2013. július 23., kedd
ÁLOMVÁRÁS
Ilona Bartha Tóth
Ezüsthajú már a napom,
kinézek az ablakomon,
sötétség honol a tájon,
levél zizeg a tujákon.
Harapni lehet a csendet,
ember, állat elpihentek,
csak nálam világít a fény,
vágyón eltölt álom-remény.
A sötétben mindig félek,
mert a napok oly kemények,
fülledt nyári éjszakákon
forrás lenne egy szép álom.
Kitárom az ablakomat,
előttem fák nyújtózkodnak,
lombjuk takarja a holdat,
nem látom a csillagokat..
Kép: Net
2013. július 21., vasárnap
TANKÁK
A SZŐLŐ, MIKOR ÉRIK
nézem a szőlőt
ahogyan érik pont úgy
mint a gyerekek
zöld szemek az értelem
napról-napra színesebb
AZ INTRIKA
az intrika úgy
szúr mint a rózsatövis
de a tövis a
rózsa őre nem ármány
fondorlatos cselszövés
FŰVÁGÁS
vágd le fűvedet
érzed majd az illatát
mint eső után
a szomjazó föld szagát
mikor újraszületik
Ilona Bartha Tóth
Kép:Net
2013. július 20., szombat
HOLD FÉNYÉNÉL
Magányos estéken nézem az eget,
támaszkodom az erkélykorlátra,
s fenn látom magam előtt a végtelent,
vajon hogy jutok el olyan távolra?
A jó öreg Hold sejtelmesen nevet,
mint kopasz professzor néz rám, aki
bölcs, ismer minden titkot és rejtelmet,
tapasztalata több évmilliárdnyi..
Tanítványa, a bagoly, Hold fényében
ül egy száraz faágon, majd elsuhan
prédára lesve az esti sötétben
Nézem, mint múltján merengő hontalan
Tán julius forró illuziója
remegtette meg vágyó lelkemet
s a fénylő csillagok égi kaptára,
érzem, ahogyan a levegő rezeg.
Kinyújtott karjaimban két kezem közt
-mint jósnő az üveggömböt-tartom
a Holdat, s kérdezem, hogy fejem fölött
mikor csusszan le a bárd, hisz' tudom,
ez lesz életemben az utolsó
villanás, többé már nem lesz semmi más.
De a tudós, mint cinkos bujdosó
maradt egy felhők takarta látomás..
Ilona Bartha Tóth
Kép: Net
támaszkodom az erkélykorlátra,
s fenn látom magam előtt a végtelent,
vajon hogy jutok el olyan távolra?
A jó öreg Hold sejtelmesen nevet,
mint kopasz professzor néz rám, aki
bölcs, ismer minden titkot és rejtelmet,
tapasztalata több évmilliárdnyi..
Tanítványa, a bagoly, Hold fényében
ül egy száraz faágon, majd elsuhan
prédára lesve az esti sötétben
Nézem, mint múltján merengő hontalan
Tán julius forró illuziója
remegtette meg vágyó lelkemet
s a fénylő csillagok égi kaptára,
érzem, ahogyan a levegő rezeg.
Kinyújtott karjaimban két kezem közt
-mint jósnő az üveggömböt-tartom
a Holdat, s kérdezem, hogy fejem fölött
mikor csusszan le a bárd, hisz' tudom,
ez lesz életemben az utolsó
villanás, többé már nem lesz semmi más.
De a tudós, mint cinkos bujdosó
maradt egy felhők takarta látomás..
Ilona Bartha Tóth
Kép: Net
- Jolán Szabó, Cserényi Tiborné Magdi, Ágnes Kuthiné Juriss és további 9 ember kedveli ezt.
- Ibolya Fejes Nagyon jó ez a versed! heart hangulatjel
- Illésné Slezák Éva heart hangulatjel
- B Ilona Tóthné Köszönöm Éva, Ibolya és Mindenkinek! smile hangulatjel
- Cserényi Tiborné Magdi smile hangulatjel
B Ilona Tóthné Kedves Gyula, nagyon megleptél! Köszönöm szépen!! heart hangulatjel
2013. július 19., péntek
KIMONDATLAN
némaságod oly sokat mond nekem,
kimondatlan szavaid átszúrnak,
mint tört darabok az üveghegyen,
nem kell szóáradat, magyarázodás,
mert van, amit kimondani nem lehet,
érző lelkek távolról is értik egymást
,
a lélek sejtelem, egy furcsa lény
megrezdül,s harangja itt belül cseng,
a gondolat is úgy beleremeg,
elönt, mint titokzatos északi fény..
