pece patakban
-mint csikók a tág pusztában-
úgy róttuk a jégköröket,
s rugdaltunk jeges rögöket.

Lecsúszkáltunk az Avasról,
szánkónk lesiklott a dombról,
ruhánk ránkfagyott estére,
teáztunk tél örömére...

Az idő már behavazott,
hajamra fehér dér fagyott,
jégvirág az ablakomon,
olvadt szírma az arcomon.

De nézd csak, a havas kertben,
madarak az etetőben
csipegetik a magokat,
szárnyukra veszik a fagyokat...

Minden

Érdemes  "átlapozni" és lementeni az egészet, úgy ahogy van! Fantasztikus gazdagság, szinte minden megtalálható rajta, ami egy elektronikus encikolopédián egyáltalán lehetséges. Budapest épp úgy, mint múzeumok tömege - és ami csak eszedbe jut, muzsikától, tájakig stb. Tanulmányozd az anyagot a legelejétől,mielőtt   belefogsz a a folyamatos felhasználásába

http://www.netnagyiklub.hu/honlapok/prezentaciok.htm#muzeumok
 

 

Sándor decemberi játékára

FOLYAMAT
/Arany -és ezüstkor/

Kamaszkorom elején, mikor még
nem eszméltem, körülvett tengermély
ezüst színű titok, fátyol lebegés.
Dacos, konok, szertelen természetem
legyőzte a bizonytalanságot és elhitette  velem
álmaim labirintusában már mindent tudok a világról.
Semmit nem vettem komolyan, hanem csak úgy, fél vállról...
Aztán egy ismeretlen érzés bizsergett bennem,
Ámor nyila átlőtte szívem...
Pókhálóként körülfont az első szerelem.
Estek csöndjében fülemben búgott a "Szerelmi álmok",
s az éjszaka ködében is ott lebegtek a dallamok.

Mikor "felnőttem" s a magam ura lettem,
egy olyan helyről álmodoztam, ahol
senki nem parancsol nekem, s bár
az élet csűrt,-csavart, a konokságom megmaradt.
Álmodtam egy olyan társról, családról,
ahol a hétköznapok nem állnak csak gondokból.
Meg is tettem mindent, amit lehetett,
s családunkat összetartotta a szeretet.
Megtanultam, mi a harc és alkalmazkodás,
a hűség és türelem, s olykor a bánkódás.
Nem kergettem nagy álmokat, csak reméltem,
így lesz ez majd, végig az életben.

Tévedtem. Minden összekuszálódott bennem,
merő kín, fájdalom,- mert én vagyok,
s a másik felem-még deres sem lett fejem-halott.
Most, amikor a fehér hó már rátelepedett fejemre,
s elérkeztem békés nyugdíjas koromba,
gyakran álmodom arról, ő én vagyok,
s hogyan vátoztathattam volna meg a sorsot...
Férfiként sem találom nyugalmam,
véreimért  az aggódás és féltés bennem van,
mert valahogy rossz felé megy a világ,
kúszik bennem a  beletörődő magányosság,
homokba tett lépteimet elnyeli a pusztaság...

B Ilona Tóthné
Kép: Net


Nagy öröm ért ma, ami széppé varázsolta az estémet.
Itt is köszönöm szépen!
Sándor Turza
2 órája
Szervusztok Csoporttársak!
Ígéretemhez híven kihirdetem a decemberi "Álomjáték" okleveleseit.
Elismerő oklevélben részesülnek:
B Ilona Tóthné: Folyamat (Arany - és ezüstkor) c. verséért
Széll Magdolna: Bolondos álmok c. verséért
Tünde Havellantné Szerencsés: Álomképek c. verséért

2016. 01.05.

B Ilona Tóthné

7 órája ·

Köszönöm szépen Turza Sádornak és a Tanyának! smile hangulatjel

TetszikHozzászólásMegosztom

Nép Ágnes, Magdolna Kato, Erika Kocsis és további 32 ember kedveli ezt.

2 megosztás

Hozzászólások

További 11 hozzászólás

Mária Dufek Gratulálok.

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · 2 órája

B Ilona Tóthné válaszolt. · 1 válasz

B Ilona Tóthné Mindenkinek köszönöm szépen! smile hangulatjel

Tetszik · Válasz · 1 órája

Erika Kocsis Gratulálok Ilonám. Megérdemelted. like hangulatjel heart hangulatjel

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · 25 perce

B Ilona Tóthné válaszolt. · 1 válasz

Nép Ágnes Szeretettel gratulálok! smile hangulatjel heart hangulatjel

Tetszik · Válasz · 16 perce

Egy levél 1903-ból

Egy barátnőm kutakodott és megtalálta ezt a levelet. Jó nagyot nevettem rajta és levontam két konklúziót: 1: Már 1903-ban is volt 35 fok meleg, pedig akkor még nem is tudtak talán a "felmelegedésről".
2.. A hivatalokban semmivel sem voltak türelmesebbek, mint most...
Akit netalán megbotránkoztatna a hangnem, hát...ne olvassa el!

