SZINES ÁLOM

Vörös
színben tündökölt az ég,
Napisten odébb tolta a felhőket,
s mielőtt a színfalak mögött lebukott,
még illegette magát, mint kacér kokott.
Szürke
csillagszemű, szilaj vágtázó ménes
est porával terített utat az éjnek,
színes álmok  világába surrant a holdfényes
éjszaka, a rémségek nappalokba menekültek
Piros
pipacsos réten buja szél hancúrozik az ifjúsággal,
s az ezer színű vadvirágok között fekszel, ajkaddal
fogva tartva egy fűszálat s nevetsz,
zsálya, szegfű, vadrózsa bódító illatában lebegsz
kék
búzavirágok bólogatnak,
kék szemed az ég kékjével egyesül
valahol a távolban Vivaldi Tavasza zeng,
s öreg fa odvában egy bölcs bagoly mereng...
Sárga
fényben fürödnék még, hallgatva Schubertet,
Szerenád zenéjére kergetném a lepkéket, de
sötétkék
hullámok verdesik a szikla falat,
s az álom oly sebesen tovahalad.
Benned a színek változnak, kopnak,
újraéledni már csak színes terítőkön fognak,
s az ifjú lány-kezek, melyek valamikor arcod simogatták,
már csak szorgosan a fonalakat szövik, fonják...
Zöld
lombok csókolják még egymást az ágtetőn,
de a rozsdás ősz már itt topog a küszöbön.
Barna
színű  subájukat a fák az avarra vetik,
alattuk csak lagymatag vérem csörgedezik....
Fekete
varjak serege károgva űzné a telet,
-kár, kár, jön már a jég, a fagyhalál-
hó felett köröznek, dermedt szemükben rémület,
s álmomban reszketve féltem létemet.

Reggel magamhoz térve az álom után,
kezemet orrával boldogan bökdösi kutyám,
az ablakomon át az orgona illata beszökik,
szemben velem a kerítés léceire
trombita virág kapaszkodik,
narancsvörös
harsonái mintha zenélnének,
már tudom, a színek nélküled is élnek,
az élet szép, köszönöm neked, természet!

B Ilona Tóthné
Kép: saját

33Rajtad kívül Joli Szep, Istvan Ozvegy és további 30 ember/ 2016. 05.12

2015. május 16., 15:02 ·

‎Novák Zsuzsa‎ – Szókincstanya

2015. május 16., 13:00 ·

Kedves csoporttársak!
Megleptetek a sok jó és szép verssel. Nem könnyű ennyi jó vers közül kiválasztani a legjobbakat..Így aztán verstanilag is meg kellett néznem az alkotásokat. Higgyétek el nekem, hogy nem volt könnyű feladat. Lassan odajutunk, hogy felkészült költők verseit kell elemezni, kritikát írni. Ez mindannyiunk számára öröm, mert mérhető a fejlődésetek. Odafigyeltek egymásra, a segítő kritikára. Ezáltal tudunk tanulni egymástól. Kivétel nélkül mindenkinek gratulálok,akik részt vettek a játékban. Gyönyörű alkotások születtek.

