SZINEK

2014. szeptember 10., szerda

Siklik a csónak

Szonett 66.

Siklik a csónak a csendes tavon,
mint vízisikló a parti nád között,
sejtelmes hold világit a tó fölött,
ahogyan fény vezet a vándorúton.

Mert mi vagyunk a csónak, hánykolódunk,
életünk néha békés tó felszíne,
örömökkel és csodákkal van tele,
csillogó csillag fényében úszunk.

De ha a csönd felett háború dúl,
az ég is haragosan felmordul,
viharos széltől csónakunk széthasad..

Tekergő örvény lehúz a mélybe,
bízol-e magadban, élni akarsz-e?
Hát mutasd meg, erős vagy! Rúgd föl magad!

B Ilona Tóthné
Kép: Net

2014. szeptember 8., hétfő

MELANKÓLIA

Kihűlt emlékeket
melegítek szívemben,
kaparom a régi képeket,
némelyik úgy belém égett.
Cudar bő idő!
Hát nem hagysz?
Oly szép némelyik kép,
már csak ez van nekem,
mert a jelen
képtelen, bénító, riasztó,
ürességtől kongó szívkamra..
Léket vert belé a magány,
- s csak talány-
lesz e még jövő képem
amíg lélegzem..

B Ilona Tóthné
Kép: Internet

2014. szeptember 7., vasárnap

AZ ÉN KÉKMADARAM

KKK 33. játék
Shakespeare-i szonett
Megadott szavak: világ, szomorú,szerelem,csoda,menny

Fogaim közt némán vacog a vágy,
nem az égő szerelem tüze hajt már,
de az emberi szív nem egy tört tárgy,
melyet körbefon s mélybe ránt a hínár...

E szomorú világ bennem lüktet,
valami nagy-nagy csodára vágyom,
mely felrázná e szürke életet,
de nélküled marad ez már csak álom.

A fecskék is ülnek útra készen,
új csodák várják őket őszi fényben
s repülnek majd boldog reménységben.

Az én kékmadaram a kék égen
száll, soha nem találom már, úgy érzem,
talán a mennyben egyszer elérem..

B Ilona Tóthné

2014. szeptember 6., szombat

Hinni kell

Jobban teljesítettünk, mint egy éve!
Ma ugyanis nagy nap van Szögeden! KRUMPLIFESZTIVÁL!
Ezen alkalmakkor én már korán reggel loholok ki a parkba, ekkor szoktam megvenni a télire való krumplit, hagymát..Most leesett az állam, mert a burgonya jóval olcsóbb volt, mint tavaly! Hát ezért..Örömömben rögtön megmérettem a vérnyomásom is, továbbá vettem mangalica tepertőt és egy kis császárszalonnát.Az utóbbiak többe kerültek, mint a krumpli, de ha lúd, legyen kövér..Hazafelé jövet azon morfondíroztam, vajon miért olcsóbb most a krumpli, mint a múlt évben? Az ember már csak ilyen..Hinni kell a csodákban..

2014. augusztus 25., hétfő

ÖREGKOR

Haiku

Búcsúzik a nyár
eső siratja, talán
sose tér vissza

ŐSZ KÖZELIT

Tanka

Nem nyílik már a
vérehulló fecskefű,
útra kész fecskék
alatt hintázva kileng
fenn a villany vezeték

B Ilona Tóthné
Kép: Net

Ili Czibak, Hajnalka Szabo, Judit Béres és további 22 ember kedveli ezt.

2014. augusztus 23., szombat

Gyerekkorom

/shakespeare-i szonett/

Nem tudom, más gyerekkora milyen volt,
csak a magaméról regélhetek.
Az enyém olyan volt, mint derűs égbolt,
bár néha takarták sötét fellegek..
Ami bennem maradt, az a szeretet.
Apám hegedült, olykor sírt a vonó,
a háború szele még megérintett,
de mi csak azt tudtuk, játszani oly jó!
Esténként, mikor a család együtt volt,
anyám megsimogatta fejünket..
Nyaranta nagyapám izzadt, ekét tolt,
s mi a réten kergettük a lepkéket..

A gyerekkor nekem már történelem,
de éltet, s maradt mosolygó emlékem.

B Ilona Tóthné
Kép: Net

2014. augusztus 20., szerda

ÁBRÁND

KKK. 31. játék
/szonett/

A dogok néha csak úgy megtörténnek..
Vad angyal sikolt a vak éjszakába,
csorba sors fon körül, mint polip csápja,
tőr döfése a reszkető pszichének..

Árnyékként követ a lezáratlan múlt,
megfoszt minden jóra-vágyakozástól,
nem kímél, menekülnél a magánytól,
azt érzed, számodra nincs már egérút.

A dolgok néha csak úgy megtörténnek,
de ne adj esélyt a véletlennek,
nem rendhagyó, hogy mindig rossz szülessen..

A teljesség csak egy ábránd, de higgy,
bízz önmagadban, ne add fel, reménykedj
valami jóban, s benned béke legyen..

B Ilona Tóthné

2014. augusztus 19., kedd

ELŐTTEM

Óh, ledér ifjúság,
kitűzött céljaid
nem félelem járja át!
Szerelem, bohóság
olyan természetes,
mint fényes napjaid..
Céljaim még vannak,

csak meghuzódnak,
több már az imádság,
nem lüktet lázasan,
-mint rég- a gondolat,
mert a kevély idő
visszafelé nem halad..

Előttem már ködös a táj,
néha villan egy fénysugár,
mintha jelezné, még vagyok,
de kérges testemben már
csak a langyos vér zokog..