Néhány évvel ezelőtt egy szakfelügyelő kollégám kutatás közben találta ezt az iratot a Pest Megyei Levéltárban. Fénymásolta mindannyiunknak, és nagyot nevettünk rajta. Aztán valahogy elkallódott az irataim között, és most pakolás közben megtaláltam. Lefényképeztem, de nem túl jól olvasható, ezért leírom neked a szöveget. Az irat a múlt század elején, 1903- ban keletkezett, korhű helyesírással másolom.

" 506/1903
Tekintetes Kultúrmérnöki hivatal !
Pécsett.
Tegnapi póstával érkezett 1090/1903 hivatalos átiratukra, melyben azt kérdezik, hogy a Nagy-Berki község határában lelt régi sarkantyúval mi történjék?
Hivatalos tisztelettel azt válaszolom, hogy basszák meg az urak a sarkantyújukat, mert 35' Reaumius hőségben ilyen szarságokkal nem foglalkozhatunk.

Budapest 1903 aug. 18 , Teljes tisztelettel
lófasz a seggükbe!
Ph. Dr. Réthy László
m.n.muz. érem és régiségosztályi
igazg.-helyettes"

Ági Szutor, Erzsébet Pádár, Magdolna Barkó Péterné és további 20 ember kedveli ezt.

HAIKUK, Álmaim

Az álmaimat
nem játszom el senkinek
az csak az enyém

a valóságban
sorstársakkal osztozunk
de hagyj álmodni

nő vagyok, nőnek
születtem és majd
nőként fogok meghalni

B Ilona Tóthné

Edit Fekete, Erzsébet Pádár, Magdolna Barkó Péterné és további 19 ember kedveli ezt.

Egy képet látok

Egy képet látok, amint merengek,
három vidám, bohókás kisgyermek
a sárga anyaföldön hempereg...
Az öreg  kaszáját feni,
dús bajsza mosolyát rejti.

Három vidám, bohókás kisgyermek
kék búzavirágokat szedeget,
a zöld ugaron birkák legelnek,
itatónál szürkemarhák
gémes kút friss vizét isszák.

A vidám gyermekek rég felnőttek,
szomorú korok jöttek és mentek,
idegenek arattak, vetettek.
Nem mosolygott már az öreg,
fáradt élete törte meg...

Dús kalászok közt nő a libatop...
-Senki többet...?- a kalapács kongott,
zsebekből az öreg vére csorgott,
s a bús szürkemarhák bőgtek,
karám mögött birkák bégtek..

B Ilona Tóthné

Kép: Net

SORSTÖREDÉK

Régen,
mikor a felnőtt korba

léptem,
reméltem,
lesz majd egy társam,
kivel kéz a kézben
néha meg-meg állva
együtt hajtjuk majd
fejünket álomra.
Csodáljuk a világot,
alapítunk családot,
tervezünk,élünk,dolgozunk.
Örülünk a jónak,
bánatot adunk a búnak.
Az álom valóra vált,
mégis közben
féltem.
Ahogy az idő szaladt,
az örök reszketés
bennem maradt.
Tudtam,egyszer véget ér,
a sors soha nem henyél.
S Te,ki úgy szerettél élni,
virágokat nézni,
zenélni,dalolni,
élvezni mindazt,
mit a Teremtő adott,
ÉLNI, élni,
-most  minden elhallgatott.
A gyilkos kór elragadott,
s én maradtam félelmemben,
ki lesz majd mellettem,
Magatehetetlen éltemben?

B Ilona Tóthné
Kép:Net

HOL ÉS HONNAN

Honnan van a Mindenség,
a Hadak útja és a sötétség,
fekete lyuk, csillagok, bolygók,
a világ s mi emberek,-kis pontok?

Kitől kapta az idő a fenséget,
az uralkodó időtlenséget,
s a tér, mely olyan, mint az idő,
nem látható, a Mindenséget ölelő?
Hol van a fényben úszó Mennyország,
s a mélység tüzében izzó Pokol,
eltávozottak országa, a Másvilág,
élünk-e tovább, mikor a test már csak por?
Tudósok bogozzák a szálakat,
adnak a kérdésekre magyarázatokat,
nekem mégis oly sok az ismeretlen,
nem is tudom már meg életemben..

B Ilona Tóthné
Kép: Net

Gyula Halyas, Cserényi Tiborné Magdi, Erika Kocsis és további 15 ember kedveli ezt.

Hol és honnan
Honnan van a Mindenség,
a Hadak útja és a sötétség,
fekete lyuk, csillagok, bolygók,
a világ s mi emberek - kis pontok?