Ilona Bartha Toth,
Kép: Net
2013. július 14., vasárnap
SZERENCSE FEL
SZERENCSE FEL
Ilona Bartha Tóth
Úgy vágyom már látni a
lillafüredi vizesést alázuhanni,
mely a bükki hegyekből ered
és állni ott József Attila szobra mellett,
csak állni és ámulni a csodán,
a Palotaszálló ásitó tornyán,
mögötte bükk és fenyőrengeteg,
előtte a Hámori tó méregzöld vize remeg.
Élmény csodálni a tüzes, vágtató ménest
Szilvásváradon, ezen a bükki oázison,
gyönyörű ez a táj, szebbet ne keress!
Nekem a legmesésebb hely a világon.
Jószerencsét!-Köszöntek Perecesen a bányászok,
mielőtt alászálltak a szénbányába.
Odalent a mélyben szénmázas arcukból
csak fáradt szemük viágitott,
homlokukon fekete veriték csorgott,
a felszinre szénnel rakott csille robogott.
Hol van már, amikor e nehéz munka
dicsőség és biztos kereset volt!
Fogom-e még látni a Vasgyár
füstöt és szikrákat okádó kéményeit?
Vagy a kohók lángnyelveit, amint
meghajlitják az izzó vasakat?
Tele vagyok vággyal és reménnyel.
Szerencse fel!
Kép: Net
Ilona Bartha Tóth
Úgy vágyom már látni a
lillafüredi vizesést alázuhanni,
mely a bükki hegyekből ered
és állni ott József Attila szobra mellett,
csak állni és ámulni a csodán,
a Palotaszálló ásitó tornyán,
mögötte bükk és fenyőrengeteg,
előtte a Hámori tó méregzöld vize remeg.
Élmény csodálni a tüzes, vágtató ménest
Szilvásváradon, ezen a bükki oázison,
gyönyörű ez a táj, szebbet ne keress!
Nekem a legmesésebb hely a világon.
Jószerencsét!-Köszöntek Perecesen a bányászok,
mielőtt alászálltak a szénbányába.
Odalent a mélyben szénmázas arcukból
csak fáradt szemük viágitott,
homlokukon fekete veriték csorgott,
a felszinre szénnel rakott csille robogott.
Hol van már, amikor e nehéz munka
dicsőség és biztos kereset volt!
Fogom-e még látni a Vasgyár
füstöt és szikrákat okádó kéményeit?
Vagy a kohók lángnyelveit, amint
meghajlitják az izzó vasakat?
Tele vagyok vággyal és reménnyel.
Szerencse fel!
Kép: Net
Erzsébet Ecsedi, Erzsébet Pádár, Magdi Csuka és további 12 ember kedveli ezt.
2013. július 13., szombat
NYUGTALAN SZÍV
Miért nyugtalan a szivem?
Talán a nyárutó vagy a közeli ősz üzen,
vagy látom az egynyári virágok élni vágyását
ha rövidke idejük végére jár, fejüket horgasztják,
vagy egy dal, egy ki nem mondott gondolat,
mely bent rekedt s döngeti a sziv-falat..
S a sziv lüktet, ver lázas iramban,
sokszor úgy érzem, e kurta létnek vége van.
Pedig hiszem, dolgom lenne még e földön,
élni a családért, magamért, hazámért tenni,
vagy egyszerűen csak lenni, szeretni, örülni..
De a sziv makacs, néha nem csak buzgón liheg,
mint aki maga is unja,meg-meg áll, piheg,
mintha percekig csak játszana velem
elég volt már, pihenj- mondja nekem.
De én nem hagyom magam, kapaszkodom,
bár olyankor elhalkul a hangom
néma sikollyal kérőn kiáltom:
nekem még ez a Föld az otthonom!
Még hallani akarok sok zengő dallamot,
megélni, amit a sors rámhagyott
kimondani az elhallgatott szavakat,
csodálni lentről a csillagokat..
