ITT A TAVASZ

Itt a tavasz
bármily ravasz
nem késik, süt a nap,
langyos szellő
bárányfelhő
suhan az ég alatt.

Tulipánok,
kankalinok,
kékes-lila irisz
virul a rét
tekints csak szét
káprázik a szem is.

Az erdőkben,
gyümölcsösben
új rügyek fakadnak,
faágakon,
mint egy bálon
billegnek madarak.

Föld ölében
ébredeznek
az elvetett magok,
jó munkával,
szorgalommal
majd bő termést kapok

Ilona B.T.
Kép: net

Nem mese

Mostanában olvastam a meseterápiáról. A mese felnőttekre is gyógyító hatással van, évezredek óta hallgatták, erőt adott, mint a népdalok.
Manapság a gyerekeknek mondunk mesét, ők megértik. A mi világunkban mindent racionálisan akarunk megoldani.Ezáltal egyre nő a lelkiproblémákkal küzdő emberek száma, egyre többek mind magányosabbak. A meseterápia segít abban, hogy a teljességet megteremtsük magunkban és felfedezzük magunk körül.
Minden életeseménynek megvan a mesebeli párja. A népmesékben több ezer év emberi tapasztalata, tudása van és azok a mesék, amelyeket az emberi tapasztalat igaznak tartott, fentmaradtak.
Ma mindent átbeszélünk, megbeszélünk, mégis boldogtalanok vagyunk, míg a meshősők nem tépelődnek, hanem cselekszenek.A mesehősők a cselekvésben élnek, megkeresnek, megszabadítanak, legyőznek...Mindenkinek megvan a maga meséje, csak meg kell találni. Az a mi mesénk, amelynek hősével azonosulni tudunk, amely a sorsunkat, problémánkat rejti magában. Energiát nyerünk, ha a mesében lévő szimbólumokat megértjük. A teremtő képzelet és a fantázia ebben segítségünkre van.Ha hallgatunk a megérzéseinkre, félretesszük a racionalitást és elfogadjuk,hogy nem csak az létezik, amit látunk és tudunk, közelebb jutunk a megoldásokhoz.
Természetesen ennek az árát meg kell fizetni, erőfeszítésekre van szükség, küzdeni kell a célért, olyan ösvényen elindulni, amin eddig nem jártunk..

B Ilona Tóthné
Kép: Net

AZ ÉJ CSÖNDJÉBEN

Szonett 73.

Mondd, miért van az, mikor a bíbor
alkony leszáll, s a Hold, mint strázsa őrt áll,
Ölelve a semmit, megremeg a váll,
illatot sír az orgonabokor?

Az éj csöndjében alszik a madárdal,
mint kígyó méreg jár át a fájdalom,
ellensége vagyok magamnak, tudom,
még mindig gondolok rád forró vággyal..

Belémhasít a kínzó döbbenet,
az idő nem tép szét emlékeket,
úgy körülfon, mint csuklót a karkötő.

Nem vágyom már új alkonyra, éjre,
csak árvalányhajjal teli mezőre,
ahol a nap mögé bújik a felhő..

B Ilona Tóthné
Kép: net

NAP VÉGÉN

Újra itt az este,
a pihenés ideje.
Sötétedik, a nap behúzta szárnyait,
valahol egy másik féltekén világít.
Oh, ezek az esték egy dolgos nap után,
fáradtan fogyasztom vacsorám,
egy jó fürdés majd feüdít,
úgy hiányzol, nem vagy itt..
Múlik az idő, élek, vagyok,
néha magamnak is hazudok,
hogy egyszer megbékélek majd,
de a nemfelejtés egyre hajt.
Talán holnap..Lefekszem,
ágyam szélén ül az Isten,
s lehúnyt pilláim mögött,
álmom új világba szökött..

B Ilona Tóthné
kép: saját

Putjin a nyugat hanyatlásárol, Isteni es sátáni hitröl stb...

Mindennapi asszonyok

Oh, ti mindennapi asszonyok,
Társaim, testvéreim a sorsban
Mennyi minden terheli vállatok,
Első helyen álltok az emberi sorban.

Munkátok nem látványos, alig észrevehető
Nélkületek mégis a család, az ország
Még a világ sem lenne élhető,
Ti vagytok az erő,a könny és a boldogság.