Kitől kapta az idő a fenséget,
az uralkodó időtlenséget,
s a tér, mely olyan, mint az idő,
nem látható a Mindenséget ölelő?
Hol van a fényben úszó Mennyország,
s a mélység tüzében izzó Pokol,
eltávozottak országa, a Másvilág,
élünk-e tovább, mikor a test már csak por?
Tudósok bogozzák a szálakat,
adnak a kérdésekre magyarázatokat,
nekem mégis oly sok az ismeretlen,
nem is tudom már meg életemben...

B Ilona Tóthné: Hol és honnan

Honnan van a Mindenség, / a Hadak útja és a sötétség, / fekete lyuk, csillagok, bolygók, / a világ s mi emberek - kis pontok?

poet.hu

VÁLTOZÁSOK

Ha világunkra gondolok,
egy átlátszó üveggömböt látok,
benne a teremtés nagy eposza zajlik,
ahol mindig minden változik...
Csak egy érintés,
s mint galamb a varázsdobozból,
valahol dobban egy szív,
s repül a sírás egy újszölött ajkáról.
Talán ugyanekkor megkondulnak a harangok,
s egy kis ház köszöbén a halál toporog...
Olyan egyszerű ez, mégis égi-földi csoda,
a fény és a sötétség egymást váltja naponta,
hálás vagyok, mert megadatott, hogy részese lehetek
ennek az egyszeri, megismételhetetlen életnek...

B Ilona Tóthné
Ké: Net

Vali Karvász, Magdolna Barkó Péterné, Éva Meggyesi és további 22 ember kedveli ezt.

A ROSSZ ÉS A JÓ

Mióta a Teremtő megalkotta a Földet,
ezt az égő poklot, mégis csoda szépet,
a rossz és a jó szüntelen viaskodik benne,
legyen az ember, gondolat, irodalom, zene...
S ez olyan egyszerű,-nem árulok el titkot-,
magam is átéltem számtalanszor hasonlót,
hogy minden rosszban van valami jó,
s ez fordítva is igaz, hiszen a világ változó.
Semmi nem tart örökké, az élet egy hinta,
a jó és a rossz repül benne oda-vissza.
Az alfától az omegáig,-születéstől a halálig
hosszú az út, felhőkön ülve és rögökön át
minden belefér, néha sasként szeljük az ég alját,
máskor az alagsorban tapogatjuk a falakat,
örömtől vagy bánattól olykor a szív megszakad...

Nem berzenkedem, ez így van rendben,
hiszen ha a világ csak jó lenne, egy helyben lebegne.
Mikor bármi rossz ér, hálás vagyok egy érintésért
s béke lesz szívemben, ha egy andalító zeneszó
feledteti velem, hogy e jó-rossz élet is mulandó...

B Ilona Tóthné
Kép: Net

Magdi Béres, Zoltánné Várady, Magdi Csuka és további 23 ember kedveli ezt.

november 18., 19:20 Ma,16 óra

Színt váltott az ég,
tüzes haragra gerjedt,
mert a nap tündökölt még.
A szél mérgesen felhorkant,
jussát követelte az este,
a bajt a nap magának kereste,
sötétség ura letakarta, lefedte,
hajnalig alhat, majd lekerül leple...

Kép: saját

Szebenyi Judit, Gyula Halyas, Ibolya Fejes és további 15 ember kedveli ezt.

TAVASZ NÉLKÜL

Lemenőben volt a nap,
de az égre még nem borult sötét kalap.
Feküdtem a homokos tengerparton,
a sárgás-vörös színek megcsillantak.
Homokba festettem alakodat,
egy sugár arannyá változtatta hajadat,
szememmel gyűjtöttem a sugarakat,
s a vöröslő alkonyat beragyogta arcodat.
Szemedben tengerkékben úszott a vágyakozás,
hullámok halk moraja volt a suttogás...
Szembenéztem a lenyugvó nappal,
színeket, színeket akartam látni még,
amikor mögöttem egy vidám ki csapat
hangosan énekelve, nevetve elrohant.
Képmásodból csak egy letaposott rom maradt...

Most a lehullott színes levelekből
puzzle-képet rakosgatok,
de szemed kékjét nem találom,
borús az ég, a felhők feketék,
egy hirtelen jött szellő felkapta a leveleket
s csak keringtek, örvénylettek fejem felett...

Télen talán a tiszta hóban
újra lefestelek majd, ahogyan láttalak
fehér arccal...a koporsóban...

Nem tudom, a tavasz hoz-e még nekem
szemednek ibolyakéket s hajadnak aranyló mezőket,
s hogy festhetek-e még rólad képzeletben
a tengerparton színes képet...