Ilona Bartha Tóth
Fotó: Net
- Gergely-Gregory Barta-Bartha - Forditás lásd alant.: Angol . Francia. Német
- Translation see below:. English. France. German
,
- RESTLESS HEART
Why is my heart troubled?
Perhaps the nyárutó or nearby Fall message,
I see the summer flowers or a live impart
If short is near the end, their heads anglers yak
or a song, an unspoken thought,
is trapped inside and banging the heart-wall ..
And the heart throbbing beats feverish pace,
sometimes I feel like this is the end of brief existence.
And believe it has to do in the land,
living for the family, for myself, for my country to do
or simply to be, to love, be happy ..
But the stubborn heart, sometimes not only eagerly panting
like himself bored, you-you are, heaving,
like several minutes just playing with me
enough already, take a break, he tells me.
But I do not let myself hold on,
When any of my voice fades
silent scream, shout suitors:
I have this Earth is my home!
I still hear a lot of ringing melody
to make a living, he left a lot to me
stopped to speak the words
bottom admire the stars ..
- Restless Heart
Pourquoi mon cœur troublé?
Peut-être le nyárutó ou un message d'automne proximité,
Je vois les fleurs d'été ou donne un live
Si court-circuit est vers la fin, leur tête pêcheurs yak
ou une chanson, une pensée muette,
est piégé à l'intérieur et à taper le cœur mur ..
Et le battement de cœur bat rythme effréné,
parfois je me sens comme c'est la fin de la brève existence.
Et croyez qu'il a à faire dans le pays,
vivre pour la famille, pour moi, pour mon pays à faire
ou tout simplement d'être, d'aimer, être heureux ..
Mais le cœur obstiné, parfois non seulement avec impatience haletant
comme lui-même ennuyé, vous-vous êtes, haletante,
comme plusieurs minutes juste jouer avec moi
déjà assez, faites une pause, me dit-il.
Mais je ne me laisse pas tenir le coup,
Lorsque l'une de mes voix s'estompe
cri silencieux, les prétendants de crier:
J'ai cette terre est ma maison!
J'entends encore beaucoup de sonner mélodie
pour gagner sa vie, il a laissé beaucoup pour moi
cessé de parler les mots
bas admirer les étoiles ..
- Restless Heart
Warum ist mein Herz erschrecke?
Vielleicht ist die nyárutó oder in der Nähe Fall Nachricht,
Ich sehe die Sommerblumen oder eine Live vermitteln
Wenn kurz ist kurz vor dem Ende, ihre Köpfe Angler Yak
oder ein Lied, eine unausgesprochene Gedanke,
ist darin gefangen und schlug das Herz-Wand ..
Und das Herz schlägt pochenden fieberhaft,
manchmal fühle ich mich wie dies das Ende der kurzen Zeit seines Bestehens ist.
Und glaube, es hat in dem Land zu tun,
Leben für die Familie, für mich, für mein Land zu tun
oder einfach sein, zu lieben, glücklich sein ..
Aber die verstockten Herzens, manchmal nicht nur eifrig keuchend
wie sich langweilen, Sie-Sie, wogenden,
wie mehrere Minuten nur mit mir zu spielen
schon genug, machen Sie eine Pause, sagt er mir.
Aber ich lasse mich nicht halten,
Wenn einer meine Stimme verblasst
stummen Schrei, schreien Freiern:
Ich habe diese Erde ist mein Haus!
Ich höre immer noch eine Menge Tonrufmelodie
ihren Lebensunterhalt zu verdienen, ließ er mir sehr viel
gestoppt, um die Worte zu sprechen
unten bewundern die Sterne ..
2013. július 11., csütörtök
A ringló
Kellemes, változatos délutánt!
Mert itt az van..Éppen kint ücsörögtem és magoztam a ringlót, mikor minden átmenet nélkül akkora, de akkora vihar lett, amilyet mostanában nem láttam.Vizszintesen esett jéggel együtt, köszönhetően a kavargó heves szélnek..
Pedig olyan jó kedvem volt! Úgy éreztem, feltaláltam a spanyolviaszt, amit Nektek is tudnotok kell! Ugyanis az idén errefelé híre-hamva sincs a sárgabaracknak.Márpedig nekem az a kedvenc lekvárom, amit bőségesen szoktam eltenni, hálásan köszönve a szomszéd fáinak, az alapanyagot onnan szoktam évről-évre ellopkodni. De azt mondják, annak a fának a gyümölcse, ami a szomszédba esik le, az az övé..Szóval az idén nem esett le semmi. De rájöttem a megoldásra!