Sándor mivel nincs,megkért, hogy közvetve, Novák Zsuzsának, küldjem át elemzésem és Zsuzsa által jelenjen meg a tanyában. Gyula Halyas .
A hét nyertese: Ildikó Tokos Trinfa Ez költészet Ildikó! Töretlenül hozod a jobbnál jobb verseid a tanyába. Figyelemmel olvasom verseid s ha kell megkritizálom, vagy megtámogatom a hozzászólásommal. Ez a vers remekmű,ritmikájában is jó.
Második: Kovács László: Recept c. verse. Laci,te birtokában vagy valaminek. Nagyon szellemes a cím és a vers. Jól megfogott gondolat,nagyon kifejező vers. Vannak életünknek sötét oldalai is,de ha jól sáfárkodunk tudásunkkal és lehetőségeinkkel és nem engedjük elhatalmasodni pesszimizmusunk,akár a szívárny színeit is "kifőzhetjük" házunkban. Tartalmilag és ritmikailag 5-ös.
A harmadik helyen B Ilona Tóthné végzett. Színes álom. Jó versábrázolás,a színek kiemelten nagy szerephez jutnak, a vers végig hű marad a címhez. Egy évet álmodtál meg nékünk Ilona és tártad elénk gyönyörű költői képekkel. Tartalmilag és ritmikájában is jó.
Különdíjasaink:
Novák Zsuzsa Két emberből mit vált ki a szerelem. Harag, féltékenység, szenvedély. Majd megnyugvás. Tartalmilag és ritmikailag is megállja a helyét.
Éva Gaudi Határtalan nagymama szeretet áramlik a versből,szép költői képekben megjelenítve.
Kata Okos. A vers kulcsmondata: "meghasonlott" A Szinek mögött fontos mondanivaló áll: Ne mutassunk mást magunkból, mint valójában vagyunk. Tudjuk elfogadni saját személyünk. Jól megírtad Kedves Kata!
Minden kedves csoporttársamnak, jó hétvégét, jó pihenést kívánok!
Sziasztok. Halyas Gyula

 39 Bíró Antalné Marton Veronika, Horváth Éva és további 37 ember/2107.12.28/

A 19. játékhéten írott versek értékelése

Kedves Játszótársak!

Bevallom, az első napokban kicsit elkeseredtem és vádoltam magam, hogy rossz feladatot adtam, mert a versek száma nem növekedett. Én azért választottam ezt a témát, mert büszke vagyok arra, hogy ez a sokat szenvedett, de végtelenül tehetséges kis nép-mi magyarok-megtudtuk mutatni a világnak, hogy a hungariumokkal olyan dolgokat tudtunk, tudunk produkálni , ami csak a miénk, ezek elsőségét soha senki nem vitathatja. mindnyájan büszkék lehetünk.
Végül nagyon örültem, hogy másokat is megihletet ez a téma. Köszönöm Nektek.
Nézzük a verseket:

G Orosz Piroska.

Hungarikum A paprika
Írta: G Orosz Piroska.
Nénémasszony paprikája
belehullott a kolbászba,
olyat csípett a fenekén,
hogy csak jajgatott a szegény.
Fűszeres lett a kolbásza
Hungarikum: Ne csodálja!
Kalocsán termett a hegyes
csili csípős, édes nemes
Vörösborba megáztatva
karcos lesz az istenadta,
ha ezt issza iszogatja,
elmúlik a fejfájása.
2015 05 05.

Piroskám,először is köszönöm, hogy Te voltál az első, akit ez a téma megragadott és nagyon tetszett"népies" versed, humoros formába öntve.A kolbászról és a híres kalocsai paprikáról írtál, aminek az a fő tulajdonsága, hogy befelé menet és kifelé jövet is csíp.Örömmel olvastam, gratulálok!

Etela Dvorák Valami

megmarad mindig
valami az éjszakából
emlékoszlopon kivirágzik a remény
mely tisztítótűzként itt marad
s nem ragadja magával
a hajnali hencegő fény
perdül-fordul kezemben
a levendula illatú
horgolt csipke
pillangók szárnyán
csöndben összeolvad
s majd szánalomból
földre szállt angyal
játssza tova fut óhajoddal
mint egy tünemény

Drága Etka! Sokszor hangoztattam már és mindig csak ugyanazt tudom mondani: egyszerűen utánozhatatlan vagy. Nem tagadom,irigyellek, mert én soha nem tudnék írni ilyen légies finomsággal ,a belső szépséged ezen a versen is megmutatkozik. A"levendula illatú horgolt csipke"-nekem csodálatos...Gratulálok, Etka!

A makói hagyma

 
Írta: G Orosz Piroska.
Hagyma, hagyma vöröshagyma
Híres Makót gazdagítja,
Ott terem a sok hektárja
Édes nemes gyöngyhagymája.
Hungarikumnak csodája
Valamennyi jó fajtája,
Híres makói fokhagyma
Magyar kolbász adaléka.
Sóval, borssal ízesítve
Megtelik a bendő vele,
Ehetsz hagymát kilószámra
Lecsó alá, önmagába,
Kenyér, hagyma és szalonna
Parasztember tápláléka.
Kiviszik a határba
A madár ott meglátja,
Amit hazavisz a papa
Azt megeszi az unoka.
2015 05. 08.

