Hinni kell

Jobban teljesítettünk, mint egy éve!
Ma ugyanis nagy nap van Szögeden! KRUMPLIFESZTIVÁL!
Ezen alkalmakkor én már korán reggel loholok ki a parkba, ekkor szoktam megvenni a télire való krumplit, hagymát..Most leesett az állam, mert a burgonya jóval olcsóbb volt, mint tavaly! Hát ezért..Örömömben rögtön megmérettem a vérnyomásom is, továbbá vettem mangalica tepertőt és egy kis császárszalonnát.Az utóbbiak többe kerültek, mint a krumpli, de ha lúd, legyen kövér..Hazafelé jövet azon morfondíroztam, vajon miért olcsóbb most a krumpli, mint a múlt évben? Az ember már csak ilyen..Hinni kell a csodákban..

ÖREGKOR

Haiku

Búcsúzik a nyár
eső siratja, talán
sose tér vissza

ŐSZ KÖZELIT

Tanka

Nem nyílik már a
vérehulló fecskefű,
útra kész fecskék
alatt hintázva kileng
fenn a villany vezeték

B Ilona Tóthné
Kép: Net

Ili Czibak, Hajnalka Szabo, Judit Béres és további 22 ember kedveli ezt.

Gyerekkorom

/shakespeare-i szonett/

Nem tudom, más gyerekkora milyen volt,
csak a magaméról regélhetek.
Az enyém olyan volt, mint derűs égbolt,
bár néha takarták sötét fellegek..
Ami bennem maradt, az a szeretet.
Apám hegedült, olykor sírt a vonó,
a háború szele még megérintett,
de mi csak azt tudtuk, játszani oly jó!
Esténként, mikor a család együtt volt,
anyám megsimogatta fejünket..
Nyaranta nagyapám izzadt, ekét tolt,
s mi a réten kergettük a lepkéket..

A gyerekkor nekem már történelem,
de éltet, s maradt mosolygó emlékem.

B Ilona Tóthné
Kép: Net

ÁBRÁND

KKK. 31. játék
/szonett/

A dogok néha csak úgy megtörténnek..
Vad angyal sikolt a vak éjszakába,
csorba sors fon körül, mint polip csápja,
tőr döfése a reszkető pszichének..

Árnyékként követ a lezáratlan múlt,
megfoszt minden jóra-vágyakozástól,
nem kímél, menekülnél a magánytól,
azt érzed, számodra nincs már egérút.

A dolgok néha csak úgy megtörténnek,
de ne adj esélyt a véletlennek,
nem rendhagyó, hogy mindig rossz szülessen..

A teljesség csak egy ábránd, de higgy,
bízz önmagadban, ne add fel, reménykedj
valami jóban, s benned béke legyen..

B Ilona Tóthné

ELŐTTEM

Óh, ledér ifjúság,
kitűzött céljaid
nem félelem járja át!
Szerelem, bohóság
olyan természetes,
mint fényes napjaid..
Céljaim még vannak,

csak meghuzódnak,
több már az imádság,
nem lüktet lázasan,
-mint rég- a gondolat,
mert a kevély idő
visszafelé nem halad..

Előttem már ködös a táj,
néha villan egy fénysugár,
mintha jelezné, még vagyok,
de kérges testemben már
csak a langyos vér zokog..

B Ilona Tóthné
Kép: Zádor György

A tök(ös) lecsó

Végre elkészült a vacsorám. Addig nem akartam nagydobra verni az esményt, amig meg nem kóstoltam.Ugyanis tökös lecsót csináltam.
A tököt én mindenféle formában szerettem, -szeretném, de valahogy az idén nem értem el vele sikereket.Pedig amerikait ültettem. Szóval akkorák lettek, hogy kétszer kellett ránéznem, hogy egyszer észrevegyem őket, szegénykéim ott lógtak apró termetükkel az elszáradt  szárakon.De annál keményebbek lettek..Én semmit nem dobok ki, amiért megdolgoztam, így a tököcskéimet is behoztam a telekről, mondván, majd valami lesz velük.
Estefelé megkívántam a lecsót. De sajnos csak néhány paprikám volt, ami ugye lényeges alapanyag, egy-két paradicsomom és hagymám.Ilyen szorult helyzetekben cukkinivel( ami ugyanolyan, mint a tök, csak az irigységtől megzöldült) szoktam "dúsitani", de most az sem volt itthon. Viszont eszembe jutott a két satnya tököm, meghámoztam és beleaprítottam a lecsóba. Lesz, ami lesz,-gondoltam. Mellé még két virslit is beletettem. Fenomenálisra sikeredett!!
A tököt mostanában jószerivel csak főzelékként fogyasztottam, de lám, mindig van új a nap alatt.Ezt sem én találtam ki..:-)
Főzés közben dúdolgattam férjem kedvenc nótáját: Elszáradt a tök, elszáradt a töknek a szára , tiéd leszek rózsám nemsokára,..károg a varjú a jegenyén..