A kert hátsó részében van néhány ringló szilvafám, olyan, ami az utak szélén is található.Eddig úgy gondoltam, ez semmire sem jó, pedig olyan bőségesen terem, soha nem kukacos, szép sárga..A sógorom is egyre bizonygatta, hogy ebből csak pálinkát(?!) lehet csinálni, így nem sokat törődtem vele.
Most jön a nagy felfedezésem: nem hiszitek el , a semmirevaló ringlóból én olyan finom "sárgabarcklekvárt" csináltam, hogy csak na!Az íze pont olyan, mint a baracké és gyönyörű aranysárga szine van..
Egyben biztos vagyok: ebből többet nem iszik pálinkát a sógor! Kép: Net
Mert itt az van..Éppen kint ücsörögtem és magoztam a ringlót, mikor minden átmenet nélkül akkora, de akkora vihar lett, amilyet mostanában nem láttam.Vizszintesen esett jéggel együtt, köszönhetően a kavargó heves szélnek..
Pedig olyan jó kedvem volt! Úgy éreztem, feltaláltam a spanyolviaszt, amit Nektek is tudnotok kell! Ugyanis az idén errefelé híre-hamva sincs a sárgabaracknak.Márpedig nekem az a kedvenc lekvárom, amit bőségesen szoktam eltenni, hálásan köszönve a szomszéd fáinak, az alapanyagot onnan szoktam évről-évre ellopkodni. De azt mondják, annak a fának a gyümölcse, ami a szomszédba esik le, az az övé..Szóval az idén nem esett le semmi. De rájöttem a megoldásra!
A kert hátsó részében van néhány ringló szilvafám, olyan, ami az utak szélén is található.Eddig úgy gondoltam, ez semmire sem jó, pedig olyan bőségesen terem, soha nem kukacos, szép sárga..A sógorom is egyre bizonygatta, hogy ebből csak pálinkát(?!) lehet csinálni, így nem sokat törődtem vele.
Most jön a nagy felfedezésem: nem hiszitek el , a semmirevaló ringlóból én olyan finom "sárgabarcklekvárt" csináltam, hogy csak na!Az íze pont olyan, mint a baracké és gyönyörű aranysárga szine van..
Egyben biztos vagyok: ebből többet nem iszik pálinkát a sógor! Kép: Net
2013. július 10., szerda
TALÁN MÉG NEM KÉSŐ
talán még nem késő
alátámasztani a hegyoldalakat
a lezúduló sárlavina alatt,
talán még nem késő
építeni a gátakat,
hogy ne öntsön el mindent az áradat,
talán még nem késő
érezni az alászálló bűzös, füstös
felhőt,
mikor zihálva kapkodod a levegőt,
talán még nem késő
látni, hogyan ritkul az erdő
s pusztít el mindent a jégeső,
talán még nem késő
segíteni az embereken,
földön fekvő elesetteken,
csonttá aszott gyerekeken,
a tehetetlen öregeken,
utcára dobott kóbor ebeken,
s minden torzult lelken,
kiket a kapzsiság, drog, alkohol
oda sodor, ahol a bűn lakol..
talán még nem késő
szeretni Földünket
amely reményteli otthonunk lett..
Tegyünk, cselekedjünk, itt az idő,
addig, amíg
talán még nem késő!
Ilona Bartha Tóth
Kép: Net
alátámasztani a hegyoldalakat
a lezúduló sárlavina alatt,
talán még nem késő
építeni a gátakat,
hogy ne öntsön el mindent az áradat,
talán még nem késő
érezni az alászálló bűzös, füstös
felhőt,
mikor zihálva kapkodod a levegőt,
talán még nem késő
látni, hogyan ritkul az erdő
s pusztít el mindent a jégeső,
talán még nem késő
segíteni az embereken,
földön fekvő elesetteken,
csonttá aszott gyerekeken,
a tehetetlen öregeken,
utcára dobott kóbor ebeken,
s minden torzult lelken,
kiket a kapzsiság, drog, alkohol
oda sodor, ahol a bűn lakol..
talán még nem késő
szeretni Földünket
amely reményteli otthonunk lett..