Kicsit tájékozatlan vagyok, nem tudom, a szabályok szerint lehet-e két verssel benevezni.Akár hogy van, én örülök a versednek, Piroska, mert a makói hagyma, amiről írtál, szintén híres hungarikum.Milyen igaz:" Parasztember tápláléka"-, no,de az "úri gyomor" sem veti meg, nélkülözhetetelen a főzésnél, ráadásul nagyon egészséges és sok vitamint tartalmaz..Köszönöm, hogy írtál egy kedves verset róla!

Ács Nagy Éva

 Magyar gulyás

Híres , mint a Magyar csipke,
bográcsban rotyog a leve,
bárhová mész a nagyvilágon,
illatát érzed, elvarázsol,
a Magyar gulyásnak nincs párja,
ki egyszer kóstolta, kívánja,
mindegy milyen húsból készül,
eltűnik a bendőbe végül,
külhoniak is nagyon szeretik,
ha jönnek ide, ezt keresik,
s hírét viszik szerteszét,
elszeretnék sajátítani a receptjét,
de igazít csak Magyar tud főzni.
ebben minket senki sem tud megelőzni,
ez csak a miénk , receptje utánozhatatlan,
mert szíve van benne a Magyarnak!

Ó, a magyar gulyás! De sokan próbálták már utánozni, de mint írod, Évikém, a "receptje utánozhatatlan". Igen, mert szív van benne és jó magyar alapanyag  Köszönöm, Évi, nagyon tetszett a versed.

..
Nelli Pécsi Hungarikum

Magyar buliba megyek,
ott minden jó dukál,
pálinkával kezdünk,
azzal koccint a betyár.

Törköly is van! – mondják.
Ide vele, jöhet!
Mit nekem erősség!
Jöjjön még egy löket!

Unikum keserű
likőr, minden bajra,
gyógynövényekkel teli,
bízd csak mindet Tasra.

Gyula mohón önti,
garatjába a törkölyt,
Tokaji aszú is van,
Attila abból hörpölt.

A cigányzenészek,
húzzák már a nótánk,
tettre kész tenyerünk,
veri vígan bokánk.

Seress Rezső is,
beállhatna a sorba,
hungarikumként elhangzik,
’Szomorú vasárnap ’-ja

Búcsúzóul eszünk
karcagi birkapörköltet,
persze csak makói hagyma,
és szegedi paprika , mi benne főhet.

Hogy Puskást se feledjük,
focizzunk egy kicsit,
rúgjuk a bőrt kedvünkre,
állítsuk kapuba Mikit.

Ha mindezt túléltük,
jöhet a gyógyvíz,
javasolnám listába venni,
mi mást, mint Hévízt.

Ja, a gulyást kihagytam,
szürke marhából persze,
megfekszi a gyomrot,
vigyázzatok vele!

Másnap egy Gundel,
és kész a gasztrocsoda,
Így érezd jól magad,
Magyarországon, turista!

Kedves Nelli! Le a kalappal! Tartalmas versedből sok hungarikumot ismerhettünk meg, a pálinkától a törkölyön át a száz tagú cigányzenekarig és Puskás Öcsiig. Ez igen, nagyon köszönöm a remek rímekbe foglalt ismertetést, igaz, nézetem szerint nem szabadvers, de nagyon tetszett, szívből gratulálok!

Kohut Katalin: Hollókő

Cserhát pompázatos vára
igazságos hollók által rakva,
mely rege mutatja a mágikus
világ csodálatos madarait.
Kaskics András ördöggel cimborált,
elrabolta a szomszéd falu leányát.
Várába záratta, fogsába ejtette,
könnyes szemeit népe megleste.
Minden éjjel leszálltak a madarak,
férfivá változtak, köveket hordtak
egymásra, hogy szabadítsák a lányt,
kinek gyásza mára legendává vált.
Hollókő büszke vára örökké hirdeti:
a mesék világa a földet ellepi.