Ha férfi lennék, leborulnék előttetek,
Két kézzel szórnék rátok szirmokat,
De csak egy vagyok közületek,
Kik másokért olykor félreteszik az álmokat.

Szülés, nevelés, monoton munka
Reggeltől estig, majd az éjszaka
Ad örömet,vagy fáradt, titkolt könnyeket..
Mindennapi asszonyok, áldottak legyetek!

B IlonaTóthné

 Bakos Bobe, Zsuzsa Kovács és további 25 ember/2016

MÁRCIUS 15.

Vezércikk

Március 15. a legnagyobb nemzeti ünnepünk, amely nap minden korban a magyar szabadság szimbóluma maradt.

1848 március 15-én robbant ki a pesti forradalom, mely nyitánya lett Magyarország másféléves szabadság küzdelmének.
A Párizsból induló forradalmi hullám két nap alatt jutott el Bécsből a fiatal radikális értelmiségiekhez (Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Sándor ), akik a Pilvax kávéházban gyültek össze, majd a szerveződő ifjúság lefoglalta Landerer Lajos nyomdáját, innen került ki a követeléseiket összegező Tizenkét pont és Petőfi forradalmi hagvételű verse, a Nemzeti dal, mely szimbóluma lett március 15-ének.
Délután a Nemzeti Múzeumnál már tízezres tömeg előtt Vasvári és Irinyi szónokol, majd kiszabadítják Táncsics Mihályt a budai várbörtönből.
Jókai Mór a Kőszívű ember fiai című regényében így ír erről a napról:
" Amint kilépett egyszerre elkapta a népár, és ragdta magával.De ez egészen más áradat volt, mint amiről ő a szobájába zárkózottan képzelt magának. Nem egy dühöngő vérszomjas csapat, hanem egy örömében őrjöngő tenger fogadta magába.Öreg és ifjú, úr és napszámos, kofák és úrhölgyek, diákok és katonák egy gomolyba keveredve, egymás nyakába borulva, egymást csókolva, sírva, őrjöngve, ordítva, tombolva, rekedtté kiabálva torkaikat a "szabadság" nevével. "Diadal, diadal"-hangzik mindenfelé, röpívek adatnak kézről kézre, egy-egy szónokot felkapnak a légbe, hogy olvassa el a népnek a legújabb fejedelmi határozatot..."

Este a Nemzeti Szinházban a nép kívánságára Erkel Ferenc operáját, a Bánk bánt tűzték műsorra, de a szinházba tóduló lelkes tömeg az előadást mgszakítja, a Himnusz és a szózat eléneklése után Egressy Gábor elszavalta a Nemzeti dalt.
22.30-kor a Rendre Ügyelő Választmány a városházán két határozatot  szerkeszt, melyek másnap már kinyomatva az egész városban láthatók.

Petőfi Sándor. 1848

Ezernyolcszáznegyvennyolc! az égen
Egy új csillag, vérpiros sugára
Életszínt vet a betegségében
Meghalványult szabadság arcára.

Szent szabadság újabb megváltója
A másodszor sűlyedt embereknek,
Drága élted miljom s miljom ója,
Ne félj, téged nem feszítenek meg

Elbuvék a békesség galambja,
Fészke mélyén turbékolni sem mer,
Háborúnak ölyve csattogtatja
Szárnyait a légben vad örömmel.

Hah, ti gyávák, ti máris remegtek?
Ez csak kezdet, ez csak gyermekjáték...
Hátha mindazok beteljesednek,
Amiket én álmaimban láték!

Eljön, eljön az ítélet napja,
A nagy isten véritéletet tart,
S míg jutalmát jó, rossz meg nem kapja,
Már nyugonni sem fog addig a kard!







http://youtu.be/qu0uzQ25HPA


Ilona B.T.
Kép: Net

 

Mit tudunk róluk

HUNGARIKUMOK 2.

Korábban már írtam a fröccsről, a Rubik kockáról és Lúdas Matyiról.
További hungarikumok: Szamos marcipán, , Zsolnay porcelán, Kodály-módszer, magyar vizsla, Pick szalámi..

