Ballada
Minden ember élete egy ballada,
édes,-kesrű szimfónia dallama..
Az időben kicsit visszamegyek
úgy száztíz évet talán,
mikor házasságot kötött egy ijú
és egy szépséges lány.
Szerelmük izzott, mint tüzes parázs,
s a gerendás kicsi ház maga volt a varázs..
Csendesen éltek, szántottak, vetettek,
a kemencében ropogós kenyeret sütöttek,
szerették egymást, s mikor a nap alászállt,
álmaikban gondolatuk a jövő felé szállt.
Aztán, ahogy az idő haladt,
a békés nyugalomnak végeszakadt..
Óh, jaj, nagy szegénység szakadt a népre,
menekültek az emberek a hazától messze,
a fiatal pár is elvándorolt idegenbe,
hajó vitte álmukat, jobb létet remélve.
Tüzet okádott a hajó kéménye,
tenger hullámai sodorták messze, messze..
Kisfiúk születet, s mint szabad ember,
szüleinek úgy mondta: mother, father,
az anya szíve majd meg szakadt
Brooklyn borús ege alatt.
Férj,-feleség szorították egymás kezét,
de a hovágy égette mindkettőjük lelkét.
.
Mikor már nem bírták tovább a szabad világot,
újra hajóra szálltak, feledték a vágy-rabságot,
várta őket a kis falusi ház és a szegénység,
nem adták fel,éltette őket a reménység
De jött a második világégés, majd a vidám barakk,
a földeket elvették s a két öreg szíve megszakadt..
Fiúkból férfi lett, megtanulta a nyelvet,
de angulul sírt és álmodott az ő födjéről, mely elveszett,
családjának oly sok szépet mesélt Amerikájáról,
mint Maeterlinck a boldogság kék madaráról..
Később, mint amerikás magyar perszóna non grata lett,
s a sírja sem ott van, ahol megszületett..
Aztán 56-ban az unoka
felkapaszkodott egy kocsira,
angol földön élt tovább,
vágyta, nem látta többé a hazát..
Igy szállt apáról fiúra a honvágy és a hontalanság,
s van-e ember, ki tudja ma, hol van az igazság?
B Ilona Tóthné
2017.10.23.
14 Tiborné Éva Kovács, Éva Jakab és további 12 ember
Hozzászólások