2015. május 9.

Drága Kati, Te mindig meglepsz, most is olyat mutattál be nekem, ami-szégyen ide, vagy oda-eddig nem hallottam, mármint Kaskin András aljas lányrablását és a férfivá vált hollók küzdelmét a kiszabadításáért.Versedet olvasva ez ember rájön arra, mennyi mindenről nem tudunk és kis hazánkban ki tudja, mennyi településünk neve mögött rejlik mesevilág .Köszönöm a versed, tanultam belőle! Gratulálok!

A fennti verseket többször átolvasva is nagyon nehéz volt döntenem, mert -mint írtam-mindegyik nagyon tetszett. De jöjjön a hálátlan feladat, az alábbiak szerint döntöttem:

I. helyezett: G Orosz Piroska:A paprika

II. helyezett: Etela Dvorák: Valami

III. helyezett: H kohut  Katalin: Hollókő

Különdíj: Ács Nagy Éva: Magyar gulyás és Nelli Pécsi: Hungarikum

További sikeres versírást kívánok.

Szeretettel: B Ilona Tóthné

AMI A MIÉNK

Amikor száz vonó a húrokba csap,
a magyar ember sírva vígad,
száz cigány önti dalba a lelkét,
milliók törlik szemük bús-édes könnyét...
Igyunk hát vigadjunk, vagy felejtsük a bút,
kezemben tartom Tokaj aranyát, az aszút,
benne a nap méz színe ragyog,
s mikor hörpintem, nem a földön vagyok...
Jártál már Matyó földön s Kalocsán?
Nem varázslat, terítőn virágzik a rózsa és tulipán.
Asszony szív dobog a hímzett rózsában,
s deli férfi erő a piros paprikában.
A nap is búcsúzik már a Hortobágyon,
magyar szürkemarha csorda pihen a szálláson.

Csak néhány HUNGARIKUM, mit itt említék

de van még bőven, sorolhatnám,-melyek csak a miénk,
magyaroké...

B Ilona Tóthné
Kép: Net

Eső után

Ültél-e már eső után egy fa alatt,
s láttad-e, hogy a víz csókolja a magokat?
Duzzadnak kertemben a levelek,
a szomjas föld mohón issza a nedveket.
Egy csiga jött valahonnan, araszol előttem,
tapogatóival kíváncsian köröz a levegőben,
házából kibújva fényes csíkot húz maga után,
ez  az ő ideje, nem érdekli, mi lesz majd ezután.
Rátapad egy levélre, szívja az életerőt,
meztelen testét felfedi s én csodálom őt.
Él a pillanatnak, feledi biztonságos házát,
csúszik, mászik, semmi nem töri útját...

Hirtelen csengetnek s én siettemben
-a sors már csak ilyen-véletlen ráléptem.
Konklúzióm az,élj meg minden percet,
nem tudhatod, az óra véget mikor csenget,
elfelednek majd, s te leszel, aki voltál,
porszem a Mindenségben,bármily utat jártál..

ELHAGYATVA

Nagyon régen beköszöntött Isten,
világosság és fény volt idebent,
s mint ahogyan a méhek zümmögnek,
úgy mormolták az imát gyarló emberek.
Az ódon falak közé beszökött a nap,
megvilágítva lelkeket s az ódon falakat,
volt itt élet, zöld ágak ölelték a templomot,
a gonosz a kitárt ajtón át elosont.

De az idő szétmarcangolta az álmokat,
elhagyatva áll most a napfényes ég alatt,
töredezett kövekre hullik a vakolat.
A zöld ágak csonttá aszottak,
eltünt korok sötét kapuján ma csak
a könyörtelen idő lassan araszolgat.
Az emberek elfelejtették e helyet,
birtokba vette a romboló enyészet...

B Ilona Tóthné
Kép: net

21Illésné Slezák Éva, Hortobágyi Istvánné Zsuzsa és további 19 ember/ 2016.04.