Szamos marcipán
Anyám bölcsödevezető volt és amikor munka után bementem hozzá a bölcsödébe, mindig kezembe nyomott 1-2 macskanyelvet. Nagyon szerettem, finom édesség.
A Slavits Mladen szerb cukrászinasból lett kisiparoshoz-aki későbbSzamos Mátyásra magyarosította a nevét-kapcsolódik ez az édesség, 1968 óta töretlen sikerű, mandulából és cukorból készülő marcipán.

Zsolnay porcelán
A Zsolnay porcelánok, kerámiák értéke óriási, egy kis porcelán váza festése rengeteg időt vesz igénybe.Már a 19. században is rendeltek Zsolnayt a világ minden tájáról. 2010-ben létrehozták a pécsi Zsolnay Kultuális Negyedet.

Kodály-módszer
" Mondd meg nekem, mit dalolsz, megmondom ki vagy"
Kodály Zoltán a 20. század egyik legnagyobb zenepedagógiai egyénisége, akinek a ma már világszerte ismert és alkalmazott módszerekre építve-mint például a szolmizálás, az egyszerűsített ritmusírás-alkotta meg saját rendszerét.

Magyar vizsla
Akinek van magyar vizslája, az tudja, hogy ez a legismertebb magyar vadászkutya milyen kiváló házikedvenc, gyerekszerető, kedves, barátságos kutya.
A vizsla őse a honfoglaló magyarjainkkal érkezett a Kárpát-medencébe.

Pick szalámi.
A Pick szalámi egyedi és utánozhatatlan. 1869-ben a Pick Márk által létrehozott gyárban egy mesterről mesterre szálló titkos recept alapján készítik a mai napig.2 007-ben az Európai Bizottság védett eredetű élelmiszeripari termékké nyilvánította.

Számtalan kiváló hungarikum van még, a válogatás a teljesség igénye nélkül készült.

Ilona B.T.
Kép: net

 
 

EMLÉKEK

Sanyi és Elemér, szüreti képek.

TRIPTICHON /szonett hármas /

Nicholas Lawrence 

előszó: Néhány barátommal megálmodtunk egy a szonettkoszorúkhoz hasonlatos formát, ami három szonettből áll. A szonettek szíve és motorja a középső szonett, ami egyben a téma középpontja is. A felépítésből és kapcsolódásából fakadóan hasonlatos a szárnyas-oltárok szerkezetéhez, így a forma a triptichon nevet kapta. Fogadjátok szeretettel!
-----------------------

M. Laurens
I.TRIPTICHON
(szonett hármas)

1. A POKOL
Itt nem létezik sem oltár se szentség,
És gyalázatos bűn a dicsértessék,
Elkárhozott hús ég pokoli bűzben,
Undor-szag terjeng a sátáni tűzben.

Gyűlölet, s paráznaság itt a módi,
Másokon lélektelenül taposni.
De hisz ezt tették nyomorultul élve,
Rabolva, gyilkolva, sohasem félve.

Mindnek kiégett már lelke réges-rég,
Imádságuk a káromlás, s hét szentség.
Emberségük nem is volt talán soha,

Nekik még a pokol sem oly mostoha.
Számukra a Sátán újabb ajándék,
a pokol tüze is csupán-csak játék.


2. A FÖLD

A pokol tüze is csupán-csak játék,
- a kovácsolás, izzó vasra ráfér-
hol kalapács alatt görbül a gerinc,
és önkéntes rabszolga vagy jószerint.

Tenyered kérges napi betevődért,
harcolsz önnön sorsoddal, egyenlőként,
nap mint nap a földről újra felállva,
megváltásod napját hiába várva.

Küzdesz hasztalan, magadért és másért,
küzdesz hittel, egy igaz látomásért.
Minden erőd a tisztességed s hited,

így eljuthatsz majd békédhez, úgy hiszed.
E hit ad neked új erőt a földön:
A lélek örök, s tested csupán kölcsön.


3. A MENNY

A lélek örök, s tested csupán kölcsön,
a sár fájdalma lenn maradt a földön.
S teremtőd álmát most valóra váltva,
újabb csillagként jöttél a világra.

Mert csak a tiszta lélek válhat fénnyé,
oly öröklétű izzó teremtménnyé,
ki utat mutat a földi sötétben
sarkcsillagként, a tévelygők szívében.