A fagylaltos

KKK. 30. játék/ csilingelő,kukacos,űzi,inger,terpesz,tűfok/

Csi-Lin-Gel, a csilingelő
fagylaltos, ici-pici kínai
örül, ha nincsen felhő,
ettől rózsásak napjai..

Fagyit árul a piacon,
nem kukacos, bőven méri,
körötte sok nép zsibong,
ferde szemmel ő nem nézi.

Terpeszben, vagy vigyázban
száját nyalja sok gyerek,
fagyi inger hozta lázba,
tódulnak az emberek.

Még egy tűfok sem férne el,
a kis kínai oly boldog,
gond nem űzi, csilingel,
fagylaltot oszt két kézzel..

A BÁNYATÓNÁL

Sétáltam a parti fövenyen
benőtte már a gaz, kócos
kajla bokrokon pókok tanyátak,
hálóik közt levelek vergődtek.
A búcsúzó nap egy lombos
faág tetején fennakadt,
aztán megunva a nézelődést
komótosan tovahaladt .
Bányató volt most itt, homokját
hajdan gép markolászta,
úgy tépett ki földtestéből apránként
egy-egy darabot, mint a zord idő belőlem.
S mi maradt? Egy megfáradt élet,
csak a homokszemek peregnek
hangtalanul, míg véget érnek..
De ez a táj még most is bennem él, 
mikor a tó helyén mezei virágok nyíltak
s a kóbor szél táncára némán hajladoztak.

Múltamba merűlve láttam egy ifjú embert,
aki én voltam és aki akkor még élni mert..

B Ilona Tóthné
Kép: Net

FOrróság

E kábult, fülledt trópusi légben
már nem is érzem emberi lényem
szinte öntudatlanul lebegek
testemet átdöfik sugárkötegek
agyamat a forróság kiszippantja
ólomlábaimmal itt lent taposom
üres fejjel bambulok a nirvánába
történne már valami,-álmodom
a körtefa alatt mintha rezegne a levegő
szinte kúszva fáradt testem a fa alá huppant
emlékszem még,-fejemen egy lehullt körte
szerves bombaként szétloccsant...

B Ilona Tóthné

NYÁRI EMLÉK

Nyári emlék

Régi nyári esték,
-arannyal írt mesék-
függöny lebben,
fülledt csendben,
szívemben megbúvó
rejtett emlékem
lepkeszárnyon vergődve
nesztelenül elrebben..

B Ilona Tóthné

 

• Éva Forró, Erzsébet Pádár, Ildiko Tokos Trinfa és további 15 ember kedveli ezt.

Kép:Net

RÁNCAIM

A tükörben néztem arcom,
ujjam hegye végigsiklott
egy-két rakoncátlan ráncon..
Szeretem a ráncaimat,
idő szántotta arcutakat,
az idő egyre mélyiti
-bár kinézetem nem szépíti.
Nem kell nekem önéletrajz,
az arcomon ott a sok harc,
kis jó mellett a bő kudarc.. 
Jó lenne egy kis nyugalom,
mikor homlokom nem ráncolom.
Tükörképem nem hazudik,
arcom már nem dacoskodik.
Jól van ez így,-úgy vélem,
míg szemüvegem fel nem teszem..

B Ilona Tóthné

Érezni, milyen volt

Látod, milyen az élet, ez a kusza világ,
lassan elfelejtek gondolni rád!
Érezni, milyen volt Hold fényénél,
mikor a teraszon néztünk az égi kertbe,
csillag virágok nyíltak, oly távol, messze..
Néha egy-egy csillag szirom földi létre vágyott,
fényes csíkot hagyva maga után, alászállott.
Előttünk gyér fényével bányász lámpa imbolygott,
körötte kis bogarak hada virtuskodott..
.
Ahogyan vállamat átfogtad éreztem,
ez a pillanat örökre megmarad bennem.
Mert nemcsak két lélek találkozott a földi létben,
hanem a lélek sugarak feloldódtak  mindenségben..

B Ilona Tóthné

Kép: Net

35Erzsébet Ecsedi, Maria Pindur és további 33 ember(2016.07.21.

15 hozzászólás

8 megosztás

Hozzászólások

Ágnes B Erdei Gyönyörű---Itt is! <3

Mégsem tetszik · Válasz · 2 · július 21., 20:01

B Ilona Tóthné válaszolt. · 1 válasz

Éva Hirth

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · július 21., 20:13

Olga Szasz Szasz

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · július 21., 20:15

Művészete Szépség

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · július 21., 20:35

Művészete Szépség Olyan jó volt olvasni, köszönöm!