Tegyünk, cselekedjünk, itt az idő,
addig, amíg
talán még nem késő!
Ilona Bartha Tóth
Kép: Net
2013. július 9., kedd
Ránctalanítás
Szép estét!
Ma nagy tettre határoztam el magam..Talán a sok nap miatt-hogy úgy
mondjam- mintha szaporodtak volna a ráncaim..Ezért beütemeztem magamnak
egy ránctalanító programot.Mivel bőven termett uborkám, néhányat
felszeleteltem és a képemre pakoltam..Vártam, de eredmény semmi..Bárcsak
salátát csináltam volna belőle!:(
Végűl döntöttem, szerintem rajtam
egyedűl a "teltség" segít.Majd egy kis zsírpárna elsimit. Hoppá, meg van
a holnapi ebédem: aranygaluka ,vanilia sodóval..Lehet, hogy ráncos
maradok, de így legalább dagi is..:)
Kép: Net
2013. július 8., hétfő
A LILLAFÜREDI ALAGÚT
Az út az én menedékem, mely nyitott és rásüt a nap,
áztat az eső és néha a villám odacsap,
de kétoldalt óvnak az ősi vigyázó sziklafalak
utamon apró kavicsok roppannak a talpam alatt..
Sziklatetőn karcsú, magas fenyők vigyázban állnak őrt,
koronájuk kék égen úszó felhők közt utat tört.,
Átjutva az alagúton érzem, valaki fogja a kezem..
Ilona Bartha Tóth
Kép: saját
áztat az eső és néha a villám odacsap,
de kétoldalt óvnak az ősi vigyázó sziklafalak
utamon apró kavicsok roppannak a talpam alatt..
Sziklatetőn karcsú, magas fenyők vigyázban állnak őrt,
koronájuk kék égen úszó felhők közt utat tört.,
Átjutva az alagúton érzem, valaki fogja a kezem..
Ilona Bartha Tóth
Kép: saját
2013. július 7., vasárnap
SZÍVSUGÁR
szúró
lüktető
fájdalom
elesettség
félelem,
Istenem,
most
mi lesz?
szikrázóan
süt
a nap,
s egy sugár,-
mint Ámor
nyila a
a szívbe
talál
beszűkölő
tudat,
bizonytalan
mozdulat
s a sugár
egyetlen ponttá
zsugorodik, majd
az is kialszik
megjelenik ekkor
egy út
sejtelmes
fénnyel
s egy alak
amint lassan
egy fénylő
kapu
felé lépdel
ez a csoda
melyre
annyira
vágyunk
s talán
egyszer
megtaláljuk
egy másik világon
boldogság ez?
még nem
tudom
de majd
utam
végén-
bízom benne
megtapasztalom.
Ilona Bartha Tóth
Kép: Net
lüktető
fájdalom
elesettség
félelem,
Istenem,
most
mi lesz?
szikrázóan
süt
a nap,
s egy sugár,-
mint Ámor
nyila a
a szívbe
talál
beszűkölő
tudat,
bizonytalan
mozdulat
s a sugár
egyetlen ponttá
zsugorodik, majd
az is kialszik
megjelenik ekkor
egy út
sejtelmes
fénnyel
s egy alak
amint lassan
egy fénylő
kapu
felé lépdel
ez a csoda
melyre
annyira
vágyunk
s talán
egyszer
megtaláljuk
egy másik világon
boldogság ez?
még nem
tudom
de majd
utam
végén-
bízom benne
megtapasztalom.
Ilona Bartha Tóth
Kép: Net
2013. július 6., szombat
A FECSKÉK
,
Tombol a nap, nem sajnálja
a hőt, izzasztót, rekkenőt,
szívem oly nehezen bírja.
Odakint a kicsi fecskék
szárnyikat próbálgatják,
de még fészkük a menedék.
Néha-néha megpihennek,
-traccsparti a drótokon-
oly vídáman csicseregnek..
Míg itt bent tűnődöm, mi lesz
ma és holnap, ők már tudják
mit súg számukra a vátesz.
Őszre útra készen állnak,
hívja őket a természet,
messzi, új világba szállnak..
Míg én, a nagyokos ember
közeli jövőmet sejtve
lassan lélegezni sem mer..
Ilona Bartha Tóth
Kép: Net
2013. július 5., péntek
A HORTENZIA
Szonett 65.