Lament

B Ilona Tóthné: Elhagyatva

gyusziapu.deviantart.com

Küldj nekem egy dalt

Küldj nekem egy dalt,
ne kelljen kérni,
itt bent a zene kihajt,
nem kell a szó, nem kell beszélni.
Szív ablakán  csend függönye meglebben,
a hang csendesen csordogál az erekben,
majd vágtat, mint a szilaj csikó,
eltölt, beterít, mint a pelyhes hó.
S a pünkösdi rózsa rózsaszín álmai
hegedű húrjain vibrálnak köröttem,
táncol a gondolat, búbánat mögöttem.
 

Küldj nekem egy dalt,
mert itt bent a zene kihajt,
minden felhő hagy nevessen,
érzem, elmúlt már minden,
de egy titok maradt még bennem... 

B Ilona Tóthné
Kép: Net

 

Levél Barátnőmnek

Közmondás: Nincs jobb tükör a régi barátnál


Ezt a levelet nem most írtam, talán megbocsájtjátok, hogy feltettem ide, a játékhoz. Tudom, nem vers, nem is vidám, de olyan jólesett ezzel a közmondással kapcsolatban most ezt itt közölni. A levelet, ha most írtam volna, derűsebb lenne, mert jó vége lett...

• Meleg fülledt idő van,talán vihar készül.Még nem ért ide a vihar szele,de szinte rezeg a levegő.Ma füvet nyírtam és a csendet csak a gép berregése törte meg.Közben elkalandoztak a gondolataim és ahogy a levágott fűszálak szerte-szét röpködtek,úgy  jutott eszembe ezer emlék,a mi közös múltunkból.
• Nagyon aggódom,mert kivizsgálás alatt vagy,a szíved rendetlenkedik,mint olykor az enyém is.Nehezen bírja már azt a sok emléket,titkot,örömet,bánatot,fájdalmakat,amit a hosszú évek alatt elraktároztunk.Ide-s tova fél évszázada ismerjük egymást,szinte gyermekkorunktól.Együtt kezdtük a gimit,ami akkor nehéznek tűnt,de most visszagondolva olyan volt,mint egy nagy játék.
• Emlékszel még a sok boldogságra,csinytevésre,a kirándulásokra,a házibulikra?Egyikünk sem tehetős családból származott,mégis mindenünk meg volt,a bulikra a hétköznapi ruhánkból menő cuccot varázsoltunk,önfeledten hülyéskedtünk,táncoltunk,énekeltünk.A srácok,Öcsi,Csöszi,Gyuri és a többiek nagy legényeknek akartak látszani,udvarolgattak,közben azon(is) járt az eszük,mivel viccelhetnének meg bennünket.No,és a TANÁR ÚR!Mai napig hasznosítom a tanításait.Csodálatos pedagógus volt!Pedig szegénynek nehéz volt kordában tartani bennünket.
• Varázslatos évek voltak azok és mi jó néhányan igazi barátok,testvérek lettünk.Úgy érzem, a gimis évek befejeztével a gyermekkorom is végetért.
• Szétszéledtünk a nagyvilágban.Belőled kiváló pedagógus lett,nemzedékeket neveltél fel.Én,az akkor még utált műszaki pályán kötöttem ki,mert "bűnös nemesi múltam" miatt a hőn áhítozott orvosi egyetem szóba sem jöhetett.De a sors így rendelte,ki tudja,miért.Szerelmek jöttek-mentek,majd családalapitás,gyerek nevelés.
• Jó pár év kihagyás után,mikor a "régi gárda" találkozott,már felnőtt,érett fejjel szinte újra gyerekekké váltunk.A baráti szeretet,az összetartozás mai napig megmaradt.Mi "harcos" utat jártunk be,de nem számit a politikai hova tartozás,nem számit az eltűnt idő sok fájdalma,keserűsége,mi barátok vagyunk.Féltjük és óvjuk egymást.
• Ezért aggódom most annyira.Te is elvesztetted a társadat,mint én,elvesztetted a fél szívedet és az a másik fél talán túlterhelt a gondoktól,a fizikai megpróbáltatásoktól,a családért aggódástól,olykor az egyedüllét bújától.Szeretném,ha éreznéd,nem vagy Egyedül.Mi itt vagyunk.Ha beteg vagy,mi is betegek vagyunk.Ezért kívánom,hogy ez a kivizsgálás,érfeltöltés ne egy betegség kezdete legyen.Vigyázz magadra,magunkra.
• Azzal a reménykedéssel zárom soraimat,hogy a következő találkozáskor megint a régiek leszünk,tele vidámsággal és szeretettel.
• Sok szeretettel puszillak: Ica