Emberként kiálltad a végső próbát,
a kölcsönvett test, elvégezte dolgát.
Ám a szent fény is olykor aprót lobban

amikor a szív emléke feldobban.
Tán neki is hiányzik az irgalom,
a halandó lét, a könny és fájdalom.

( Pest-Buda 2013. november 3. )

JÉGSZÍV

Szonett(Petrarca) 53.

Álmomban nálad voltam az ismeretlenben,
oly távol kerültél tőlem és ami maradt
a fájó emlék, lassan az is tovahaladt,
jégcsapok csengése a mélység csendjében.

Szived jégbarlangjában az utat kerestem,
hogy e dermesztő világból végleg távozzam,
de még egyszer visszatértem, hogy elhozzam
az én kihűlt bánattal teli szeretetem

Fáklyát gyújtottam, égő lángja nagyot lobbant
és vörös fénnyel vonta be jégereid
talán utoljára az én szivem is dobbant.

De nem olvadtak fel jeges sziv-falaid,
a fáklya kialudt, leesett és koppant,
én keresem a kiutat, te nyald sebeid..

B Ilona Tóthné

Kép:Net

Hagyd az álmokat

Lábujjhegyen oson az éjjel
s vinné álmom hátizsákon
mint tolvaj, néz szerte-széjjel,
sötét arccal távozón,
betekint az ablakon.
Vagy mint csintalan kobold,
huncut szeme cinkosan kacsint.
Ne vidd még el, kérlek ne oldd
szép álmaim fonalát,
még a Hold is rám tekint!
Álmomban élek igazán,
vagyok, ki szeretnék,
az éj leple alatt érek meg
sok száz furcsa csodát.
Ne vidd hát még álmaimat,
talán csillag is lehetnék,
meghóditanám az égiek hadát!

S ha jön a pirkadat,
sárgás-vörös szemével
gyengéden simogat,
a nap melegen átölel,
fülembe súgja halkan,
éteri rezgéssel:
most egy új nap jön el,
told odébb az álom szekerét,
hagyd az álmokat
az égiek terét
éljed a napokat!

B Ilona Tóthné
Kép: saját

A szép szó

A szép szó erdő mélyén
csörgedező kicsi patak,
melynek vize őzek nyelvén
szomjat oltva megtapad.

De szép szó a napsugár,
melengető vagy perzselő,
fényt ad és símogat,
mint a tavaszi szellő.

A szép szó ékkő, gyémánt,
olykor rakódik rá kéreg,
mit a bölcs idő lehánt,
s fényben ragyog tovább..

Két szép szó: magyar hazám,
szép és gazdag anyanyelvem,
kisded első szava: anyám,
s a hit, az igaz, hű szerelem..

B Ilona Tóthné
Kép: Net

NYUGALOM

Van az időben nyugalom,
vagy csak rohan? Én nem tudom..
Mikor kicsit megpihennél,
időd oly hamar véget ér.
Csak taposol, futsz és rohansz
mert félsz, hogy kimarad egy sansz.
Az idő mégis,-néha áll,
lelassul és csak folydogál,
mint ahogyan az esőcsepp
virág szirmára rácsepeg.
Pihenj le, hunyd be a szemed,
fordítsd a fény felé fejed,
-nem varázslat, tér és idő
a mindenségben összenő,
s e szerelmes ölelésben
nyugalom lesz a lelkedben..

B Ilona Tóthné
Kép: Net

Én még tudok örülni

Szonett /6/

Én még tudok örülni minden jónak,
Termőföld szagának és langy esőnek,
Újraéledő virágzó mezőnek,
A fáknak, ha tavasszal virágoznak.

Örülök a napnak, amely rám ragyog,
Az esti alkonyatnak és felhőknek,
Az éji álmoknak,mikor eljőnek,
Mindennek,mit a természettől kapok.

Bár az élet olykor nagyon nehéz,
Keservből és búból kijut nem kevés,
Örülök és a pillanatnak élek.

Ha majd eltávozom e kies földről,
Boldogan lenézek odaföntről,
Mert tudom,hogy egyszer még visszatérek.

B Ilona Tóthné
Kép:Net

 41 Hecz Sándor, Horváth János Kislord és további 39 ember/2017. 01./