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · július 21., 20:36

Katalin Rencsisovszky Nagyon szép volt..( így estére is )... <3

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · július 21., 23:57

Kocsis Bözsi Gratulálok versedhez, nagyon szép emlékvers. <3

Mégsem tetszik · Válasz · 2 · Tegnap, 5:25

György Zoltánné <3 <3

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · Tegnap, 5:43

László Kéri Bocs, de osztottam!

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · Tegnap, 7:07

Adamecz László Köszönöm!

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · Tegnap, 10:29

Zoltánné Várady Csodálatosan szép vers ! Még meg is könnyeztem !

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · Tegnap, 12:06

Xénia Szalkai Gyönyörű Icukám ! Gratulálok ! :)

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · Tegnap, 13:18

Katalin Fehér Csodás! <3

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · Tegnap, 22:46

B Ilona Tóthné Nagyon szépen köszönöm mindenkinek! :)

Tetszik · Válasz · 17 órája

Erzsébet Ecsedi Csodaszép!

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · 2 perce

B Ilona Tóthné Köszönöm!

Majd változik

/ KKK. Ragályos, lét, mankó, lelkem, pingálj, indulj, tángáltam/
2014/26 szójáték

Ragályos kór marcangol:
lét-fene,-gyötrő holnapokkal,
bennem a láz barangol,
mi lesz a jövendő napokkal.
Egyre gondokat űzök,
mankóval bőszen hadakozom,
új célokat kitűzök,
örömperceket s megnyugszom.
Majd változni fog a kórtünet
-tángáltam magam , lesz még másképp'
csillapítom lelkemet,-indulj,
vibrál még előtted fényes ég.

Érző szívekről álmodom
és arany rózsákat pingálok..

B Ilona Tóthné
Kép:Net

Deja vu érzés: AMIKOR NÁLAM JÁRTÁL

Megadott szavak: mintha, függöny, ajtó, lepke, virág /KKK /

Legutóbb, amikor nálam jártál
Karácsony este volt /mikor meghaltál /.
Gyertya lobogó fényében a függöny meglebbent,
s áttetsző árnyad előttem megjelent..
A kutyám is érezte ittléted,-csaholt szüntelen
nem ismert még,-úgy vélte, egy idegen.
Felrémlett előttem, mikor az Avon partján ültünk ketten,
néztük a naplementét s könny csillant szemedben,
távol a hazától, messzi idegenben..
Óh, bátyám, mintha a kis Túr lenne előttünk,
s míg nagyapánk kaszálta az arany búzát,
a réten, virágok között kezemre lepke szállt,
majd ahogy rámrebbent, hirtelen tovalebbent,
s mi csak vidáman nevettünk, nevettünk.

Aztán a kép,-ahogyan felvillant egy pillanatra,
oly hirtelen távozott,-az ajtó félig nyitva..

B Ilona Tóthné

Kép: Net

Baráti szeretet

Kezet csak megfogni szabad... Elveszíteni vétek... Ellökni átok... Egymásba simuló kezek tartják össze az Eget s a Világot. Albert Camus

Boldog vagyok!
Tegnap osztálytalálkozónk volt( le sem írom, hanyadik, még kimondani is sok). Sajnos, nyomós okok miatt előre jeleztem, hogy most nem tudok elmenni. Eddig kivétel nélkül minden alkalommal résztvettem, a "mag"-ba tartoztam néhányunkkal együtt, akiket sem a távolság, sem az idő nem szakított el egymástól,immár gyerekkorunk óta. De az idő nem állt meg a fejünk felett, mindnyájan az idősebb korosztályhoz tartozunk, annak minden bajával, gondjával együtt.
Mégis, ez arra ösztönzött bennünket, hogy az utóbbi években már minden évben találkoztunk, emlegetve, hogy ki tudja, meddig még.. Mert néhányan már elmentek közülünk..

De most képtelen voltam megoldani, hogy ottlehessek..Álmatlan éjszakáim voltak, töprengések, de döntenem kellett. ..

Még ma délelőtt is letargikus állapotban voltam. Aztán délben megszólalt a telefon, majd még egy és ez így ment egész délután..Mindannyian felhívtak..

Ezért vagyok boldog. Mert tudom, hogy vannak őszinte barátaim, akik minden hibám és bajom ellenére ragaszkodnak hozzám, akikre számíthatok és viszont,-hiszen valamilyen oknál fogva kiérdemeltem ezt. Ez a kapocs a baráti szeretet, amit őszinte szívvel kívánok mindenkinek..

Ilona B.T.