B Ilona Tóthné

•     
  

I

HA ELVESZTLEK

Hogyha elvesztlek, no mondd,
árnyékom nélkül hogyan élhetek,
mely sötét foltként ott lebeg
egybefonódva, símogatva a betont?
Hogyha elvesztlek, ki fogja a forró nyárban
hideg vízzel fröcskölni a vágyam,
s mikor a fagyos tél bekúszik a szobába,
egymagamban hogyan szítok tüzet a kályhába?
"Hogyha elvesztlek, no mondd,
tudsz-e úgy aludni többet,
hogy ne susogjak majd fölötted,
mint a széles hársfalomb?"
Hogyan telepszik rád az orgonaillat,
ha nem vagy mellettem, mikor ülök a fa alatt,
ki mondja meg, fel mit vegyek,
s látni elismeréssel csillogó szemed?

Hogyha elvesztlek, tovább gyötör életem,
de miért?-mondd, ha hiányzik másik felem...

/ Az idézet Rainer Maria Rilke: Altató c. verséből való/

B Ilona Tóthné
Kép:net

24 Eta Dékányné, Éva Etelka Varady és további 22 ember/2017.01.15/

HA ELVESZTLEK
Hogyha elvesztlek, no mondd,
árnyékom nélkül hogyan élhetek,
mely sötét foltként ott lebeg...
Továbbiak

TetszikTovábbi reakciók megjelenítése

HozzászólásMegosztom

22 Jolán Surányi, Kathy Fulop és további 20 ember(2017.04.28)

Álmodás

Sokszor láttalak álmaimban
az elmúlt évek alatt,
azóta is szüntelen kereslek, kutatlak,
mert itt maradtál álmaimban...
Mentünk együtt az idők végezetéig,
léptünk egy ütemre koppant,
mosolyt láttam csillanni ajkadon,
a szürke, borongós hajnalon.
Még mindig kereslek, bár tudom,
már átmentél a fényalagúton,
marcangol olykor a tudat,
szívem hiába, fáradtan kutat.
Álmaimban gyakran látlak,
csendesen állsz, intesz felém,
lassan elindulsz, kilépve a ködből,
halk zene hallik a lombok közül,
én fuldokolva rohannék feléd,
de az álom fogva tart,
s a reggeli ébredéskor
újra ködbevészve elsuhansz.
A földi lét magával ránt
és most te kutatsz...
Én mégis érzem és tudom,
egyszer találkozunk...

B Ilona Tóthné
Kép: Net

A szép szó

A szép szó erdő mélyén
csörgedező kicsi patak,
melynek vize őzek nyelvén
szomjat oltva megtapad.

De szép szó a napsugár,
melengető vagy perzselő,
fényt ad és símogat,
mint a tavaszi szellő.

A szép szó ékkő, gyémánt,
olykor rakódik rá kéreg,
mit a bölcs idő lehánt,
s fényben ragyog tovább..

Két szép szó: magyar hazám,
szép és gazdag anyanyelvem,
kisded első szava: anyám,
s a hit, az igaz, hű szerelem..