B Ilona Tóthné
Kép:net

Gyula Halyas, Széll Magdolna, Edit Fekete és további 17 ember kedveli ezt.

A MUFFINOK

A barátnőm muffinokat sütött, elküldte a képeket és amikor megláttam őket, az izlelőbimbóim azonnal követelőzni kezdtek. Maga volt a gyönyörűség, rögvest el is határoztam, én is fogok sütni. Néhány éve a muffinoknak nagy divatja volt, akkor azonnal vettem is egy receptkönyvet és a hozzá való formákat. Mindig előrelátó voltam (azért is pakolgatom egyik szekrényből a másikba a 30 évvel ezelőtti ruháimat, mert még divatba jöhetnek) és én szeretek naprakész lenni, ezért mindent tudományosan alátámasztandó vizet lehet rekeszteni a receptkönyveimmel, a lapokból gondosan kivágott millió recept-halmazzal. Persze, a rengeteg könyv közül pont a muffinos könyvemet nem találtam..
Elgondolkodtam. Gyermekkoromtól kezdve gyűjtögettem a könyveket. Az első fizetésemből is könyveket vásároltam anyám nagy bánatára, mert Ő beleélte magát, hogy végre az én keresetemmel több étek kerül majd az asztalra és néhány mázsa szénnel kiegészül a téli tüzelőanyag. De nekem ez mániámmá vált, a sok költözés, ki-be pakolászás sem vette el a kedvem. De milyen jó volt! Ha valamit kerestem, vagy tétováztam egy-egy témában, csak kikaptam a szekrényből a megfelelő könyvet, vagy felütöttem a lexikont és máris okos lettem.
Most itt téblábolok egy könyvtárnyi könyv előtt, mindkét szobában a szekrénysor tele van velük. Egy ideig nyugtattam magam, hogy dicső nyugdíjas koromban állandóan olvasni fogok, mert addig csak esténként volt rá időm, míg álomba nem szenderegtem. Jézusom-ötlött fel bennem kétségbeesve, mi lesz az én drága könyveimmel, ha már nem koptatom a földi létet? Szétnéztem a gyerekeknél és megrendülve tapasztaltam, hogy olyan szekrénysoruk van, ahová befér egy bazi nagy lapos TV, aztán mintha elvágták volna, a polcokon néhány CD lemez, vagy egy-két apróságnak van helye.
Cikkemnek akár azt a címet is adhattam volna, hogy "Gondolatok a könyvtárban"-de már ezt kitalálta más előttem. De azért gondolkodtam, töprengtem, főleg azon, hogy mégsem vagyok előrelátó, elmélázhattam volna ezen már vagy tizenöt éve, ha nem több, mióta a számítógép kiszorította a könyveket. Tegnap például a Szulejmán kapcsán elővettem a lexikont, mert evett a kíváncsiság, hogy felesége, a fondorlatos Hürrem milyen véget ér. A lexikonban szó sem esett Hürremről-nagy csalódásomra, ezért mit csináltam? Beütöttem a gépbe Szulejmánt és az én Hürrememről többoldalas írás jelent meg, már nem is érdekel a sorozat vége, mert mindent tudok.
Aztán olvastam a nyugdíjasok internetezési szokásairól, többek között arról, hogy az 55 év felettieknek kb. egyharmada már nem csak a számítógépet, hanem a különböző okos kütyüket is alkalmazza. Megint nagyon elkeseredtem, már látom, hogy a rakás könyvem, a számítógépem mellett sem fogom magam sose utólérni. Vagy ki tudja?
A könyveim sorsát viszont látom...Majd az utódok lehet, hogy kirakják az udvar közepére őket azzal a jelszóval, hogy "valami nagy-nagy tüzet kéne rakni"-már ha éppen nem lesz tűzgyújtási tilalom.

Visszatérve a muffinokhoz, végül a számítógépben rengeteg receptet találtam. Hiába, modern korban élünk..

9 Gabriella Kerekné, Gabriella Gőgös és további 7 ember/ 2016.11.28.

B Ilona Tóthné

NEM KÉRDEZEM

/Zsuzsa játékához/

" Az emberi élet röpke dráma, egyszer játsszák, nincs több előadása."


Huszonvalahányezer nap, amelyet eddig éltem,
csöndben, zajban, fényben és sötétben,
minden egyes nap bennem él, testemben, lelkemben,
itt zubog véremben, múltamat és jelent átfogó ívekben.
Benne vagyok a napi szöszökben,
dobpergésben, kottára írt hangjegyekben,
álarc és maskara nélkül
egy ember vagyok a sok ezerből...

B Ilona Tóthné
Kép: Net

Deres fejjel nem érdekel már, ki vagyok,
mert nem ez a fontos, hanem az, hogy
vagyok!

19 Ibolya Kaszt, Gabriella Kerekné és további 17 ember(2016.10.25.)