B Ilona Tóthné
Kép: Zádor György

2014. augusztus 18., hétfő

A tök(ös) lecsó

Végre elkészült a vacsorám. Addig nem akartam nagydobra verni az esményt, amig meg nem kóstoltam.Ugyanis tökös lecsót csináltam.
A tököt én mindenféle formában szerettem, -szeretném, de valahogy az idén nem értem el vele sikereket.Pedig amerikait ültettem. Szóval akkorák lettek, hogy kétszer kellett ránéznem, hogy egyszer észrevegyem őket, szegénykéim ott lógtak apró termetükkel az elszáradt szárakon.De annál keményebbek lettek..Én semmit nem dobok ki, amiért megdolgoztam, így a tököcskéimet is behoztam a telekről, mondván, majd valami lesz velük.
Estefelé megkívántam a lecsót. De sajnos csak néhány paprikám volt, ami ugye lényeges alapanyag, egy-két paradicsomom és hagymám.Ilyen szorult helyzetekben cukkinivel( ami ugyanolyan, mint a tök, csak az irigységtől megzöldült) szoktam "dúsitani", de most az sem volt itthon. Viszont eszembe jutott a két satnya tököm, meghámoztam és beleaprítottam a lecsóba. Lesz, ami lesz,-gondoltam. Mellé még két virslit is beletettem. Fenomenálisra sikeredett!!
A tököt mostanában jószerivel csak főzelékként fogyasztottam, de lám, mindig van új a nap alatt.Ezt sem én találtam ki..:-)
Főzés közben dúdolgattam férjem kedvenc nótáját: Elszáradt a tök, elszáradt a töknek a szára , tiéd leszek rózsám nemsokára,..károg a varjú a jegenyén..

2014. augusztus 14., csütörtök

A fagylaltos

KKK. 30. játék/ csilingelő,kukacos,űzi,inger,terpesz,tűfok/

Csi-Lin-Gel, a csilingelő
fagylaltos, ici-pici kínai
örül, ha nincsen felhő,
ettől rózsásak napjai..

Fagyit árul a piacon,
nem kukacos, bőven méri,
körötte sok nép zsibong,
ferde szemmel ő nem nézi.

Terpeszben, vagy vigyázban
száját nyalja sok gyerek,
fagyi inger hozta lázba,
tódulnak az emberek.

Még egy tűfok sem férne el,
a kis kínai oly boldog,
gond nem űzi, csilingel,
fagylaltot oszt két kézzel..

2014. augusztus 12., kedd

A BÁNYATÓNÁL

Sétáltam a parti fövenyen
benőtte már a gaz, kócos
kajla bokrokon pókok tanyátak,
hálóik közt levelek vergődtek.
A búcsúzó nap egy lombos
faág tetején fennakadt,
aztán megunva a nézelődést
komótosan tovahaladt .
Bányató volt most itt, homokját
hajdan gép markolászta,
úgy tépett ki földtestéből apránként
egy-egy darabot, mint a zord idő belőlem.
S mi maradt? Egy megfáradt élet,
csak a homokszemek peregnek
hangtalanul, míg véget érnek..
De ez a táj még most is bennem él,
mikor a tó helyén mezei virágok nyíltak
s a kóbor szél táncára némán hajladoztak.

Múltamba merűlve láttam egy ifjú embert,
aki én voltam és aki akkor még élni mert..

B Ilona Tóthné
Kép: Net

2014. augusztus 3., vasárnap

FOrróság

E kábult, fülledt trópusi légben
már nem is érzem emberi lényem
szinte öntudatlanul lebegek
testemet átdöfik sugárkötegek
agyamat a forróság kiszippantja
ólomlábaimmal itt lent taposom
üres fejjel bambulok a nirvánába
történne már valami,-álmodom
a körtefa alatt mintha rezegne a levegő
szinte kúszva fáradt testem a fa alá huppant
emlékszem még,-fejemen egy lehullt körte
szerves bombaként szétloccsant...

B Ilona Tóthné

2014. július 29., kedd

NYÁRI EMLÉK

Nyári emlék

Régi nyári esték,
-arannyal írt mesék-
függöny lebben,
fülledt csendben,
szívemben megbúvó
rejtett emlékem
lepkeszárnyon vergődve
nesztelenül elrebben..

B Ilona Tóthné

Éva Forró, Erzsébet Pádár, Ildiko Tokos Trinfa és további 15 ember kedveli ezt.

Kép:Net

2014. július 22., kedd

RÁNCAIM

A tükörben néztem arcom,
ujjam hegye végigsiklott
egy-két rakoncátlan ráncon..
Szeretem a ráncaimat,
idő szántotta arcutakat,
az idő egyre mélyiti
-bár kinézetem nem szépíti.
Nem kell nekem önéletrajz,
az arcomon ott a sok harc,
kis jó mellett a bő kudarc..
Jó lenne egy kis nyugalom,
mikor homlokom nem ráncolom.
Tükörképem nem hazudik,
arcom már nem dacoskodik.
Jól van ez így,-úgy vélem,
míg szemüvegem fel nem teszem..

B Ilona Tóthné

2014. július 21., hétfő

Érezni, milyen volt

Látod, milyen az élet, ez a kusza világ,
lassan elfelejtek gondolni rád!
Érezni, milyen volt Hold fényénél,
mikor a teraszon néztünk az égi kertbe,
csillag virágok nyíltak, oly távol, messze..
Néha egy-egy csillag szirom földi létre vágyott,
fényes csíkot hagyva maga után, alászállott.
Előttünk gyér fényével bányász lámpa imbolygott,
körötte kis bogarak hada virtuskodott..
.
Ahogyan vállamat átfogtad éreztem,
ez a pillanat örökre megmarad bennem.
Mert nemcsak két lélek találkozott a földi létben,
hanem a lélek sugarak feloldódtak mindenségben..

B Ilona Tóthné