Ifjú voltam még, mikor egy májuson,
Nyíló szerelmek bimbózó hajnalán
Kis ajándék-kosárral a karján
Hortenziát hozott az udvarlóm.
Ki volt ő, már nem is tudom, oly rég volt,
Azóta jöttek-múltak a szerelmek,
Arcomon már rég ráncok tenyésznek,
De a hortenziám még él, nem holt..
Hűsége példakép lett életemben,
Amerre az élet sodort, elvittem
S ő mindenhol újra, újra megfogant.
S minden tavasszal, mikor kinyillik,
Nagy gömbfején ezer virág tündöklik,
Virág-zenekarban ő lenne a lant..
Ilona Bartha Tóth
Ifjú voltam még, mikor egy májuson,
Nyíló szerelmek bimbózó hajnalán
Kis ajándék-kosárral a karján
Hortenziát hozott az udvarlóm.
Ki volt ő, már nem is tudom, oly rég volt,
Azóta jöttek-múltak a szerelmek,
Arcomon már rég ráncok tenyésznek,
De a hortenziám még él, nem holt..
Hűsége példakép lett életemben,
Amerre az élet sodort, elvittem
S ő mindenhol újra, újra megfogant.
S minden tavasszal, mikor kinyillik,
Nagy gömbfején ezer virág tündöklik,
Virág-zenekarban ő lenne a lant..
Ilona Bartha Tóth
2013. július 2., kedd
HAJNALBAN
hajnalban, amikor
tobzódnak az illatok
s a felkelő nap fénye
virágokon hullámzik,
kitárom ablakom,
függönyömön a csipkés
mintázatok napsugárral
táncot ropnak arcomon,
szemem is szikrázik
-szinte nem is földi
látvány, ami fogad,-
előttem bókolva
ezer trombitavirág
pompázik,
harmatgyöngy verítékük
a rózsákra vetődik,
hallani vélem, amint
a narancsvörös trombiták
zümmögő kórussal
hirdetik:
egy szép, új nap
kezdődik
Ilona Bartha Tóth
Kép: saját
tobzódnak az illatok
s a felkelő nap fénye
virágokon hullámzik,
kitárom ablakom,
függönyömön a csipkés
mintázatok napsugárral
táncot ropnak arcomon,
szemem is szikrázik
-szinte nem is földi
látvány, ami fogad,-
előttem bókolva
ezer trombitavirág
pompázik,
harmatgyöngy verítékük
a rózsákra vetődik,
hallani vélem, amint
a narancsvörös trombiták
zümmögő kórussal
hirdetik:
egy szép, új nap
kezdődik
Ilona Bartha Tóth
Kép: saját
2013. június 30., vasárnap
A CSÖND SZIGETE
Renga láncvers
csönd szigetére
megyek ma, árnyas lombú
fák alá, hozzád
nyári virágcsokorral
itt köszönteni téged
nem ezt érdemled
bár pihenhetnél velünk
már tudom, mi a
fáradtság, hajsza, bánat
értünk éltél és tettél
,
mindent, oly sokat
hogy legyünk jók, boldogak
s most egy csokorral
árván állok, csak nézek
ölelnélek hálával
sokat adhatnék
most én tehetnék érted
csak egyet nem, a
fájdalmasat és mégis
szépet, az ÉLETET, azt
én nem adhatok
ha egyszer majd meghalok
s veled ott leszek
ANYÁM, hol az angyalok
eléd szirmokat hintek..
Ílona Bartha Tóth
Kép: Net
csönd szigetére
megyek ma, árnyas lombú
fák alá, hozzád
nyári virágcsokorral
itt köszönteni téged
nem ezt érdemled
bár pihenhetnél velünk
már tudom, mi a
fáradtság, hajsza, bánat
értünk éltél és tettél
,
mindent, oly sokat
hogy legyünk jók, boldogak
s most egy csokorral
árván állok, csak nézek
ölelnélek hálával
sokat adhatnék
most én tehetnék érted
csak egyet nem, a
fájdalmasat és mégis
szépet, az ÉLETET, azt
én nem adhatok
ha egyszer majd meghalok
s veled ott leszek
ANYÁM, hol az angyalok
eléd szirmokat hintek..
Ílona Bartha Tóth
Kép: Net
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



















S