B Ilona Tóthné

 Kép: Net

Hajnaltól naplementéig

HAIKUK

hajnal

ébred a hajnal
felhős álmai voltak
harmatot izzad

madár

nyitott kezemre
madár száll rám néz és vár
ő bízik bennem

rózsaíz

illatos rózsa
édes íze rózsaíz
megkóstólhatod

háló merül

háló merül a
tóba lesz a halaknak
lassú halála

naplemente

a naplemente
nem más mint előétel
est terítékén

B Ilona Tóthné

Kép: net

Az én földjeim

Kedves Tanyalakók!
Szép terhet rakott a vállamra az este. A szebbnél szebb költemények között a lelkem az egy igazit kereste, itt vergődik most gyöngyök közé esve. De hát csak húzza a cigány, akkor is ha fáj, akkor is dönt a víz, ha lassan jár. A héten mindenkit ölelek és dicsérek. Ne kívánjátok tőlem a névsor teljességét, hisz mindenkit felírhatok, ki a Tanyába írogatott. Így aztán Tóthnét emelem ki, aki a héten nekem nagyon sokat adott. De dicséret illeti Lordot, Zsiga Lajost, Kovács Lászlót, Novák Zsuzsát, így egy szóval a Tanyát. A Hét Verse címet Tóthné kapja. Dufek Mária az egyik külön díjamat, Zsiga Lajos a másikat. De nem mehetek el szó nélkül Béres Judit mellett, kinek a műve szintén tetszett.
Egyúttal felkérem itt Fekete Editet, hogy írja ki következő játékunkat. Köszönöm Nektek, köszönöm Edit.
/ Sándor Turza /



Mint a vándormadár
fészket sok helyen raktam már,
mikor merre sodort az élet,
utamon Isten vezérelt.

Bárhol éltem, laktam,
onnan egy marék földet
mindig magammal hoztam...
Életem földjeit enyémnek tekintem,
a gyárvárosét, ahol születtem,
lábam alatt az avasi domb-tető,
kohók lángnyelveit sodorta a felhő,
s mint enyhe szél a szirmokat,
a szikrákat elnyelte a Szinva patak,
de egy kóbor parázs a szívembe ragadt...
A Bükk rengetege,sziklái keménysége
erőt adtak nekem egy életre,
Lillafüred és a Hámori tó látványa,
bárhol is jársz, az embert visszavárja.

Fővárosunkról ódákat zenghetnék,
oda köt az ifjúság és ezer emlék.
Óh,állj meg idő, maradj még!
Mámoros évek, reménység.

Várt az új föld, a magyar föld tengere,
Keszthely városa, asszony-életem színtere,
magasságok és mélységek, kékek és sötétek,
mint a hullámzó Balaton,
nap ragyogó ébredését nézve a parton,
víz csobbanása, mikor a halászok hálóikat kivetik,
s a Rezi vár sikolya, ha romjait villámok lövellik.
E föld az, ahol a szívem megszakadt,
oly nehéz volt újra összekötni a szálakat.
Itt, a Sajó völgyében, e csendes faluban,
sétálva a Tisza parton érzem,
ismét otthon vagyok s milyen drága e föld nékem,
mert ez a föld az élet,
s földem ölébe egyszer visszatérek..

B Ilona Tóthné
Kép: Net

21 Kovács Árpád Gábor, Ági Csernusné és további 19 ember/2017.04.

Szókincstanya: fény és árnyék (Értékelés)

A második helyen B Ilona Tóthné végzett. Gyönyörű lírai alkotás, verstanilag teljesen hibátlan. A Haikuból alakult ki a Renga (láncvers). Tökéletesen hoztad Ilona.
(Halyas Gyula)

HOMÁLY FEDI MÁR

Renga

hullott levelek
a talajon fekszenek
haldoklik az ősz
a hideg harmatcseppek
mint könnyek ráperegnek

homály fedi már
hajdani vágyaimat
néha felsír még
sekélyen egy bús dallam
múlt ködében merengés

ha jön az este
rád gondolok remegve
lágy muzsika szól
valahol a távolból
átölel a sötétség

az éjjel sem hoz
enyhülést jössz és elmész
úgy vártalak de
tested a semmibe vész
pirkad már és nem látlak

már régen nem vagy
csak a fájdalom maradt
komor bús szavak
mély tátongó üresség
óh bárcsak itt lennél még

B Ilona Tóthné
Kép: Net